AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
ÜZLETI VILÁG
Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

RENDELET TERVEZETEK

TERVEZET!

 

 

Az egészségügyi miniszter

 

../2006. (……) EüM

rendelete

 

az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

 

 

 

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

 

 

1. §

 

E rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből, illetve azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak (azbeszt-expozíciónak) ténylegesen vagy feltételezhetően ki vannak téve.

 

 

2. §

 

E rendelet alkalmazásában:

 

a) azbesztnek minősülnek az alábbi rostos szerkezetű szilikátok:

              aa) aktinolit azbeszt, CAS-szám 77536-66-4,

              ab) amozit (grünerit) azbeszt, CAS-szám 12172-73-5,

              ac) antofillit azbeszt, CAS-szám 77536-67-5,

              ad) krizotil azbeszt, CAS-szám 12001-29-5,

             ae) krokidolit azbeszt, CAS-szám 12001-28-4,

              af) tremolit azbeszt, CAS-szám 77536-68-6;

 

b) azbeszttartalmú termék: az olyan termék, amelyhez az a) pont szerinti rostok valamelyikét tartalmazza;

 

c) levegőtisztasági vizsgálat: azbeszttel vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenység során a munkahelyen, illetve a munkavégzés hatókörében a levegőben található azbesztrostok mennyiségének meghatározására végzett mérés.

 

 

3. §

 

(1) Minden olyan tevékenység esetében, amikor azbeszt-expozíció kockázata feltételezhető a munkáltató köteles az Mvt. 54. §-a szerinti kockázatértékelést elvégezni, amelyből megállapítható a munkavállalót érő azbeszt-expozíció jellege és mértéke.

 

(2) Amennyiben a munkavállalót érő azbeszt-expozíció alkalomszerű és alacsony intenzitású, és az (1) bekezdés szerinti kockázatértékelés keretében végzett mérés eredménye egyértelműen azt igazolja, hogy a munkaterület levegőjében az azbeszt-koncentráció nem haladja meg a 7. § szerinti azbeszt-expozíciós határértéket, úgy a 4. § (1) bekezdésében, a 16. § (1)-(4) bekezdésekben, valamint a 17. §-ban előírtakat nem kell alkalmazni, ha a munkafolyamat:

 

a) rövid ideig tartó, nem folyamatos karbantartási tevékenység, kizárólag nem morzsálódó, illetve nem porló anyagok felhasználásával;

b) olyan nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyben az azbesztszálak szilárdan kötődnek a beágyazó anyaghoz;

c) jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok, termékek betokozása, illetve beburkolása;

d) a levegő monitorozása és ellenőrzése, valamint mintavétel valamely anyag azbeszttartalmának meghatározására.

 

(3) Az (1) bekezdés szerinti kockázatértékelésről a munkáltató – az Mvt. 70. §-ának megfelelően – konzultációt folytat a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel. A kockázatértékelést soron kívül felül kell vizsgálni, ha okkal feltételezhető, hogy az nem megalapozott, továbbá ha a munkavégzés körülményeiben lényeges változás történt.

 

 

4. §

 

(1) A 3. § (1) bekezdése szerintinek minősülő tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) munkavégzés helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének (a továbbiakban együtt: városi intézet) nyilvántartásba vétel céljából.

 

(2) A bejelentés adattartalma a következő:

 

a) a munkavégzés pontos helye;

b) a felhasznált, illetve kezelt azbeszt fajtája és mennyisége;

c) az azbeszttel kapcsolatos tevékenységek és eljárások;

d) az érintett dolgozók száma;

e) a munkavégzés kezdete és időtartama;

f) a munkavállalókat érő azbeszt-expozíció korlátozására megtett, illetve tervezett intézkedések.

 

(3) Azbeszttartalmú épület bontása, valamint azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek épületből, létesítményből, szerkezetből, illetve hajóból történő eltávolítása esetén a bejelentéshez a 11. §-ban előírt munkatervet mellékelni kell.

 

(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést 3 példányban kell benyújtani, a bejelentés nem mentesít a külön jogszabályban az azbeszttel, mint rákkeltő anyaggal kapcsolatos más jelentési kötelezettség alól.

 

(5) A munkavállaló, a munkavédelmi képviselő, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa jogosult a munkáltató által bejelentett adatokba betekinteni.

