AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
TANÁCSKOZÁSOK

Érdekegyeztetés
Képviselői fórum
Rendezvények

EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

Választás
Oktatás, képzés
Működés
Együttműködés

TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Közlönyök
Civil kapcsolatok

FÜGGELÉK
Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György


A VEGYIPROP KFT. és a Munkavédelmi Képviselőket Képző Országos Központ Kft. 2014. II. félévi közös képzési programja



Tűzvédelem a vállalatok szolgálatában
Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezete
OTSZ 5.0



Új szabványok 2014. október
A kihirdetett munkabiztonságot, tűzvédelmet is érintő szabványok



Új szabványok 2014. szeptember
A kihirdetett munkabiztonságot, tűzvédelmet is érintő szabványok



Új szabványok 2014. augusztus
A kihirdetett munkabiztonságot, tűzvédelmet is érintő szabványok



Új szabványok 2014. július
A kihirdetett munkabiztonságot, tűzvédelmet is érintő szabványok



Új szabványok 2014. június
A kihirdetett munkabiztonságot, tűzvédelmet is érintő szabványok



Új szabványok 2014. május
A kihirdetett munkabiztonságot, tűzvédelmet is érintő szabványok



Új szabványok 2014. március
A kihirdetett munkabiztonságot is érintő szabványok



Szabványügyi Közlöny 2. szám, 2014. február
A kihirdetett munkabiztonságot is érintő szabványok



A munkavédelmet érintő szabványok változása 2013-ban


2012/58-01/Ú sz. MUNKAVÉDELMI MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ


Új szabványok 2012. NOVEMBER


Új szabványok 2012. OKTÓBER


Új szabványok 2012. SZEPTEMBER


Új szabványok 2012. AUGUSZTUS


A nemzeti szabványok


A 2012-ben kihirdetett szabványok


I. NEMZETI SZABVÁNYOSÍTÁS




dr. Vígh Károly, a Magyar Szabványügyi Testület elnöke



A szabványosításról

Magyarország Uniós csatlakozásának, illetve az ennek részét képező belső piaci integrációjának előkészítése során egyértelművé vált, hogy az integráció több mint pusztán a jogszabályok közelítése. A csatlakozni akaró országok, így Magyarország számára is alapvető feladat "olyan jogszabályok, szabályozási rendszerek, szabványok és tanúsítási módszerek bevezetése", amelyek "kompatibilisek az Európai Unió ugyanilyen rendszereivel". Ezeknek a rendszereknek a kiépítése azért nagyon fontos, mert az Európai Unió belső határok nélküli egységes piaca, a magas szintű kölcsönös bizalomra és a szabályozási megközelítés egyenértékűségére épül. A belső piac bármely részén a közös szabályok és szabványok alkalmazásának bármilyen lényeges kudarca a rendszer többi részét is kockázatnak teszi ki és aláássa épségét.

A "kompatíbilis rendszerek" kiépítésének előnye és hátránya az élet- és az egészségvédelem, a környezetvédelem, valamint a fogyasztóvédelem területén jelentkezik legmarkánsabban és késedelem nélkül. Egy, az átlagosnál szigorúbb szabályozás esetén ugyanis igazolni kell, hogy az előírások megfelelnek céljuknak és arányban állnak a megelőzendő veszély nagyságával. Az egységesnél szigorúbb vagy enyhébb követelmények az Unió felfogása szerint a verseny feltételeit is torzíthatják, hiszen így az Unió egyes területein nagyobb terhet jelent a biztonság (munkavédelem, környezetvédelem stb.), mint másutt. Törvényszerű, hogy a gazdasági tevékenység az alacsonyabb költségű helyre vándorol. Ilyen helyzet kialakulása az Unió-tagországai számára elfogadhatatlanok és azonnali megtorlást (büntetést) igényelnek.

Magyarországnak tehát az Európai Unió tagjaként meg kell teremtenie a közösségi jogszabályoknak és szabványoknak megfelelő árutermelés, szolgáltatás, valamint munkavégzés feltételeit, biztosítania kell az ehhez szükséges szabályozási, intézményi és technikai feltételeket, illetve működőképességüket.

Az EU csatlakozás miatt szükséges átalakulás a szabványosításban alapvető változást hozott. A kötelező rendszerről az önkéntes jogkövetés és önkéntes szabványok rendszerére történő áttérés számos nehézséget okoz, épp úgy, mint a korábbi kötelező tanúsítás helyébe lépő, a gyártó saját felelősségének felismerésére építő tanúsítási hajlandóság. Az új helyzet alapvető változást igényel a fejekben, a gondolkodásmódban. Minden változás formális lesz csak, ha nem változik a szabályozást végzők és a gazdaság szereplőinek hozzáállása. Ez pedig a magyar gazdaság Unión belüli piacképességét, versenyképességét ássa alá. Az új szabályozási rendszerek, a jogszabályok és szabványok, a felügyeleti és hatósági szerepek tisztázása és megértése tehát rendkívül fontos és soha nem lezárható folyamat. Mint minden az Európai Unió is folyamatosan változik, alkalmazkodik az új tapasztalatokhoz és kihívásokhoz. Ezért tartom fontosnak és szükségesnek az ilyen szakmai konferenciákat, mint ez a mai is, hiszen így lehetőség nyílik szakmai és Uniós ismereteink bővítésére, versenyképességünk növelésére.


Magyar Szabványügyi Testület


vissza