AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ


Az egyéni védelem fontossága az Európai Unióban


Amit az egyéni védőeszközről tudni kell


Egyéni védőeszközök az Európai Unióban


Egyéni védőeszközök szabványai, valamint a termékeken feltüntetett jelölések jelentései


Záró jelentés az A+A Kiállításról


Egyéni védőeszközök jelölése az európai követelmények tükrében


Változások az egyéni védőeszközök
forgalmazásában, felhasználásában. Tennivalóink

 

 

Magyarország Európai Unióba történt belépésével életünk számtalan területén változások következtek be. Ez alól az egyéni védőeszközök gyártása és forgalmazása, jelölése és használata - azaz az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos egész kérdéskör - sem képez kivételt.

A változások főleg a forgalomba hozatal jogszabályi rendjét, az Európai Unióéval teljesen megegyező jelöléseket, valamint a vizsgálatok, a megfelelőség-tanúsítás, az ellenőrzések és a piacfelügyelet EU-éval azonos rendjének kialakítását.

A 2004. május 1-én hatályba lépett 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet lényegében az egyéni védőeszközökre vonatkozó 89/686 EGK számú direktíva magyarországi jogrendbeli megfelelője. Ez a rendelet az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos minden, korábban érintett kérdést átfogóan és teljeskörűen szabályoz, vagyis ennek beható ismerete a védőeszköz gyártók, forgalmazók, a felhasználók és a munkaadók munkavédelmi megbízottai részére elengedhetetlennek tűnik. A rendelet mellékletei is fontos előírásokat tartalmaznak.

A munkahelyeken végzett kockázatelemzések kertében meghatározásra kell kerüljön, hogy minden egyes munkafolyamat során a munkavállalónak milyen típusú egyéni védelemre van szüksége. A munkaadók (és a munkavédelmi megbízottak) feladata, hogy a munkavállalókat ezen veszélyekkel szemben védő egyéni védőeszközökkel lássák el. Az egyéni védőeszközök egész Európában azonos elvek és rendszer szerint gyártott, forgalmazott és jelölt választékából kell kiválasztaniuk az adott munkahelyre megfelelő védőeszközt.

Azt, hogy csak a felállított követelményrendszereknek és a vonatkozó irányelvnek megfelelő egyéni védőeszközök kerülhessenek forgalomba, a függetlenségre, a személyi és tárgyi felszereltségre, felkészültségre és a szabályozott működésre vonatkozó, európai szinten támasztott követelményeknek megfelelő, az egyes országok kormányai által kijelölt és az EU-ba bejelentett, ún. notifkált vizsgáló, tanúsító és ellenőrző szervezetek gondoskodnak.

Az ő tevékenységüket egészíti ki a védőeszközök forgalmazásának menetében a fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzései. Azt pedig, hogy a munkavállalók megkapják-e az adott munkaterületen szükséges védelmi képességgel bíró egyéni védőfelszereléseket, a munkavédelmi ellenőrzések (Magyarországon az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzései) biztosítják majd. Az Európai Unió összes tagállamában az elmondottak hasonló rendben történnek.

Mivel az Unió egyik tagországában az említett rend szerint forgalomba hozott egyéni védőeszköz a többi tagállamban is akadálymentesen forgalmazható, szabályozott rendje van a forgalomba hozatalról, az esetleges forgalomból történő felfüggesztésről, kivonásról szóló országok közötti információcserének, a tagországok közötti esetleges reklamációk intézésének.

Az egyéni védőeszközök jelöléseiben, a forgalomba hozatal rendjében a korábban az OMMF által végzett gyakorlathoz képest több lényeges változás következett be, ezért ezekről röviden szólni kell. Természetesen a jelen híradás terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé a változások átfogó kitárgyalását, ezért javasoljuk, hogy az érdeklődők és az érintettek vegyék fel a kapcsolatot a notifikált szervezetekkel vagy az OMMF-fel.

Új momentum, hogy a védőeszköz gyártójának vagy forgalmazójának a védőeszköz valamennyi rendeleti és szabványelőírásoknak való megfelelőségéről egy ún. EK-megfelelőségi nyilatkozatban felelős nyilatkozatot kell adnia.