 

(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a munkakörülményekben bekövetkező változás várhatóan megnöveli az azbesztből, illetve azbeszttartalmú termékből származó por-expozíciót, úgy új bejelentést kell benyújtani.

 

(7) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésről a városi intézet három munkanapon belül értesíti a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi, valamint környezetvédelmi hatóságot. A bejelentésekről a városi intézet naprakész nyilvántartást vezet.

 

 

5. §

 

(1) A 3. § (1) bekezdés szerinti tevékenység során a munkavállalókat érő, azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből származó por-expozíciót a lehető legalacsonyabbra, de mindenképpen a 7. §-ban megállapított határérték alá kell csökkenteni.

 

(2) A munkavállalókat érő azbeszt-expozíciót elsősorban a következő intézkedések alkalmazásával kell csökkenteni:

 

a) a munkahelyen azbeszt hatásának ténylegesen vagy feltételezhetően kitett munkavállalók létszámát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb számban kell meghatározni és tartani,

b) az egyes munkafolyamatokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy ne keletkezzen azbesztpor, illetve ha ez elkerülhetetlen, akkor meg kell akadályozni az azbesztpornak a levegőbe jutását,

c) az azbeszt kezelésére szolgáló helyiséget és berendezést úgy kell kialakítani, hogy rendszeresen és hatékonyan tisztítható és karbantartható legyen,

d) az azbesztet, illetve a port kibocsátó azbeszttartalmú terméket megfelelően zárt csomagolásban kell tárolni és szállítani;

e) az azbesztet tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladék biztonságos összegyűjtéséről, tárolásáról és a munkahelyről történő mielőbbi eltávolításáról – beleértve a légmentesen záró, olvashatóan, a dolgozó számára érthető nyelven felcímkézett (feliratozott) edényzet használatát – gondoskodni kell,

f) a munkavégzés során keletkező azbeszttartalmú hulladékot tartalmazó zárt tartályokat a veszélyes hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó külön jogszabály szerint kell kezelni és a munkahelyről eltávolítani.

 

 

6. §

 

(1) Az első kockázatértékelés eredményétől függően – a 7. § szerinti határérték betartása érdekében – a munkahelyi levegő azbeszt-koncentrációjának mérését rendszeresen, de legalább háromhavonta, a technológia megváltoztatása esetén soron kívül el kell végezni. A mérések gyakorisága évi egyre csökkenthető, ha

 

a) a munkahelyi tevékenységben nem történt jelentős változás,

b) a megelőző két mérés során a légtér azbeszt-szennyezettsége nem lépte a 7. § szerinti határérték-koncentráció felét.

 

(2) A mintavételt úgy kell végezni, hogy az az egyes munkavállalókat érő azbeszt-expozíció tekintetében jellemző legyen. A mintavételt a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel történő konzultációt követően kell elvégezni.

 

(3) A (2) bekezdés szerinti mintavételt, azbeszt-azonosítást és a 7. §-ban meghatározott határérték betartására irányuló mérést a tevékenységre akkreditált laboratórium végezhet.

 

(4) A mintavétel időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a mérések vagy az idővel súlyozott számítások alapján jellemző expozíció legyen megállapítható a 8 órás referenciaidőre (1 műszak) vonatkoztatva.

 

(5) A munkahelyi levegő azbeszttartalmának mérésére az MSZ-ISO 8672:1995 szabvány előírásai az irányadók (Levegőminőség. Munkahelyi levegőben lévő szervetlen szállórostok szám szerinti koncentrációjának meghatározása fáziskontraszt-mikroszkóppal. Membránszűrős módszer.) vagy az azbeszttartalom mérését más, ezzel egyenértékű eredményt biztosító módszerrel kell elvégezni.

 

(6) Az (5) bekezdés szerinti mérés esetén azokat a rostokat kell figyelembe venni, amelyek 5 mikrométernél hosszabbak, szélességük 3 mikrométernél kevesebb, és a hosszúság szélesség aránya 3:1-nél nagyobb.

 

(7) Az azbesztbontás és -mentesítés levegőtisztasági vizsgálataira az (5) bekezdés szerinti módszer alkalmazandó, a megengedett azbesztrost-koncentráció 0,01 rost/cm3.

 

 

7. §

 

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalót érő azbeszt-expozíció idővel súlyozott átlaga 8 órás időtartamra vonatkoztatva ne haladja meg a 0,1 rost/cm3-t.

