AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK






Bírósági ítélet:
Tesco-Global Áruházak Zrt. - Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség



Több segítséget kap a munkavédelmi képviselő


A munkáltató és a munkavédelmi képviselő együttműködési megállapodásának elkészítéséhez kíván több segítséget nyújtani a Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért - emelt ki egyet az ez évi célkitűzései közül Váró György, a szervezet elnöke. Ha az együttműködési megállapodás tartalmazza a képviselőre és a munkáltatóra vonatkozó "játékszabályokat" és a jogszerű működésre vonatkozó útmutatásokat, valóban szolgálná az adott vállalkozás munkabiztonságát, nem pedig csak látszatintézkedés lenne. A munkahelyek, a munkáltató intézkedéseinek és a munkavállalók ellenőrzésére hivatott, az adott cég tagságából négy évre választott képviselők képzési rendszerét is fejlesztenék. Az első évben kötelező 16 órás képzés folytatásaként a képviselők a 2004. májusa óta előírt, paritásos munkavédelmi testületek kialakítását, hatékony működtetését is tanulják majd.

Váró György szerint nagymértékben elősegítené a képviselőkből és a munkáltató által delegált tagokból álló paritásos testületek munkáját, ha mindegyikben legalább egy embernek középfokú munkavédelmi technikusi végzettsége lenne. Ennek eléréséhez az alapítvány úgy tud hozzájárulni, hogy a mindennapi munka mellett is elvégezhető, megfelelő képesítést nyújtó szaktanfolyamokat javasol és támogat, a minimum középfokú műszaki végzettségűek számára. Emellett 2006-ban változatlanul folytatnák a munkavédelmi képviselők alapképzését is, amelyet az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a képviselők által felajánlott egy százalékok és az OMMF bírságaiból összegyűlt pénz pályázati úton elnyerhető támogatásából finanszíroznak. Képzési feladataikon túl a már megválasztott, aktív képviselőket ebben az évben is segíteni szeretné az alapítvány kiadványaival, rendezvényeivel és a múlt évben elindított weboldal működtetésével.


Forrás: VILÁGGAZDASÁG


Az Országos Érdekegyeztető Tanács

MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁGÁNAK

AJÁNLÁSA ÉS TÁJÉKOZTATÁSA

a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés

egyes kérdéseiről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében saját ügyrend szerint működő Munkavédelmi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 79.§-a (1) bekezdés c) pontjában szereplő lehetősége alapján, összhangban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 15/A. § - ával a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről a jogszabályok alkalmazásának elősegítése céljából a következő ajánlást és tájékoztatást alakította ki.

Az ajánlás és tájékoztatás kiterjed a munkavállalókkal folytatott munkavédelmi t árgyú tanácskozásra, a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság, a paritásos munkavédelmi testület választására, illetve létrejöttére, továbbá működésére, a munkavédelmi képviselők képzésére, a munkáltatóval, valamint a munkavállalók má s munkahelyi szervezeteivel (szakszervezetek, üzemi-közalkalmazotti tanácsok) való együttműködésre.

Az ajánlás és tájékoztató-ban az Mvt idézett szövegét dőlt , az Mt. alapján írt szöveget arial , a Bizottság ajánlásainak szövegét pedig az első bekezdés betű típusával szerepeltetjük.

 

I.

A MUNKAVÁLLALÓKKAL FOLYTATOTT MUNKAVÉDELMI TANÁCSKOZÁS

"A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában." [Mvt. 70.§ (1) bekezdés]

  1. A tanácskozás elvi alapja
  2. A hazai jogszabályok munkavállalói jogként rögzítik, h ogy a munka világa alapkérdéseiben - ideértve az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, munkafeltételeket - a dolgozók részére biztosítani kell a konzultációhoz és tájékoztatáshoz való jogot, lehetőséget. Ez a jog minden dolgozót a munkavállalói mi n őségében elidegeníthetetlenül megillet, amelyet közvetlenül vagy választott képviselőik útján gyakorolnak. Azaz képviselet hiányában is biztosítani kell a munkavállalók részére a konzultáció és a tanácskozás lehetőségét, amelyet a munkáltatóval együttműkö dve gyakorolnak.

  3. A tanácskozás tárgya , tartalma

    1. "A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján - az (1)bekezdésben meghatározottak mellett - különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatn i:" [Mvt. 70.§ (2) bekezdés]
      1. "a) a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége [8. §, 54/A. §, 57-58. §-ok];"
      2. A Bizottság azt ajánlja, hogy a tanácskozás- a helyi adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően - terjedjen ki a munkabiztonsági, továbbá a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátóira, munkahely kiürítési, tűzvédelmi, kémiai biztonsági, katasztrófavédelmi feladatokat ellátókra, elsősegélynyújtásra kijelölt személyekre; más munkabiztonsági szakem berekre, foglalkozás-egészségügyi szolgálatra, stb.

      3. "b) a munkavédelmi tartalmú információk biztosítására [különösen a 40. § (2) bekezdésében, a 42. § a) pontjában, a 45. § (2) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdése i) pontjában, az 54. § (7) bekezdése a) pontjában, az 58. § (3) bekezdésében, az 59. § (2) bekezdésében, a 81. § (3) bekezdésében foglaltak alapján];"

A Bizottság véleménye szerint az információs tevékenység legalább a következőkre terjedjen ki:

    • Azokon a munkahelyeken, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, ott a munkavégzést össze kell hangolni. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről.
    • A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, feltételeit az érintett munkavállalókkal - mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében - meg kell isme rtetni.
    • A munkáltató kötelessége a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalóknak megadni.

      1. c) a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezése és megszervezése"

A Bizottság ajánlja, hogy ennek keretében térjenek ki az időpont munkaidőben történő kijelölésére, a munkahely zavartalan működésének igényére tekintettel a résztvevők ütemezésére, oktatók megszervezésére, oktatási helyszín kijelölésére, ha szükséges, az oktatás helyének megközelíthetőségére, dokumentálására, stb.

    1. A 2.1 pontba n felsorolt törvényi kötelezettségen túl általánosságban valamennyi, a munkavédelemmel közvetlenül összefüggő kérdés napirendre kerülhet, amelyet a felek kölcsönösen megtárgyalásra javasolnak.
    2. Magyarázat (a továbbiakban: M:)

      A tanácskozás tárgyát képezheti még kölcsönös egyetértés esetén a kockázatértékelés tapasztalatai, a munkavédelmi helyzet átfogó értékelése, az egyéni védelem biztosítása, veszélyes anyagok és készítmények használata, új munkahelyek létesítése, a munkabalesetek, illetve foglalkozási me gbetegedések tapasztalatai, panaszügyek, stb. Ezekben célszerű előzetesen megállapodni, mert így elkerülhetők a későbbiekben kialakulható terméketlen viták

    3. A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel történő tanácskozás során is "A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait (Mvt.2.§. (4) bekezdés)..

  1. A tanácskozás módja

    1. A joggyakorlás konkrét módjáról az Mvt. tételesen nem szól.
    2. M: A munkavállalók tájékoztatása, konzultációs jogainak biztosítása természetesen munkáltatói feladat. Neki kell szólnia a veszélyekről, ártalmakról, a védekezési módokról, az eszközök használatáról, a kockázati tényezőkről, a jogi felelősségekről, stb., ide értve a meglévő belső szabályok, utasítások ismertetését, magyarázatát.

    3. A tanácskozás lehet a helyben szokásos minden forma, pl. munkaértekezlet, írásos anyag átadása, megbeszélése, helyszíni bejárás, stb. A tanácskozást úgy kell lebonyolítani, h ogy a munkavállalók megismerhessék a munkáltató által megfogalmazott feladatokat, megérthessék az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeire irányuló intézkedéseinek tervezeteit, és legyen lehetőségük javaslatot tenni a munkabiz tonsági és munkaegészségügyi követelmények érvényesülése érdekében.

Elmaradhatatlan eljárási kérdés a kezdeményezés, a tájékoztatás, a konzultáció dokumentálása, azaz az írásbeliség követelményének érvényesítése, megjelölve a konzultáció pontos tárgyát, a szükséges adatokat, javaslatokat, ajánlásokat, valamint a tanácskozás technikai adatait (hely, idő, résztvevők).