Lényeges változás, hogy az egyéni védőeszközöket 3 kategória valamelyikébe kell sorolni. Az 1. kategóriába tartozó egyéni védőeszközök viszonylag kis egészségkárosodást okozó veszélyekkel szemben védenek. A 3. kategóriába sorolt egyéni védőeszközök a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó veszélyek ellen védenek, míg a 2. kategóriát az említettek egyikébe sem sorolható védőeszközök képezik. A felhasználók feladata annak eldöntése, hogy az adott munkahelyen milyen kategóriájú védőeszközt kell használni.

Az egyéni védőeszközök forgalomba hozatalának és felügyeletének rendje szintén a kategória-besorolás függvénye. 2. és 3. kategóriájú védőeszközök forgalmazása esetén a forgalmazáskor nemcsak az ún. EK-megfelelőségi nyilatkozattal kell rendelkezni, hanem egy notifikált szervezet által az előírt típusvizsgálatot követően lefolytatott megfelelőség-tanúsítási eljárás eredményeképpen kiadott ún. EK-típustanúsítvánnyal is.

3. kategóriájú egyéni védőeszköz esetén a tanúsítási folyamatot megelőzően nemcsak védőeszköz típusvizsgálatát kell elvégeztetni, hanem egy gyártási rendszer ellenőrzést is, amelynek során arról is meg kell bizonyosodnia a notifikált ellenőrző szervezetnek, hogy az illető gyártó képes-e a nagy veszélyekkel szemben védő ezen védőeszköz minden egyes darabjának megfelelő minőségben, megbízhatóan történő gyártására.

Az EU területén gyártott 1. kategóriájú egyéni védőeszköz forgalomba hozatalához EK-típustanúsítvány beszerzése nem kötelező, de ebben az esetben szükség esetén a gyártónak hitelt érdemlően bizonyítania kell tudni, hogy a védőeszköz az EK-megfelelőségi nyilatkozatban felsorolt követelményeknek eleget tett. Az EU területén kívül gyártott 1. kategóriájú egyéni védőeszköz forgalmazásakor úgy kell eljárni, mintha az 2. kategóriájú lenne, vagyis megfelelőség-tanúsítási eljárás alá kell vonni.

A védőeszközt a direktívában, ill. a 2/2002 SzCsM rendeletben közölt ismérvek alapján a gyártónak kell kategóriába sorolnia, természetesen ennek helyességét a piacfelügyeleti szervek által végzett ellenőrzésekkor kontrollálják. Egyes esetekben nehéz annak eldöntése, hogy az adott védelmi képességű egyéni védőeszköz az 1. vagy a 2., avagy a 2. vagy a 3. kategóriába tartozik-e. Ezen esetekben célszerű a notifikált szervezettől (pl. BIMEO Kft.) tanácsot kérni.

Az új rendben az egyéni védőeszközt a rendeletben átfogóan ismertetett tartalmú felhasználói információval kell ellátni. Egyes védőeszközök szabványai még ennél részletesebb tartalmi előírásokat is tartalmaznak. Az EK-típustanúsítványt kiadó notifikált szervezetnek a felhasználói tájékoztatót is jóvá kell hagynia.

A felhasználói információnak tartalmaznia kell a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő, valamint annak időszakos felülvizsgálatára vonatkozó mindenkori követelményeket, információkat, nyilatkozatokat, felhívásokat. Információt kell adni többek között arról is, hogy a védőeszköz mikor veszti el védelmi képességét, hogy a felhasználónak milyen ellenőrzéseket és milyen gyakorisággal kell végeznie, s hogy a védőeszközön lévő jelképeknek és jelöléseknek mi a jelentése.

Az új rendnek megfelelően forgalmazott egyéni védőeszközökön szerepelni kell a védőeszközre vonatkozó szabvány(ok) jelzetének, a típusbesorolásra, a védelmi képességre vonatkozó betű/számjelzéseknek vagy jelképeknek, a gyártás időpontjának (év/negyedév) és az ún. CE-jelölésnek. A CE jelölés azt jelenti, hogy a védőeszköz, amin a CE jelölés szerepel, az adott termék biztonságosságára vo­nat­kozó összes követelménynek megfelel. A CE jelölés mellett az indexben ta­lál­ható négyjegyű szám annak a notifikált szervezetnek a brüsszeli bejegy­zé­si számát jelöli, amelyik az egyéni védőeszközre a típustanúsítványt kiadta. A 3. kategóriájú védőeszköz forgalmazást megelőző gyártásellenőrzését, valamint időszakos termék- és gyártásellenőrzését végző notifikált ellenőrző szervezet száma is szerepel a CE jelölés mellett és a gyártói megfelelőségi nyilatkozaton.