 

 

8. §

 

(1) A 7. § szerinti határérték túllépése esetén ennek okát meg kell állapítani és meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket a túllépés megszüntetésére. Az érintett területen a munkavégzés csak a munkavállalók védelmére tett megfelelő intézkedést követően folytatható.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést követően – eredményességének ellenőrzése érdekében – ismételten meg kell határozni a levegő azbeszt-koncentrációját.

 

(3) Ha az azbeszt-expozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és a határérték betartásához egyéni légzésvédő eszköz viselése szükséges, a viselés időtartama a munkavállalót csak a feltétlenül szükséges, lehető legrövidebb ideig érintheti. Légzésvédő eszköz viselésével járó munkavégzés esetén megfelelő pihenőidőket kell beiktatni.

 

(4) Az egyéni védőeszköz viselésével folyamatosan végezhető munka, valamint az azt követő pihenőidő időtartamát a munkavégzés helyének jellemzői (fizikai és klimatikus körülmények), a végzett munka nehézségi foka és a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevételével, a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel folytatott konzultációt követően kell meghatározni.

 

(5) A védőeszköz juttatásakor a (4) bekezdésben foglaltakon túl a más jogszabályban foglaltakat is figyelembe véve kell eljárni. Az egyéni légzésvédő eszköz kiválasztása az Mvt. szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

 

 

9. §

 

(1) A bontási, valamint a karbantartási munkák megkezdése előtt a munkáltató minden szükséges információt beszerez és intézkedést megtesz a feltehetően azbeszttartalmú anyagok azonosítása érdekében.

 

(2) Ha valamely épületben vagy anyagban az azbeszt jelenléte feltételezhető, úgy az ellenkezője bizonyításáig azt azbesztet tartalmazónak kell tekinteni.

 

 

10. §

 

(1) Az olyan azbeszttel vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenység esetén (pl. bontás, eltávolítás, javítás, karbantartás), amikor az alkalmazott megelőző intézkedések ellenére a 7. §‑ban megadott határérték túllépése előfordulhat, a munkáltatónak a munkavállalók egészségvédelmét biztosító további intézkedéseket kell tennie. Így különösen a munkáltatónak:

 

a) el kell látnia a munkavállalókat a megfelelő légzésvédő eszközzel és más egyéni védőeszközzel,

b) figyelmeztető jelzést kell elhelyeznie, amely mutatja, hogy a 7. §-ban megadott határérték túllépése előfordulhat, továbbá

c) az azbesztből vagy az azbeszttartalmú termékből keletkező pornak a munkavégzés helyén kívülre terjedését meg kell akadályoznia.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésekről a munkáltatónak a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel előzetesen konzultálnia kell.

 

(3) A munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni légzésvédő eszközt, illetve más védőeszközt a munkáltató által előírt módon viselni.

 

 

11. §

 

(1) Azbesztet, azbeszttartalmú terméket tartalmazó épület, létesítmény, szerkezet bontása, illetve azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek épületből, létesítményből, szerkezetből – ideértve a hajót is – történő eltávolítása előtt a munkáltatónak munkatervet kell készítenie. A munkáltató a munkatervben meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét – az azbeszt eltávolításával és a hulladék kezelésével kapcsolatosan tekintettel a környezet védelmére is – garantálják. A munkatervet a 4. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkatervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

 

a) a munkavégzés helye,

b) a munka jellege és várható időtartama,

c) az azbeszt, illetve az azbeszttartalmú termék eltávolításának kötelezettsége a bontási munka megkezdése előtt, kivéve ha az előzetes eltávolítás ésszerűtlen – mert nagyobb kockázatot jelentene a munkavállalók részére, mint az eredeti helyén hagyása –, úgy ennek indokolása,

d) a bontási technológia, illetve az alkalmazott módszerek részletes leírása, az alkalmazott munkaeszközök, berendezések és a karbantartásukat tanúsító igazolások,

e) a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti védőeszköz szükségessége,

f) a munkavállalók védelmére és dekontaminálására, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére szolgáló eszközök felsorolása, jellemzése,

g) az azbesztből, illetve azbeszttartalmú termékből keletkező pornak a munkaterületen kívülre jutásának megakadályozására szolgáló intézkedések,

h) a tevékenység befejezését követően az azbeszt-expozíció megszűnésének igazolása levegőtisztasági vizsgálattal,

i) nyilatkozat, arról, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges, 12. § szerinti szakmai ismeretek biztosítottak.