A tanácskozások dokumentumainak őrzéséről a munkáltató gondoskodik, a munkavállaló pedig bármikor beletekinthet a dokumentumokba.

  1. "(3) A tan ácskozás során biztosítani kell a kiegyensúlyozott részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát.

(4) a kiegyensúlyozott részvétel érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson." [Mvt. 70. § (3) és (4) bekezdések]

    1. A kiegyensúlyozott részvétel tekintetében az Mvt. csak egy minimumot fogalmaz meg, miszerint a követelmény teljesítése érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson. Intézkedési jogot a munkáltató cégformája alapján kialakított m űködési - vagy azzal egyenértékű - szabályzat biztosít.
    2. A tanácskozás formája, a részvevők köre a helyi szokások, a kialakult gyakorlat, megállapodás alapján rögzíthető. Törekedni kell arra, hogy a munkavállalóknak a konzultáción való részvétele biztosíth ató legyen..
    3. Az együttműködés fontos tényezője, hogy a szükséges információt, tájékoztatást kellő időben egymás részére megadják. Kellő időben történik az információ átadása, ha a másik fél az ügyben még hatékonyan fel tud lépni.
    4. A tanácskozáshoz szüksé ges idő kérdését az Mvt. nem szabályozza, ellentétben a munkavédelmi képviselők jogosítványainak pontos meghatározásával. Így az a következtetés vonható le, hogy a tanácskozáshoz feltétlenül szükséges időt a munkáltatónak munkaidőben kell biztosítani, de külön felkészülési, "előtanácskozási" időt már nem. Azaz a tanácskozáson kell kialakítani a képviselendő álláspontot, szakértők bevonására, az ügy hosszadalmasabb tanulmányozására nincs lehetőség.
    5. Az adatvédelem szabályai kiterjednek a konzultációs eljárá sra is. A munkavállalók - az Mt. és az Mvt. alapján is - kötelesek az üzleti és üzemi titoknak megfelelően bizalmasan kezelni a munkáltató termelési, pénzügyi, működési, stb. adatait.
    6. Az Mvt. 62. §-a szerint: "A munkavállalót nem érheti hátrány az egészs éget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági szaktevékenységet, illetőleg az 57-58. §-okban előírt feladatokat ellátó munkavállalókat is."

M: Ezt azért kell hangsúlyozni, mert az együttműködésben lehetnek konfliktusok. A konzultáción ugyanis a munkáltató részére kellemetlen kérdések is felmerülhetnek, a munkavállalók hiányosság okat kifogásolhatnak, amelyek megszüntetése további pénzügyi terheket jelentenek. Ezek pedig feszültség-források lehetnek.

 

II.

A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ,

A MUNKAHELYI MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG

  1. A munkavédelmi képviselők választásának feltételei

    1. Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdése szerint: "A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:"

      1. A munkavállalók alanyi joga a munkavédelmi képviselő választás. Azaz a választás nincs kötve semmilyen minimális munkavállalói létszámhoz. A munkavállalók néhány főt foglalkoztató munkáltatónál is jogosultak képviselőt választan i.
      2. Munkavédelmi képviselő választása törvény által biztosított jog, nem szükséges hozzá a munkáltató engedélye, csak a választással kapcsolatos egyeztetési kötelezettség áll fenn (körzetek kialakítása, választás körülményei, időpont, stb.).
      3. A munkavédel mi képviselő választására vonatkozó munkavállalói jogosultság független attól, hogy állami-, vagy magán-, illetve hazai vagy külföldi tulajdonban van-e a cég, továbbá attól is, hogy milyen társasági formában (kft, rt, stb.) működik.

    1. "a) munkavédelmi képv iselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának a lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége."
      1. A munkav édelmi képviselő választást kezdeményezik: a munkavállalók, a munkahelyen működő üzemi tanács és/vagy képviselettel rendelkező szakszervezet.
      2. Amennyiben ilyen kezdeményezés nincs, a munkáltató - a munkahelyen szokásos módon - tájékoztassa a munkavállalóka t e törvényi kötelezettségről, azaz a munkavédelmi képviselőválasztás megtartásáról.

        A munkáltató egyben közölje azt is, hogy az Mvt. szerint a választás megtartásának szabályos lebonyolításáért felelős. Ez nem jelentheti azt, hogy a választási bizottság munkájában részt vegyen, annak munkavégzését befolyásolja, csak a törvényes feltételek érvényesülésére ügyel. Egyben biztosítja a választás feltételeit.
        Tájékoztatja a munkavállalókat, hogy a választáshoz arra van szükség, hogy a munkavállalók hozzanak lé tre választási bizottság(oka)t és bonyolítsák le a törvényi elóírásoknak megfelelően a munkavédelmi képviselő választást.

      3. Az Mvt. a választás eredményességét, illetve érvényességét nem tudja garantálni, ezért csak a választás kötelező megtartását írja elő. A választás eredménytelensége, illetve érvénytelensége esetén a választást kötelező megismételni. [Mt. 51/A. § (2) bekezdés]
      4. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy azoknál a munkáltatóknál, ahol az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma leg alább ötven fő és ezen felül a közszférát szabályozó törvények hatálya alá tartozó munkavállalókat is foglalkoztatnak, a munkáltatónál az összes munkavállalóra kiterjedően a 70/A. § (1) bekezdés a) pontjában leírtak szerint kell a választást megtartani.

    2. "b) az öven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia."
    3. Ezen esetben a jelen ajánlás 1 -4. pontjaiban leírtak szerint kell a munkavállalókkal a munkavédelmi kérdésekről a tanácskozást megtartani.

    4. "c) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56 §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik." [Mvt. 70/A. § (1) bekezdés]
      1. Alapelv: minden munkáltatói munkavédelmi jogosítvánnyal részben vagy egészben rendelkező vezetőnek legyen munkavédelmi képviselő (bizottság) partnere. A vezetőnek részben vagy egészben rendelkeznie kell az Mvt. 54-56. §-aiban felsorolt jogkörökkel, irányítania kell a munkavédelmi feladatokat az adott munkáltatónál, pl. kockázat-értékelés, felülvizsgálat elvégzésében való közreműkö d és, a kötelező orvosi vizsgálatra való küldés elrendelése, stb.
      2. M: A félreértések elkerülése érdekében itt nem az Mt-ben szabályozott munkáltatói jogokról van szó, hanem az Mvt. 54-56. §-aiban felsorolt jogkörök részben vagy egészben történő gyakorlásáról. Így többek között: a kockázat-értékelés, felülvizsgálat elvégzésében való közreműködés, a szükséges utasítások és tájékoztatás megadása, a munkavédelmi üzembe helyezés, a munkakörülmények, valamint a munkavállalók rendszeres ellenőrzése, megfelelő munka e szközök biztosítása, a rendellenességek megszüntetése, a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések esetén a megfelelő eljárás lefolytatása, a védőeszközök biztosítása, a munkavállalók munkavédelmi oktatása, a kötelező orvosi vizsgálatra való küldés elrendelése, stb.

      3. Tekintettel arra, hogy az Mvt. - a korábbiaktól eltérően - a megválasztható képviselők számát nem köti kötelezően az üzemi tanácsokra vonatkozó létszámokhoz (Mt. 45. §), azonban a Bizottság ajánlja azok figyelembe vételét.
        A képviselők lehetőleg olyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a területen folyó tevékenység jellege indokol, illetve amennyien el tudják látni a munkavédelmi képviseletet, és egyben érvényesüljön a gazdasági racionalitás is.
      4. M: A merev létszámhatárok elhagyása leh etővé teszi az egyeztetések során a választási körzetek rugalmasabb kialakítását. A konkrét munkahely mérete, tagoltsága, szervezeti felépítése, tevékenysége, a foglalkoztatottak száma, stb. befolyásolhatja a megválasztható képviselők számát. Lehetséges, h ogy egy vezetőhöz partnerként több munkavédelmi képviselő kapcsolódik (például változó munkahelyek, műszakos munkavégzés, széttagolt munka), de az is előfordulhat, hogy egy képviselő több részegység partnereként (irodai, kereskedelmi munka, stb.) működik.