Az elmondottakból érzékelhető, hogy a korábbi OMMF engedélyeknek és az új előírásoknak megfelelően forgalmazott egyéni védőeszközök eltérő rendszert takarnak. A korábbi besorolásokról át kell állni az újakra, s meg kell tanulni, meg kell szokni, az új, egységes európai jelöléseket.

 

Lényeges tudnivaló, hogy egyes egyéni védőeszközökre a korábban kiadott OMMF bizonyítványok (engedélyek) érvényük lejártáig felhasználhatók, de ezeken csak a korábbi rendnek megfelelő jelölések szerepeltethetők. Ennek megfelelően ezeken a védőeszközökön a CE-jelölés sem tüntethető fel. Az ezzel kapcsolatos részletes tudnivalókról szintén a notifikált szervezetektől vagy az OMMF-től kérhető információ.

Végezetül a 2/2002 SzCsM rendeletnek megfelelően kiadott új típustanúsítványok érvényüket csak akkor vesztik el, ha a védőeszközre vonatkozó előírások, vagy maga védőeszköz (anyaga, konstrukciója, védelmi képessége) megváltozik, avagy a gyártó személyében következik be változás.

 

*    *    *

 

Ahhoz, hogy az egyéni védőeszközök forgalmazása és felhasználása a már kialakult európai rend szerint szabályozottan folyjon Magyarországon is, néhány, ma még kialakulatlan, a gyakorlatban is megvalósítást igénylő tennivaló vár mindnyájunkra.

 

1.      Legfontosabb aktuális teendőnek a munkavédelmi eszközök ellenőrzésének beindítása látszik - mind a forgalmazás, mind pedig a munkahelyi felhasználás tekintetében. Enélkül ugyanis egyrészt értelmetlenné válik a szabályok betartásával eljáró, jelentős anyagi áldozatokat vállaló védőeszköz gyártók és forgalmazók munkája (mivel a piacon a szabályok megkerülésével jelen lévő olcsó termékek kiszorítják a biztonságos, jobb minőségűeket). Nem szabad arra várni, hogy a védőeszközök árát - mint piaci tényezőt - majd a bekövetkezett balesetek és tragédiák teszik másodlagos fontosságúvá. Másrészt - s ez következik az előzőből - az ellenőrzés metodikai és fizikai nehézségeiből adódó tétovázás az olcsó védőeszközök vásárlásában érdekelt munkaadókat, s még inkább munkavállalóikat kifejezetten veszélybe sodorhatja, mivel az olcsó, de a piacfelügyeleti ellenőrzés hiányában esetleg sokáig ki nem derülően nem kellően biztonságos védőeszközök komoly problémák, emberi tragédiák forrásai lehetnek.

2.      A munkabiztonság a munkakultúra egyik legfontosabb eleme, s ez a momentum az elmúlt évtizedben Magyarországon jelentősen háttérbe szorulni kényszerült. Ezen a helyzeten kellő felvilágosítással, jó értelemben vett kampányokkal, továbbá a fentebb már említett eleinte segítőszándékú, a későbbiekben kellő szigorral fellépő ellenőrzési gyakorlattal kell segíteni. Célszerű lenne, ha ennek megvalósulását az OÉT munkavédelmi képviselői ösztönöznék és figyelemmel kísérnék.

3.      A munkabiztonsággal kapcsolatos általában vett elégtelen tájékozottság mellett külön ki kell emelni az új EU-beli szabályokról, körülményekről való minimális ismereteket mind a munkaadók, a munkavállalók, s bizony még a munkavédelmi megbízottak részéről is. Ez bajosan pótolható csupán arra történő hivatkozással, hogy a törvényeket, szabályokat mindenkinek ismernie kell. Felvilágosításokra, ismertetőkre, oktatási - akár multimédiás - eszközökre, stb., ezek rendszerben történő vitelére van szükség ahhoz, hogy viszonylag rövid időn belül legalább ne az ismeretek hiánya akadályozza a szükséges munkabiztonság, s az arra irányuló szemlélet kialakulását.

 

 

Braun András

Dr. Nosztrai Judit

Borhidi Gábor

BIMEO Kft. Tanúsítóhely vezető

OÉT Munkavédelmi Bizottság munkaadói oldal ügyvivője

OÉT Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldal ügyvivője

 

Archívum


vissza