 

 

12. §

 

(1) Azbeszttel, azbeszttartalmú termékkel végzett bontási vagy mentesítési munka megkezdése előtt a munkáltatónak igazolnia kell, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismeretek biztosítottak, illetve építési engedélyezéshez kötött tevékenység végzésére jogosult.

 

            (2) Az (1) bekezdés szempontjából a szakmai ismeretek biztosítottnak minősülnek, ha van felelős műszaki vezető, illetve a tevékenység végzését környezetvédelmi felülvizsgálói engedéllyel rendelkező személy felügyeli.

 

 

13. §

 

(1) A munkáltató gondoskodik a ténylegesen vagy feltételezhetően azbeszt-expozíciónak kitett munkavállalók oktatásáról. Az oktatásról a munkába lépéskor, azt követően évente egy alkalommal, valamint a munkakörülmények jelentős megváltozása esetén soron kívül kell gondoskodni. Az oktatásra vonatkozóan a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló külön jogszabály előírásait is figyelembe kell venni.

 

(2) Az oktatásnak a munkavállalók számára jól érthetőnek kell lennie és lehetővé kell tennie a megelőzéshez és a biztonsághoz szükséges ismeretek és készség megszerzését, különös tekintettel a következőkre:

 

a) az azbeszt tulajdonságai és hatásai az egészségre, ideértve a dohányzásnak ezt erősítő (szinergista) hatását, figyelemmel a daganatos betegségek késői halmozódására,

b) a feltehetően azbesztet tartalmazó termék-, illetve anyagfajták,

c) a feltehetően azbeszt-expozícióval járó munkafolyamatok, és az expozíció minimalizálására szolgáló megelőző intézkedések jelentősége, fontossága,

d) a biztonságos munkavégzés módszerei, ellenőrzések és védőfelszerelések,

e) a légzésvédő eszköz szerepe, típusai, kiválasztása, korlátai és helyes használatának szabályai,

f) sürgősségi eljárások,

g) dekontaminációs eljárások,

h) a hulladékártalmatlanítás,

i) az orvosi vizsgálatok rendje, jelentősége és szerepe a megelőzésben.

 

 

14.§

 

(1) Minden, a 3. § (1) bekezdés szerinti tevékenység esetében a munkáltató intézkedik annak biztosítására, hogy:

 

a) az a munkaterület, ahol a fenti tevékenységet végzik:

  aa) egyértelműen legyen körülhatárolva és figyelmeztető jelzésekkel ellátva;

  ab) csak azon munkavállaló számára legyen hozzáférhető, akinek munkája vagy kötelezettsége teszi szükségessé az oda történő belépést;

  ac) olyan területnek minősüljön, ahol tilos a dohányzás;

b) jelöljenek ki olyan területet, ahol a munkavállaló azbesztporral történő szennyeződés kockázata nélkül étkezhet és ihat;

c) a munkavállalót megfelelő munkaruhával, illetve védőöltözettel lássák el, amelyet

              ca) a munkaterületről kivinni – a tisztítás céljából történő elszállítást kivéve – tilos,

  cb) egymástól, valamint az utcai ruházattól elkülönítetten kell tárolni,

d) fekete-fehér rendszerű öltöző, mosdó, zuhanyzó és illemhely álljon a munkavállalók rendelkezésére,

e) a védőfelszereléseket erre kijelölt, elkülönített helyen tárolják,

f) a védőeszközöket minden használat után ellenőrizzék és tisztítsák, a hibás védőeszközt az újbóli használat előtt megjavítsák vagy kicseréljék.

 

(2) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti munkaruha, védőöltözet tisztítását nem a munkáltató végzi, úgy azt csak ehhez megfelelő felszereléssel rendelkező tisztító végezheti, ahová a munkaruhát, védőöltözetet zárt tartályban kell szállítani.

 

 

15. §

 

(1) A 3. § (1) bekezdés szerinti tevékenység esetében a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállalók és a munkavédelmi képviselők megfelelő tájékoztatást kapjanak az alábbiakról:

 

a) az azbesztből, valamint az azbeszttartalmú termékből származó por-expozíció lehetséges egészségkárosító hatásai,

b) az előírt határérték és a levegőben az azbeszt-koncentráció ellenőrzésének szükségessége,

c) a higiéniai követelmények, ideértve a dohányzástól való tartózkodás szükségességét is,

d) a védőfelszerelés és -öltözet viselése és használata tekintetében teendő biztonsági intézkedések,

e) az azbeszt-expozíció lehető legalacsonyabb szintre történő csökkentésére szolgáló különleges óvintézkedések.