      5. A munkavédelmi képviselők egyénileg kerülnek megválasztásra, vagyis ahány munkavédelmi képviselőt kívánnak választani a munkáltatónál, annyi választási körzet kerül kialakításra. A választandó képviselők számát és a választási körzeteket a törvényi szabályozás betartásával, a korábbi évek ajánlásainak megfelelően, a munkáltató véleményének kikérésével

        • a munkahelyen már működő munkavédelmi bizottság esetében, a munkahelyen jelenlévő üzemi tanáccsal, illetve a képviselettel rendelkező szakszervezettel egyez tetve a munkavédelmi bizottság;
        • a munkahelyen már működő munkavédelmi képviselők esetében - ahol nem hoztak létre bizottságot -, az előbbiekben leírt egyeztetések után a munkavédelmi képviselők együttese;
        • ahol még nincs munkavédelmi képviselet, de működik üzemi tanács és/vagy képviselettel rendelkező szakszervezet, ott az üzemi tanács és/vagy a szakszervezet;
        • ahol sem munkavédelmi képviselet, sem üzemi tanács, sem szakszervezet nem működik, ott a munkavállalók többsége határozza meg.

  1. A munkavédelmi képvise lők választásának szabályai

"…A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is." [Mvt. 70/A § (3) bekezdés]

    1. A munkavédelmi képviselővé választás személyi feltételei.
      1. "Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyele mbe venni." [Mvt. 70/A. § (2) bekezdés]
      2. Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki munkáltatói jogot gyakorol, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, továbbá, aki a választási bizottság tagja, valamint az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként munkavédelmi (munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi, stb.) feladatokat lát el. [Mt. 46. § (2) illetve (4) bekezdések]

        • Munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén jogkövetkezmények alkalmazására (Mt. 109. §), illetőleg kártérítési felelősség megállapítására [Mt. 173. § (2) bekezdés] vonatkozó jogosultság.

        • Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastá rs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs.

      1. "A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják." [Mvt. 70/A. § (3) bekezdés]
      2. A választásra jogosult, valamint választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. [Mt. 47. § (2) bekezdés]

    1. Választási bizottság létrehozása, tevékenysége
    2. [Mt. 48-57. §-ai alapján]

      1. A választási bizottság létrehozásának szabályai.

A jelölés és a választás lebonyolítására a választásra jogosult munkavállalók közül legkésőbb a választást nyolc héttel megelőzően választási bizottságot kell létrehozni.

        • A választási bizottságot, ahol már működnek munkavédelmi képviselők (bizottság) akkor ők, annak hiányában az üzemi tanács, annak hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és mindezek hiányában a munkavállalók közössége hozza létre.

        • Nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság megalakításának időpontjában munkavédelmi képviselő és a munkavédelmi bizottság tagja vagy elnöke.

        • A választási bizottságot - amennyiben van - a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselőiből, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakít ani.

        • A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyásolhatja.

        • A választási bizottságnak minden olyan területen működnie kell, ahol képviselő(ke)t választanak. Egy választási bizottság több választási körzetben is tevékenykedhet, de ebben az esetben biztosítani kell, hogy minden érintett körzetből legyen tag a választási bizottságban. Ugyanakkor a jelölést és a választást csak elkülönítve körzetenként lehet lebonyolítani.

        • A választási bizottság tagjainak számáról az Mt., il letve az Mvt. nem rendelkezik. Az egy választási körzetben működő bizottságba célszerű három tagot felkérni, a több körzetben működő bizottságba pedig legalább annyit, hogy minden körzet képviselve legyen.

        • A szakmailag, területileg, szervezetileg erősen tagolt munkahelyek esetében a választási tevékenység összehangolására, valamennyi terület képviselőjének részvételével központi választási bizottság is létrehozható.

        • A választási bizottság feladatkörében

    • meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját,
    • gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről,
    • megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait.

        • Ahol már működik munkavédelmi képviselet, akkor ők, ha nem, akkor a választási bizottság - a törvényi rendelkezések alapján, a helyi sajátosságok figyelembevételével - a munkáltatóval konzultálva, az üzemi tanáccsal, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel egyeztetve helyi választási szabályzatban rögzítheti a munkahely egészére vonatkozó vál asztási tennivalókat.

 

      1. Jelöltállítás szabályai:

    • A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet - a már működő munkavédelmi képviselővel (bizottsággal) konzultálva - tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. Jogszabály nem tiltja annak lehetőségét, hogy egy szakszervezeti tisztségviselőt munkavédelmi képviselőnek, valamint az üzemi tanács tagjának egyaránt megválasszanak.

    • Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka, vagy legalább tíz fő választásra jogosult munkavállaló is. A munkavédelmi képviselőválasztás egyéni és nem listás szavazással dől el. Kisebb terjedelmű választási körzetek vannak. Ez a jelölés a korábbi választásoknál jól működött. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni, és el kell juttatni a választási bizottsághoz.

    • A jelölteknek írásban kell nyilatkozniuk, hogy a jelölést elfogadják.

    • A választási bizottság a választást megelőzően legalább három héttel összeállítja és közzé teszi a jelöltek listáját. A jelöltállítás akkor tekinthető érvényesnek, ha a jelöltek száma legalább a választható képviselők számának megfelel. Érvénytelen jelölés esetében a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani, úgy, hogy a jelölés érvényes legyen, és a választás törvényi határidői ne csorb uljanak.

 

      1. A választás szabályai.

    • A választási bizottság - a jelöltlistának megfelelően - elkészítteti a szavazólapokat. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mel lett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni.

    • A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottságok összeállításáról. A szavazatszedő bizottság tagjait a választási bizottság kéri fel. Saját döntése alapján saját t agjait is felkérheti, vagy átvállalhatja a szavazás lebonyolítását.

    • A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással választják. A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem a "hivatalos" szavazólapon adták le; ha nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le; a szavazólapon a megválasztható képviselő számánál több jelöltet jelöltek meg.

    • A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint f ele részt vett. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában

    • keresőképtelen beteg,
    • szülési vagy egyéb munkaidő-kedvezmények igénybevétele okából fizetés nélküli szabadságon van,
    • sor-, vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, továbbá
    • egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van, feltéve, hogy a választáson nem vett részt.

A munkáltató és a munkáltatói jog gyakorlója rendelkezik szavazati joggal. A törvény csak a választhatóságból zárja ki.

    • Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosu ltak több mint egyharmada részt vett. Ebben az esetben a képviselő megválasztása csak két évre szól. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb képviselő választást egy év múlva kell tartani.

    • Megválasztott képviselőnek azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén előre meghatározott módon és sorrendben a munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt és/vagy a magasabb képzettséget és/v agy a nagyobb munkavédelmi ismeretet és gyakorlatot ajánlatos figyelembe venni.

    • Azokban a választási körzetekben, ahol egyetlen jelölt sem szerezte meg a szavazatok legalább harminc százalékát, ott a választás eredménytelen. ezeken a helyeken harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek állíthatók.

    • Azokat a jelölteket, akik az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezték, a körzet pótképviselőjének kell tekinteni. A körzet megválasztott képviselőjének esetleges kiesésekor a megbízatás időtartamára képviselővé behívható.

    • A választást az egyes választási körzetekben lehetőleg azonos időben (néhány napon belül) indokolt lebonyolítani. A szavazó urnák csak a választási bizottság által és a választás befejezése után, azonos helyen és időben bonthatók fel.

    • A szavazatokat a választási bizottság számolja össze. Ennek alapján haladéktalanul megállapítja és közzé teszi a választás eredményét, továbbá erről tájékoztatja a munk áltatót is.

    • A választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít.

Ennek tartalmazni kell különösen:

    • a szavazó urnák felbontásának körülményeit,
    • a választás helyét és időpontját,
    • a szavazásra jogosultak számát,
    • a szavazáson résztvevők számát,
    • az összes leadott szavazatok számát,
    • az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát,
    • az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,
    • a megválasztott munkavédelmi képviselő(k), pótképviselők nevét,
    • a választással összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve az ezze l kapcsolatos döntést.

A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írnia és a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni. A jegyzőkönyvet a megbízatásának megszűnéséig a munkavédelmi képviselet őrzi. Érvénytelen választás esetén e kötelezettség a munkáltatót terheli, és annak tartama a következő választásokig tart.

      1. Eljárás vita esetén.
      2. Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. A z egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és amennyiben a munkáltatónál képviselettel rendelkező szaksz e rvezet működik - a munkáltató esetleges bevonásával - öt napon belül közösen döntenek. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt naptári napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nem peres eljárásban határoz.

      3. Képviselői mandátum megszűnése.

    • A munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik:

    • megbízatási ideje lejártával,
    • lemondással,
    • visszahívással,
    • cselekvőképességének elvesztésével,
    • ha hat hónapot meghaladó időtar tamban munkáltatói jogok gyakorlójává válik,
    • ha a munkáltatónál munkaviszony keretében munkavédelmi (munkabiztonsági, munka-egészségügyi, stb.) szakfeladatokat lát el,
    • ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik,
    • ha mandátuma lejárt,
    • munkaviszonya megszűnésével,
    • a képviselő halálával.

    • Ha a képviselő megbízatása megszűnik, a kieső képviselő helyére a megválasztott, pótképviselőt kell behívni. A kieső képviselő helyére annak a szakszervezetnek a legtöbb szavazatot megszerzett, pótképviselőjét kell behívni, amelynek a kieső képviselője jelöltje volt. Ha a kieső képviselő nem szakszervezeti tag, a szakszervezethez nem tartozó, legtöbb szavazattal rendelkező pótképviselőt kell behívni. Ha nincs pótképviselő a szaks z ervezetek részéről, akkor a delegálás sorrendjét a pótképviselők között megszerzett nagyobb számú érvényes szavazat határozza meg.

    • Visszahívás esetén, ha azt a választásra jogosultak legalább harminc százaléka - írásban - indítványozza, titkos szavazást k ell tartani. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vesz. A visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül nem ismételhető meg.

    • Ha a munkav édelmi képviselő hat hónapot meg nem haladó időtartamra munkáltatói jogkör gyakorlására jogosulttá válik, ez időtartam alatt a munkavédelmi képviselői jogai szünetelnek. Amennyiben a képviselő véglegesen munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, me g bízatása megszűnik, és helyére vagy pótképviselőt kell behívni, vagy új képviselőt kell választani.

    • A munkavédelmi képviselet mandátuma ugyancsak megszűnik, ha

    • a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely (részegység, üzemigazgatóság, stb.) megszűnik,
    • több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a munkáltatónál vagy a telephelyen több munkavédelmi képviselő működne,
    • a munkáltató vagy telephely szétválása esetén.

A munkavédelmi képviselő mandátumának megszüntetésétől számított három hónapon belül - kivéve ha az a mandátuma lejárta miatt, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg - új képviselő választást kell tartani.

      1. A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás során követendő eljárás. [Mt . 56/A. §-a alapján]

    • A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás során mind az egyesülést, mind a szétválást követően létre jött munkáltatónál az előző munkáltatónál megválasztott munkavédelmi képviselő mandátuma az új képviselő választásig, de legfeljebb hat hónapig fennáll. Ez idő alatt ideiglenes munkavédelmi képviselőként jogosítványait teljes körűen gyakorolja.

    • Összevonás esetén, ha működik munkavédelmi bizottság, annak munkájában az ideiglenes munkavédelmi képviselő vesz részt. A munkavédelmi bi zottság mandátuma is legfeljebb hat hónapig érvényes.
    • Szétválás esetén a jogosítványokat az ideiglenes munkavédelmi képviselő, illetve - szétválással létrejött szervezeti egységeknél - az általa az érintettek közül kijelölt munkavállaló ideiglenes munkavédelmi képviselőként legfeljebb hat hónapig gyakorolja.

    • A jogutódlás a jogutód munkáltatónál korábban megválasztott munkavédelmi képviselet működését nem érinti. Ugyanakkor biztosítani kell a jogutódlással érintett munkavállalók munkavédelmi képviseleti jogát is. Ezért a jogutódlás bekövetkezésének időpontjáig a jogelőd munkáltatónál működő

    • munkavédelmi képviselő kijelöli azt a delegált tagot, aki a jogutód munkáltatónál működő képviselővel együtt jogosultak a jogok gyakorlására,

    • (központi) munkavédelmi bizottság kijelöli azt a delegált tagot, aki a jogutód munkáltató (központi) munkavédelmi bizottságának teljes jogú tagja.

A kijelölők a delegált tagok személyéről - írásban - tájékoztatják a jogutód munkavédelmi képviseletét és a jogutód munkáltatót.

A delegált tag megbízatása a jogutód munkáltató munkavédelmi képviseleteinek a megbízatásáig tart.

    • Ha a jogutódlás időpontjában a jogutódlással érintett munkavállalók létszáma eléri a jogutód munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának húsz százalékát, a munkavédelmi képviselet - a fentiekben leírt módon - az új választásokig, de legfeljebb egy évig működhet.

  1. A munkahelyi munkavédelmi bizottság

"Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja." [Mvt. 70/A § (4) bekezdés]

    1. A munkahelyi munkavédelmi bizottságok létrehozása

A munkáltatónál egy vagy több munkahelyi munkavédelmi bizottság hozható létre.

    • Ha a munkahelyen megválasztott munkavédelmi képviselők száma legalább három, munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre. A bizottság létszámát a törvény nem szabályozza. A munkáltatóval történő egyeztetés során célszerű olyan létszámú bizottságot kialakítani, amelyben biztosított a területek létszámarányos képviselete és a racionális működtetés feltétele.

    • Azoknál a munkáltatóknál (rt, holding, stb.), ah ol több olyan részegység van (telephely, részleg, üzemigazgatóság, divízió, stb.), amelyek élén munkáltatói jogkört gyakorló, s ezáltal munkavédelmi jogosítvánnyal is rendelkező vezetők állnak, és az egységnél legalább három munkavédelmi képviselőt válasz t ottak, indokolt létrehozni a helyi munkavédelmi bizottságokat. A bizottság létszámát úgy célszerű kialakítani, hogy annak munkájában valamennyi képviselt terület képviselője jelen legyen. E helyi bizottságok gyakorolják a képviselői jogokat, ha azok az érintett munkavállalók összességét vagy jelentős részét érintik.

    • Amennyiben egy munkáltatónál több helyi munkavédelmi bizottságot alakítottak, indokolt létszámarányos delegálással létrehozni a központi munkavédelmi bizottságot, biztosítva valamennyi helyi bi zottság képviseletét. A központi munkavédelmi bizottság a munkáltató vezetőjének partnere. Gyakorolja a képviselőket megillető jogokat, ha azok a munkáltatónál foglalkoztatott valamennyi dolgozót, vagy munkavállalók nagy részét érintik. Koordinálja a hely i munkavédelmi bizottságok tevékenységét, azok munkáját illetően döntést nem hozhat.

 

    1. A munkahelyi munkavédelmi bizottság működése

[Mt. 60-61. §-ai alapján]

    • A munkahelyi munkavédelmi bizottság létrejöttét követő tizenöt napon belül alakuló ülést tart. It t tagjai közül elnököt, esetleg alelnök(ök)et választ.

    • A bizottság akkor határozatképes, ha ülésén a tagok több, mint a fele részt vesz. Az ülésen a tagok csak személyesen vehetnek részt.

    • A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

    • A bizottság üléseit szükség szerint tartja. A bizottságot az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri.

    • " A bizottság tárgyalásán - a bizottság kezde ményezésére - a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni." [Mvt. 70/A. § (5) bekezdés]

  • A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy a bizottság az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzé tehesse.

  • A munkáltató biztosítja a munkavédelmi képviselő választásnak a képviselők és a bizottság(ok) működésének indokolt és szükséges költségeit. Ennek mért ékét a munkáltató és a bizottság közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye.

  • A bizottság működésének részletes szabályait - a saját maga által elfogadott - ügyrendje állapítja meg.

  • A Bizottság ajánlja, hogy a képviselők, illetve a bizottság jogosítványainak gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolat-rendszerét érintő kérdéseket, a munkáltatóval közösen kialakított megállapodásban rögzítsék.