 

(2) Az (1) bekezdésben előírtakon felül a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók és a munkavédelmi képviselők

a) megismerhessék a levegő azbeszttartalmának mérési eredményeit, és megfelelő felvilágosítást kapjanak ezen eredmények jelentőségéről;

b) a 7. § szerinti határértéket meghaladó azbeszt-koncentráció esetén a lehető leghamarabb tájékoztatást kapjanak a túllépés okáról, a megszüntetésére teendő intézkedésről konzultáljanak, illetve sürgős esetben a megtett intézkedésről tájékoztatást kapjanak.

 

 

16. §

 

(1) Az azbeszt-expozícióban történő foglalkoztatás előtt és a foglakoztatás során a munkavállaló munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését, beleértve a záróvizsgálatot is, a külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell elvégezni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a légzésfunkció vizsgálatára és a mellkas évenkénti röntgenvizsgálatára.

 

(2) Az azbeszt-expozícióban foglalkoztatott munkavállalók orvosi vizsgálatánál figyelembe veendő különös szempontokat a Melléklet tartalmazza.

 

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az azbeszt-expozíciónak kitett munkavállalóról a külön jogszabály szerint vezeti az egészségügyi dokumentációt. Az egészségügyi dokumentáció másolatát kérésre az illetékes egészségügyi hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A munkavállaló számára biztosítani kell a rá vonatkozó egészségügyi dokumentáció megismerésének lehetőségét.

 

            (4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa javaslatot tesz a munkavállaló számára szükséges egyéni védő- és megelőző intézkedésekre, ami szükség esetén munkavállalónak az azbeszt-expozíció alóli kivonása is lehet.

 

            (5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a munkavállalóknak

 

a) tájékoztatást ad és javaslatot tesz az egészségi állapotuk alapján indokolt minden olyan vizsgálati lehetőségről, amelyen az azbeszt-expozíció megszűnését követően részt vehetnek,

b) javaslatot tesz az egészségi állapotuk orvosi ellenőrzésének az azbeszt-expozíció megszűnését követő folytatására mindaddig, amíg azt a munkavállaló egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja.

 

            (6) A munkavállaló, illetve a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának a (4) bekezdés szerinti döntése felülvizsgálatát a foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatótól kérheti.

 

 

17. §

 

            Az azbeszt-expozíciónak kitett munkavállalókról a munkáltató nyilvántartást vezet. A nyilvántartást vezetésére és megőrzésére a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodás ok megelőzéséről szóló külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

 

 

18. §

 

Az azbeszt okozta foglalkozási eredetű megbetegedéseket (azbesztózis és mesothelioma) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló külön jogszabály előírásai szerint jelenti és tartja nyilván.

 

 

19. §

 

Az alkalomszerű és alacsony intenzitású expozíció meghatározására az ÁNTSZ Fodor József Országos Közegészségügyi Központ gyakorlati útmutatót dolgoz ki. Az útmutatót az ÁNTSZ elektronikus formában is közzéteszi.

 

 

20. §

 

(1) Ez a rendelet 2006. április 15-én lép hatályba.

 

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 22. §-a (5) bekezdésének c) és e) pontja, valamint 4. számú melléklete.

 

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.

 

a) 17. §-ának „40 évig” szövegrésze helyébe az „50 évig” szövegrész lép,

 

b) 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

 

20. § (1) Azbeszttel történő munkavégzés esetén e rendelet előírásait az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

(2) A vinil-klorid monomerre vonatkozó különleges előírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.”

 

 

21. §

 

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

 

a) a Tanács 83/477/EGK irányelve (1983. szeptember 19.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében), az azt módosító 91/382/EGK tanácsi irányelv (1991. június 25.), valamint Európai Parlament és Tanács 2003/18/EK irányelve (2003. március 27.);

 

b) a Tanács 98/24/EK irányelve (1988. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) 13. cikk (2) bekezdés;

 

c)  a Tanács 87/217/EGK irányelve (1987. március 19.) az azbeszt által okozott környezetszennyezés megelőzéséről és csökkentéséről, 7. cikk második francia bekezdés.