 

  1. A munkavédelmi képviselő, bizottság jogosítványai és kötelezettségei

"E törvény biztosítja a m unkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen az Mt.- b en, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait." [Mvt. 5. §]

    1. Az Mvt. felhatalmazása alapján a munkavédelmi képviselő és a bizottság széles körű jogokkal és jogi eszközökkel rendelkezik. Így rendelkeznek tájékozódási, tájékoztatást kérő, véleményezési, konzultációs, részvételi, döntés-előkészítési, kezdeményezési joggal.

  • Ezek az Mvt. 70-74. §-aiban, valamint az Mvt. egyes joghelyein, az adott témához kapcsolódóan garantálják a joggyakorlást. Például az Mvt. 54. § (7) bekezdés d) pontjában: "új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőkkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következménye it."

  • Amennyiben a munkahelyen munkavédelmi képviselők működnek, akkor ők látják el az Mvt. 70. §-ában és a jelen ajánlás 1-4. pontjában szereplő, a munkavállalókkal folytatott munkavédelmi tanácskozással kapcsolatos feladatokat.

  • Képviselői, bizottsági jogosítványok intézményesítetten szerepelnek az Mvt. végrehajtását jelentő speciális - munkabiztonsági, munkaegészségügyi, munkahelyi kémiai biztonsági tárgykörű - jogszabályokban is.

  • Az Mvt. vagy más jogszabály által a munkavállalók, vagy képviselőik számára biztosított jogokat alapvetően a munkavédelmi képviselők gyakorolják. Amennyiben a munkahelyen bizottság jött létre, akkor a képviselőt megillető jogokat - ha azok az adott munkahely munkavállalói összességét érintik - a bizottság gyakorolja. Az Mvt. e g yes joghelyein - zárójelbe téve a bizottság szót - a munkavédelmi képviselő mellett az adott jogosultságok gyakorlójaként a bizottságot is feltünteti.

    1. "A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk." [Mvt. 71. §-a]

Az Mvt. ezen megfogalmazása a képviselő (bizottság) és a munkáltató kapcsolatában irányadó elvnek tekinti:

  • a kiegyensúlyozott, kölcsönös, partneri együttműködést,
  • a folyamatos és konkrét egyeztetést,
  • a kölcsönös rendeltetésszer ű joggyakorlást,
  • a felek felelősségének elhatárolását, egymás segítését.

    1. Sajátos feladat jelentkezik a távmunkánál:

  • A munkáltató köteles tájékoztatni… a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a távmunkát végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségének adatairól." [Mt. 192/F § (3) bekezdés]

  • "A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az Mvt. VI. fejezetében meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat." [Mvt. 86/A § (6) bekezdés]

    1. A munkavédelmi képviselő kötelezettségei egyben feladatokat is jelentenek. Tevékenysége egyrészt jogérvényesítési feladat, másrészt érdekérvényesítési teendő. Ennek megfelelően a képviselő köteles:

  • Az eljárási kötelezettsége keretében a megválasztását követően a munkavállalók ér dekében gondosan eljárni a munkáltatónál.

  • A választókkal való kapcsolattartási kötelezettsége keretében a munkavállalók kezdeményezéseit megvizsgálni, az indokoltakat továbbítani a munkáltató felé, valamint a munkavállalókat tájékoztatni a rendelkezésére álló ismeretekről, véleményekről, információkról.

  • Rendeltetésszerű joggyakorlás keretében lehetőség szerinti együttműködés kialakítása a munkáltatóval, tekintettel a munkáltatói érdekekre is. Így a munkáltató alapdokumentumainak, működési rendjének tiszteletben tartása, szakszerű, megalapozott álláspont kialakítása, a költségek, a munkaidő ráfordítások, stb. reális mérlegelése, a hatósághoz fordulás komoly fajsúlyú ügyekre történő korlátozása, stb.

  • A titokvédelmi kötelezettsége keretében a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató írásbeli engedélyével, jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra [Mt. 69. §]. Ez éppen úgy vonatkozik például a munkáltató fejlesztési, beruházási, stratégiai elképzeléseire, gazdasági mutatóira, pénzügyi helyzetére, mint a munkavállaló egészségi állapotára, családi viszonyaira.

  • A munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban köteles pártatlan magatartást tanús ítani. Ennek értelmében sztrájkot nem szervezhet, illetve a sztrájkot nem támogathatja és nem akadályozhatja. A sztrájkban résztvevő képviselő megbízatása a sztrájk idejére szünetel.

  • A kötelezettségek megszegése joghátránnyal, esetleg konkrét szankciókkal is járhat. A választó munkavállalók számon kérhetik a képviselőtől a végzett munkát, a jogok érvényesítését és betartását (felszólítás, visszahívás, stb.). A munkáltató pedig súlyos jogsértés esetén elzárkózhat a képviselővel való együttműködéstől, titok v édelem megsértése esetén pedig polgári, büntető, szabálysértési igénnyel léphet fel az illetékes bíróság vagy hatóság felé.

 

III.

PARITÁSOS MUNKAVÉDELMI TESTÜLET

  1. A paritásos munkavédelmi testület létrehozása és működése

"Annál a munkáltatónál, ahol a fog lalkoztatottak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testület (a továbbiakban: testület) működik, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltatók képviselői." [Mvt. 70/B § (1) bekezdés]

    1. A testület működtetésének indokoltsága.
    2. A paritásos munkavédelmi testület létrehozásának elsődleges célja a munkáltató és a munkavállalók között az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos, valóságos és hatékony munkahelyi folyamatos párbeszéd, döntés-előkészítés intézményes fórumának megteremtése. A testületet a legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatónál hozzák létre.

    3. A testület létrehozása, működése.
      1. Az Mvt. 70/B. § bekezdései alapján:
      2. "(2 )A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép.

        (3) A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a 70/A. § (1) bekezdése a) pontja szerint megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavaz ás lebonyolításának feltételeit.

        (4) A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. §), továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást nyújtó szakemberek meghívottként vesznek részt a testület munkájában.

        (5)A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól.

        (6) A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a testület tevékenységégével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja."

        A közalkalmazotti, köztisztviselői területen, azoknál a munkáltatóknál, ahol legalább ötven főt foglalkoztatnak, és működik munkavédelmi képviselet, vagy a munkavállalók választanak munkavédelmi képviselő(ke)t, szintén indokolt biztosítani a testület műkö dését.

      3. A Bizottság ajánlásai és tájékoztatása a megállapodáshoz:

    • A testület csak önálló jogi személyiségű társaságok, intézmények összmunkáltatói szintjén működik.

    • A testületnek a munkavállalói és a munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttag jai vannak. A póttag írásbeli meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot (szavazati joggal bír), illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép.

    • A testület létszámáról az Mvt. nem rendelkezik, az az egyezteté sek során alakítható ki. Tekintettel arra, hogy egy testületről van szó, indokolt a testület legkisebb létszámát négy főben megjelölni: két fő képviselő, két fő munkáltatói delegált, valamint a póttagok.

    • A testületbe a munkavállalók képviselőit - rendes és póttagot - a megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján delegálják. Egyben kijelölik a munkavállalói oldal vezetőjét, aki a rotáció során a testület elnöki tisztét betölti.

    • A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. §-a) delegálni. Az Mt. szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese. A munkáltató vezetője saját maga, vagy szakirányú helyettese útján vesz részt a testületben. A testület munkájába n ezen túl

      • delegáltként részt vesz a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakember (munkabiztonsági, munkaegészségügyi, kémiai biztonsági, stb.), valamint irányításra jogosult munkairányító(k) (középvezető, stb. );

      • a munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást - munkabiztonságit, foglalkozás-egészségügyit, stb. - nyújtó szakemberek meghívottként, azaz tanácskozási joggal kötelezően vesznek részt a testület munkájában.

    • A testület elnöki tisztét a mun kavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. Célszerű, ha a rotációs periódus legalább egy évre terjed ki.

    1. "(4) Annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 50 fő és nem működik munkavédelmi képviselő, e törvény hatálybalépésétől számítva hat hónapon belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást [70/A. § (1) bekezdés a) pontja]. A 70/B. § (1) bekezdésében előírt paritásos munkavédelmi testületet az újonnan alakult munkáltatónál - létrejöttétől számíto t t - hat hónapon belül, illetve e törvény hatálybalépése előtt megválasztott munkavédelmi képviselő és létrejött munkahelyi munkavédelmi bizottság esetében legkésőbb azok megbízatásának lejártát követő három hónapon belül létre kell hozni." [2004. évi XI. törvény 34. § (4) bekezdése]
    2. A törvény hatálybalépése előtt megválasztott munkavédelmi képviselő és létrejött munkahelyi munkavédelmi bizottság esetében - ha még van kellő idő a működésre - bármikor létrejöhet a testület, de annak mandátuma a képviselők me gbízatásának idejéig érvényes.

    3. A paritásos testület feladatai.
    4. "A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében: [Mvt. 70/B § (7) bekezdése]

      1. "a) rendszeresen, de évente leg alább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;"

    • A munkavédelmi helyzet és tevékenység évenkénti kötelező áttekintése mellett indokolt a testület ülésén megtárgyalni a munkáltató munkavédelmi helyzetét érintő vagy befolyásoló jelentősebb események tapasztalatait és a teendő intézkedéseket. Ilyen lehet például a rendkívüli esemény, halálos baleset, felügyeleti ellenőrzés. A felek által kezdeményezett témákat is ajá nlott a testületi ülésen megvitatni.

    • Ugyanakkor működése nem érinti a munkavédelmi képviselő (bizottság) jogállását.

 

      1. "b) megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;"

    • A munkáltató kötelessége egy egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására . [Mvt. 54. § (1) bekezdés g) pontja]

    • A munkáltató saját e lhatározásából, vagy a munkavédelmi képviselő (bizottság) javaslatára a paritásos testület állásfoglalása nyomán (Mvt. 74. §) munkahelyi munkavédelmi programot készíthet, s ez kerülhet a testület elé.

    • Amennyiben készül program, akkor tekintettel kell len ni a megelőzési stratégiára, valamint a kockázatértékelés alapján kialakított megelőző intézkedésekre. [Mvt. 54. § (3) bekezdés]

      1. "c) állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről." [Mvt. 70/B § (7) bekezdése]

    • A testület feladata, hogy a munkáltatónál kiadásra kerülő, a munkavédelmet érintő valamennyi belső szabályzatról, valamint munkavédelmi tárgyú munkautasításról kiadás előtt állást foglaljon.

    • Amennyiben a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját munkavédelmi szabályzatban határozza meg, annak kiadásához változatlanul a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges. [Mvt. 72. § (4) bekezdés] Ebben az esetben ki kell alakítani azt az eljárási szabályt, mi s zerint a testület egyeztető és döntés-előkészítő szerepe is érvényesül, de a képviselet egyetértési jogosítványa se csorbuljon.

 

IV

A KÉPVISELŐ (BIZOTTSÁG) MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

  1. A képviselő (bizottság) működési feltételei

"A munkáltatónak biztosítania kel l a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogot gyakorolhassa, így különösen:

  1. a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkai deje legalább tíz százaléka;
  2. a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;
  3. egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követően egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 óra továbbképzésben való részvétel lehetőségét." [Mvt. 75. § (1)bekezdés]

    1. A törvényszövegben szereplő "különösen" kifejezés azt jelenti, hogy a leírt biztosítandó feltételeken túl a felek további lehetőségekben megállapodhatnak. A "legalább" szó pedig arra utal, hogy ez a kötelező minimum. A felek a kedvezmény mértékében az Mvt.-ben szereplő minimumtól eltérően, kedvező irányú mértékben is megállapodhatnak. Tekintettel arra, hogy a bizottság tagjai egyben képviselők is, a b i zottság működtetésénél csak a felmerülő plusz igények fogalmazhatók meg. A testület működésének feltételeit a munkáltatónak kell biztosítani. A feltételekről szóló egyezkedés eredményét ajánlott írásos megállapodásban rögzíteni.
    2. A munkaidő kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. [Mt. 25. § (2) bekezdés]
    3. A szükséges eszközöket a munkáltatónál helyileg lehetséges mértékben indokolt biztosítani. A szakmai előírásokat ( pl. szakirodalom, közlöny, szakmai tanácskozásokon való részvétel, stb.), továbbá a működési, technikai, anyagi feltételeket ( pl. terem, postaköltség, sokszorosítás, egyéni védőeszköz, stb.) a szükséges mértékben kell biztosítani.
    4. A képviselők képzéséről és továbbképzéséről a jelen ajánlás 12. pontja szól .
    5. Az Mvt. 75. § (2) bekezdése alapján "az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, illetve a c) pont szerinti képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható."

  1. A munkavédelmi képviselő jogi védelme

A képviselői munka ütközéssel, vitával járó megbízatás. A képviselői megbízatás csak akkor lehet eredményes, ha a tevékenység megfelelő partnerséget, a jog pedig megfelelő védelmet kínál részére.

    1. Munkajogi védelem.

A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat [Mt. 28. §] kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a munkavédelmi bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavál l alókat kell érteni. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának sürgős, haladéktalan feladata, hogy az egyeztetési, illetve véleményezési jog gyakorlása érdekében minden egyes választó munkavállaló nyilatkozatát megszerezze (egyenként, vagy a vál asztási szabályok szerinti titkos szavazással).

    • A "felsőbb szerv" előzetes egyetértése szükséges a képviselői megbízatást betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, más munkáltatónál történő foglalkoztatásához [Mt. 150. § (1) bekezdés], az átirányításhoz, ha az a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.

    • A "felsőbb szerv" előzetes egyetértése szükséges ugyanis a képviselőnek a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.

    • A rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a bizottság vagy a munkavállalók véleményét, illetve a kollektív szerződésben rögzített egyedi hátrányos jogkövetkezmény [Mt. 109. §] alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott képviselő más munkahelyre való beosztásáról a bizottságot vagy a munkavállalókat előzetesen értesíte n i kell. Itt a 8, illetve 3 napos határidők elmulasztása egyetértésnek minősül. A választ írásban kell megtenni, egyet nem értés esetében indoklással.

    • A védelem a képviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűntetését követő egy évre illeti meg, f eltéve, hogy tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.
    • A munkajogi védelem szabályainak megsértése esetén a képviselő bírói úton munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

    1. Munkaügyi ellenőrzés alkalmazásával érvényesített védelem.
    2. A munkaügyi ellenőrzés [1996. évi LXXV. törvény] kiterjed a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályok megtartására is [3. § (1) bekezdés m) pontja]. A bejelentésre lefolytatott munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői eljárás során, ha i ndokolt, a felügyelő élhet a figyelemfelhívással, vagy határozathozatallal, amelyben a hiányosság megszüntetésére kötelezi a munkáltatót súlyos és kirívó esetben (például a munkavédelmi képviselet ellehetetlenítése, felszámolása) munkaügyi bírság is kisza bható, amelynek összege 50 ezer forinttól a 6 millió forintig terjed.

    3. Szabálysértési jog alkalmazása
    4. A szabálysértési jog [218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 95. és 99. §-ai] is támogatja a képviselői működést.

    5. A kollektív munkaügyi vita lehetősége.

Megh atározott esetekben [Mt. 194-198. §-ai] mód nyílik kollektív munkaügyi vita alkalmazására is. Így például: nem megfelelő mértékű, a munkáltató által biztosított képviselői működési feltétel, továbbá bármilyen egyedi, jogvitának nem minősülő ügyben, ha a f e lek ezt az eljárást írásban is megfelelőnek tartják, döntőbírót vehetnek igénybe (például: a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat - MKDSZ - részéről).

V.

MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE

  1. A munkavédelmi képviselők képzési, továbbképzési lehetőségei, feltételei korszerűsödtek. Az egy választási ciklusban legalább 40 órára növekedett időkeret lehetőséget ad az "indító" képzésre és az évenkénti továbbképzésre. Biztosítja azokat az alapismereteket, amelyek alapján a képviselő "partnerk é nt" tudjon részt venni a közös munkában. A Bizottság által ajánlott módszerek, formák pedig kellő rugalmasságot nyújtanak a képzés-továbbképzés megvalósítására, a munkáltatók számára is elfogadható ésszerű megoldásokra.

Az Mvt. 75. §-a (1) bekezdés c) pon tja előírja, hogy "egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvételi lehetőséget" a munkáltatónak biztosítania kell. A képzés csak rend es munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható. A törvény a képzést csak munkaidőben engedi megtartani, összhangban a munkáltatók oktatásra, képzésre, továbbképzésre vonatkozó általános kötelezettségeivel, szabályaival.

    1. A képzésr e és továbbképzésre azért van szükség, mert az Mvt. és kapcsolódó jogszabályok biztosította széles körű jogosítványokkal a képviselők partnerként csak akkor tudnak élni, ha megfelelő jogi, érdekérvényesítési, munkabiztonsági, munkaegészségügyi, munkahelyi kémiai biztonsági, kommunikációs, eljárási, stb. ismeretekkel rendelkeznek, és azok rendszeres felfrissítésre kerülnek.
    2. A Bizottság szakmai garanciális elemnek tekinti, hogy amennyiben az adott gazdasági szervezetben nincsenek meg a feltételek a saját képzésre, úgy a képzést, továbbképzést olyan intézmények, szervezetek végezzék, amelyek rendelkeznek az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) nyilvántartásba vételi dokumentumával, amely érvényes a munkavédelmi képzésre, továbbképzésre is. E lőnyt jelent az ISO minőségirányítási rendszer megléte, valamint a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége tagsága, illetve minősített tagságának igazolása.
    3. Az oktató intézmény vállalja és egyben garantálja, hogy a képviselők képzését és továbbképzését a jelen ajánlásban szereplő tematika szerint végzi, illetőleg a részvételről igazolást ad ki.
    4. A képviselői képzés ajánlott módszerei és formái.

      1. A képzés módszere és formája igazodjon a felnőttképzés általános módszereihez.
      2. A képzések szervezhetők a munkahelyen, kihelyezett formában, a képzésre jogosult intézményeknél, szervezeteknél, a munkahelytől távolabb eső külső helyszínen.
      3. A képzés keretében a munkáltatói, illetőleg a munkavállalói érdekképviseletek szakembereit, továbbá más, a munkabiztonságban és a munkaegészségügyben jártas előadókat indokolt alkalmazni.

    1. Az alapképzés célja, ajánlott képzési témák:
      1. A képzés célja az először megválasztott képviselők esetében felkészítésük a munkavédelmi érdekképviselet ellátására. A képzés időtartama a választás évében 16 óra.
      2. Ajánlott képzési témák:

Munkavédelmi érdekegyeztetés szerepe, szervezeti kerete, mechanizmusa.

    • Munkavédelmi képviselő, munkahelyi munkavédelmi bizottság, paritásos munkavédelmi testület jogállása, jogai és kötelezettségei, továbbá a képviselők védelme.
    • Együttműködés a munkáltatóval, a munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi szakemberekkel, a hatóságokkal, a munkahelyi érdekképviseletekkel.
    • A munkavédelmi bizottság ügyrendje, feladatterve.
    • A munkáltatóval kötendő együttműködési megállapodás tartalma, formája.

    • A munkavédelemről, a kémiai biztonságról szóló törvényekből, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendeletekből a képviselőkre háruló feladatok.
    • A munkavédelem országos programjából adódó időszerű feladatok.
    • Munkavédelmi képviselők gyakorlati feladata:

    • munkahelyek, munkaeszközök és egyéni védőeszközök helyszíni ellenőrzése,
    • munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések, részvétel a munkabalesetek kivizsgálásában, kártérítési, munkáltatói kötelezettségek,
    • munkavállalók biztonságos munkavégzésre való felkészítése és felkészültségük figyelemmel kísérése.

    • Tájékozódás és tájékoztatás: zöldszámok, fókuszpont, Európai Munkavédelmi Ügynökség, Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért, stb.

    1. Az újraválasztott képviselők számára választási ciklusonként az alapképzést követően 3x8 óra továbbképzést kell biztosítani. A továbbképzés célja a szakmai ismeretek, készségek szinten tartása, fejlesztése.

A továbbképzés ajánlott témái:

    • A munkavédelem országos programjából következő feladatok.
    • Európai uniós és hazai jogszabályváltozások. A szabványok változásai.
    • A kockázat-értékelésre alapuló munkahelyi megelőzési stratégia kidolgozásának és megvalósításának, továbbá a munkahelyi munkavédelmi program és az éves intézkedési tervek tapasztalatai, tennivalói.
    • A képviselői, a bizottsági és a paritásos testületi munka tapasztalatai, problémái, feladatai.
    • Kommunikációs fogások.

A Bizottság a továbbképzés időszerű témáira ajánlást tehet.

    1. A képzés elvégzése után a munkavédelmi képviselő legyen képes jogosultságaival élni és kötele zettségeit teljesíteni.

 

VI.

KÖZZÉTÉTEL

  • Az OÉT Munkavédelmi Bizottsága 2004 május 25-én egyhangúlag elfogadta az "Ajánlás és tájékoztatás a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről" szóló jelen dokumentumot.

  • Ezzel együtt visszavonta

  • az Érdekegyeztető Tanács ajánlása a munkavédelmi képviselők választására (Munkaügyi Közlöny 1998. évi 7. száma),
  • a Munkavédelmi Bizottság ajánlása a munkavédelmi képviselők képzése (a képzés szervezése és egységes tematikája) témakörben (Munkaügyi Közlö ny 1994. évi 4. száma)

című ajánlásokat.

  • A jelen "Ajánlás és tájékoztatás" a Munkaügyi Közlönyben történő közzétételtől alkalmazható.

 

Budapest, 2004. május 25.

 

Dr. Nosztrai Judit Dr. Békés András Borhidi Gábor

a munkáltatói oldal a kormányzati oldal a munkavállalói oldal

ügyvivője ügyvivője ügyvivője

 

 


MUNKAVÉDELMI KÉPVISELET 2004. MÁJUS 1-JE UTÁN
- Ajánlás, tájékoztatás, módszerek -


A munkavédelmi képviselõ választás gyakorlati tudnivalói

Az MSZOSZ módszertani füzetet jelentetett meg a munkavédelmi képvsielők választásának témájában. A teljes kiadvány letölthető az MSZOSZ honlapjáról:

www.mszosz.hu

A honlap baoldalán található EU Infopontokra kell kattintani, utána a "Letöltés" linkre.

A PDF-ben meglévő file közvetlen elérhetősége:

http://62.80.64.152/mszosz/documents_static/06_MK_valasztas.pdf?PHPSESSID=c52c0815b56b34733688c4e0576799d1

 


KÉRDÉS

Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
†FŐCZE LAJOSOS elnök úr részére
Tisztelt elnök úr!

A Paksi Atomerőmű  Rt Munkavédelmi Bizottsága nevében tanácsot szeretnék
kérni az idei Munkavédelmi Képviselő választás témakörében.
A Paksi Atomerőműnél 13 fős Munkavédelmi Bizottság működik. Immár
harmadik
ciklus óta és képviseljük a 2.700 fős dolgozói érdekeket megfelelő
együttműködési megállapodások alapján, zökkenőmentesen.
Az atomerőmű évekkel ezelőtt létrehozott ATOMIX Kft néven egy munkaerő
kölcsönzéssel foglalkozó céget, mely főleg az erőmű területén dolgozik. Az
ATOMIX kft-nek több, mint 850 munkavállalója kölcsönzött munkaerőként
dolgozik az erőműben. A  kölcsönzött munkaerők együtt dolgoznak az erőmű
dolgozóival a különböző műhelyekben fizikai munkásként, illetve az
irodákban
szellelmi dolgozókként.

Az ATOMIX Kft dolgozói saját soraikból 2000. novemberében a
jogszabályoknak
megfelelően munkavédelmi képviselőket választottak. Az Atomix Kft vezetője
azóta folyamatosan vitatja a megválasztott képviselők legimitását a
kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában. Tulajdonképpen nem működik ez a
bizottság.

Az idén novemberben lebonyolítandó választások előkészületeit elindítottuk
az erőműben.
Az alábbi kérdésekben szeretném kikérni az elnök úr véleményét:
1. Ki láthatja el a kölcsönzött munkavállalók munkavédelmi képviseletét?
Ki
jogosult eljárni a nevükben és az érdekükben?
     Jelenleg pl.: az ATOMIX Kft dolgozóinak Munkabaleseti jegyzőkönyvét a
PA
Rt Munkavédelmi Bizottsága írja alá és vesz rész a   kivizsgálásban. Az
ATOMIX Kft Munkavédelmi Bizottságának semmilyen jogosítvány nincsen.

2. A kölcsönzött munkavállalóknak (ATOMIX Kft)  van-e joguk munkavédelmi
képviselőt választani saját soraikból, illetve őket megválaszthatják-e a
munkatársaik? Megfoszthatók-e a kölcsönzött munkavállalók azon joguktól,
hogy érdekeik védelmére képviselőt válasszanak?

3. Ha választhatnak képviselőt (ATOMIX Kft)  milyen jogosítványokkal
rendelkeznek? Pl.: a PA Rt Munkavédelmi Szabályzat kiadásához a PA Rt
Munkavédelmi BIzottságának egyetértési jogosítványa van a törvény
értelmében. A kölcsönzött munkaerőre ugyanez a Szabályzat érvényes. Ebben
az
esetben a kölcsönző ATOMIX Kft Munkavédelmi Bizottságának  milyen
jogosítványa van a PA Rt Munkavédelmi szabályzatával kapcsolatban?

4. Ha választhatnak képviselőt (ATOMIX Kft)   kérdéses a képviselők
működési
területe? Hogyan határolható be  a működési terület, mikor egy-egy
munkahelyen, azonos munkakörben kölcsönzött munkavállaló és kölcsönbevevő
munkavállalója is dolgozik?

5. A kölcsönzött munkavállalók érdekképviseletét elláthatja-e a
kölcsönbevevő PA Rt Munkavédelmi Bizottsága? Lemondhat-e a törvényben
előírt
Munkavédeil Képviselő választásról a kölcsönző ATOMIX Kft dolgozói?

6. Járható út-e ha külön eggyüttműködési megállapodás alapján a
kölcsönbevevő és kölcsönadó munkáltató megállapodik abban, írásban, hogy a
kölcsönzött munkaerő az idei Munkavédelmi Képviselő választáson, a saját
érdekeik képviseletére, munkahelyenként, kölcsönbevevő (PA Rt)
munkavállalót
választ képviselőjének és így a PA Rt Munkavédelmi képviselői, illetve PA
Rt
Munkavédelmi Bizottsága látja el érdekképviseletét a kölcsönző és a
kölcsönbevett dolgozókénak eggyüttesen?

Tisztelettel: Wollner Pál PA Rt Munkavédelmi Bizottságának elnöke

VÁLASZ

ORSZÁGOS MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKAÜGYI
FŐFELÜGYELŐSÉG

Jogi és Humánpolitikai Főosztály

Ügyiratszám: 5376-2/2004-5060/Rné

Ügyintéző: dr. Szentaskó György

                                                                            Válaszában szíveskedjék fenti számra hivatkozni

 

Dr. Varga-Sabján László

törzskari és humán igazgató

Paksi Atomerőmű Rt.

 

Paks

Pf. 71.

7031

 

 

Tisztelt Igazgató Úr!

 

 

A munkavédelmi képviselők megválasztásával kapcsolatos - dr. Kiss Mihály úrral, a PADOSZ elnökével közösen jegyzett - levelében foglaltak áttanulmányozása után szakmai véleményemet az alábbiak szerint adom meg.

 

Azon kérdés megválaszolása érdekében, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönvevő által foglalkoztatott munkavállalók részt vehetnek-e a munkavédelmi képviselő megválasztásában, illetve képviselőnek válaszhatók-e, véleményem szerint az alábbi jogszabályokat szükséges megvizsgálni.

 

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 193/C. § c) pontja értelmében kölcsönvevő az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja.

 

Az Mt. 193/D. § (4) bekezdése szerint a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban nem lehet korlátozni, illetve kizárni azokat a jogokat, amelyek a munkavállalót e törvény, illetve más jogszabály alapján megilletik.

 

Az Mt. 193/G. § (5) bekezdés a) pontja alapján a munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak a munkavállalók munkavédelmére vonatkozó szabályok megtartása tekintetében.

 

Az Mt. 193/P. § (3) bekezdése értelmében a 102. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásakor munkáltatón a kölcsönvevőt kell érteni. A 102. § (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.

 

Az Mt. hivatkozott rendelkezései logikusak és egyértelműek. Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnek, mint munkáltatónak kell - a vele munkaviszonyban álló munkavállalókkal azonos szinten - biztosítania az általa foglalkoztatott (kölcsönzött) munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez való jogát, a munkavédelmi jogszabályok - így a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mtv.) - megtartását.

 

A munkavédelmi képviselet a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésével összefüggő jogait és érdekeit óvó, azok érvényesülését elősegíteni hivatott munkavédelmi intézmény. Amennyiben az alapfoglalkozás, tehát a munkaviszony és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony eltér egymástól - mint a munkaerő-kölcsönzés esetében is -, akkor ezen munkavállalói jogokat és érdekeket ott kell képviselni, ahol azok a tényleges foglalkoztatás során jelentkeznek. Ez pedig a kölcsönvevő - mint munkavédelmi szempontok szerint munkavédelmi státuszban levő - és az általa a munkaerő-kölcsönzés során foglalkoztatott dolgozók közötti jogviszony.

 

Az Mvt. munkavédelmi képviselőkre vonatkozó szabályai alanyi jogot biztosítanak a munkavállalóknak a képviselők megválasztására [70/A. § (1)]. A törvényi szabályozás - az Mt. rendelkezéseivel azonos jogalkotói célt követve - nem tesz különbséget kölcsönzött (atipikus), illetve a munkáltatóval klasszikus, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló munkavállaló között, ellenkezőleg, értelmező rendelkezései sorába emeli be a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, mint munkáltatót (87. § 8. pont).  A jogalkotói szándék mindkét vizsgált törvényi szabályozásnál azonos, nevezetesen minden, az adott munkáltatónál foglalkoztatott dolgozó esetében biztosítani a munkavédelmi szabályok megtartását, érvényesülését.

 

Az Mt. üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései a vizsgált esetben az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése értelmében eljárási (segítő) szabályként szolgálják a munkavédelmi képviselők megválasztását, a választás eljárási rendje tekintetében nyújtanak megfelelő eligazítást. Ezen rendelkezések csakúgy, mint az Mvt. választással kapcsolatos szabályai munkaviszonyra vonatkozó szabályok. Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodással a kölcsönvevő az általa foglalkoztatottak tekintetében átveszi mindazon munkavédelmi jellegű kötelezettségeket is, amelyeket a jogszabályok -mint munkáltatónak - előírnak számára. Ilyen kötelezettség a munkavédelmi képviselők választásának megszervezése, illetve annak megtartása is.

 

Összefoglalva, szakmai véleményem az, hogy a kölcsönzött munkavállalók esetében is a kölcsönvevő (munkáltató) kötelezettsége a munkavédelmi képviselő választás megszervezése (50 fő feletti, Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetén, illetve létszámtól függetlenül, ha a munkavállalók a választásra vonatkozó igényüket bejelentik), a kölcsönzött munkavállalók a kölcsönvevőnél - a munkáltató által rendelkezésre bocsájtott választói névjegyzék alapján - képviselőválasztási joggal rendelkeznek, illetve képviselőnek - az Mvt. erre vonatkozó feltételei teljesülésekor - megválaszthatók.

 

Végezetül tájékoztatom arról, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai értelmében jelen levelem nem minősül jogi iránymutatásnak, állásfoglalásnak, az kizárólag szakmai véleményemet tükrözi, ezért felek közötti vitában, vagy bíróság előtti eljárásban nem használható fel. Ebből következően az egyedi ügyre vonatkozó döntést - valamennyi körülmény gondos mérlegelésével - Önöknek kell meghozniuk.

Budapest, 2004. október 11.

                                                                                               Tisztelettel

                                                                                            Dr. Varga László

                                                                                                       főosztályvezető


  • Válasszunk munkahelyi munkavédelmi képviselőket

  • Megalakult a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségéhez (VDSZSZ) tartozó társaságoknál működő Munkavédelmi Bizottságok Egyeztető Fóruma(ViMvFO). A fórum negyedéves rendszerességgel ülésezik más-más helyszíneken, minimum két napos időtartamban. Az első munkaülésre Pakson, a PA Rt-ben, 2005 januárjában kerül sor.


    vissza