AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

MUNKAEGÉSZSÉGÜGY

A kormány által július 9-én elfogadott tájékoztató jelentés alapján

  • A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY HELYZETE
  •  

    1. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatósági
    2. tevékenysége

       

      Az állam, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közvetlen irányítása alatt álló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) révén látja el népegészségügyi, ezen belül munkaegészségügyi feladatait.

      Az ÁNTSZ feladatait tekintve szorosan kapcsolódik a munkavédelemhez. A közegészségügyi felügyelet keretében munkahigiénés ellenőrzést végez, ellenőrzi a munkaegészségügyi szabályok érvényesülését, elemzi a munkavégzés és a munkakörnyezet okozta egészségügyi hatásokat és feltárja kezelésük, csökkentésük lehetőségeit, felügyeletet gyakorol a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok fölött.

      Feladatainak ellátásában a 20 megyei intézet és 136 városi intézete mellett a szakmai, módszertani tudományos és oktató bázisul szolgáló Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés Intézete, valamint a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának Munka-és Környezetegészségügyi Tanszéke működik közre.

      Az elmúlt évek során a hatósági munka mellett az Európai integrációval kapcsolatos jogharmonizációs feladatok kerültek - meghatározó módon - előtérbe. A munkahelyi egészség és biztonság védelme az uniós szociális jog legkidolgozottabb területe.

      A jogharmonizáció keretében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter első helyi felelősségi körébe utalt 141 irányelv (és módosításai) döntő része (114) a közegészségügy és a kémiai biztonság, ezen belül kiemelkedően a munkaegészségügy területét érintette. Az új, harmonizált jogszabályok alapvetően formálták át a munka világát érintő szabályozásokat, beleértve a munkáltatói kötelezettségekre, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó előírásokat is, mintegy e szakterület "rendszerváltozását", forradalmasítását kiváltva. Hatékony működtetésük - beleértve a hatósági felügyeletet is - biztosítja a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzése ún. EU-konform rendszerének működését.

      1. Az ÁNTSZ hatósági tevékenységére vonatkozó mutatók alakulása

    Magyarországon a piacgazdaságra történő áttérés során az egyre jobban erősödő privatizációs folyamatok eredményeként az országban túlsúlyra jutott és meghatározóvá vált a kisüzemi gazdálkodás. Gazdálkodó egységeinket a kis- és középvállalkozások térhódítása jellemzi.

    A munkakörülmények tekintetében kedvező elmozdulás figyelhető meg, ami köszönhető egyrészt a külföldi tőke beáramlásának és vele párhuzamosan egy szemléletváltozásnak, elsősorban azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, akik már valamilyen minőségbiztosítási rendszerben tevékenykednek.

    A tőkeszegény vállalkozások esetében a megfelelő munkakörülmények biztosítása terén lemaradás tapasztalható.

     

     

     

    A szervezett munkavégzés keretei között foglalkoztatott dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátásban részesülnek.

    A munkát végző embereknek viszont az a része, aki nem szervezett munkavégzés keretében fejti ki tevékenységét, sajnos nagyrészt kikerül az ellenőrző hatóságok és a foglalkozás-egészségügyi ellátás látóköréből. Különösen vonatkozik ez azokra, akiknek megélhetési forrását a mezőgazdaság adja. Ez a tény egyben népegészségügyi problémát is felvet, ugyanis a munkát végző embert tevékenységéből adódóan számos, egészségét károsan befolyásoló hatás érheti anélkül, hogy az ő egészségi állapotáról, vagy az abban bekövetkezett változásokról tudomást szerezhetnénk. Ebből adódóan esetükben esély sincs a megelőzésre.

    1. táblázat: Ellenőrző és hatósági tevékenység

     

    Ellenőrző és hatósági tevékenység főbb mutatói

    Évek

    1998

    1999

    2000

    2001

    2002

    Nyilvántartott egységek száma

    30570

    31808

    33480

    36906

    39121

    Ellenőrzött egységek száma

    15303

    15744

    17079

    17381

    19377

    Ellenőrzések száma

    18621

    19134

    23465

    23536

    26201

    Rendelkező határozatok száma

    1790

    2236

    2550

    1492

    1605

    Szakhatósági tevékenység a nyilván-tartott egységgel kapcsolatban

    4338

    5594

    9520

    12485

    12207

    Átiratok száma

    6907

    4686

    4570

    3796

    5556

    A városi intézetek által nyilvántartott egységek száma (1. táblázat) emelkedett. A városi intézetek a munkaegészségügyi szempontból kiemelt egységeket általában évente ellenőrzik. Az elmúlt években nagy súlyt helyeztek a veszélyes vegyi anyagokat és készítményeket felhasználó egységek ellenőrzésére. A megelőző tevékenység továbbra is a munkaidő jelentős hányadát teszi ki. Az adatokból megállapítható, hogy az elmúlt években a hatósági tevékenység javult, de annak megítélése, hogy a hatósági munka a szervezett munkavégzésben működő gazdálkodó egységek, munkáltatók vagy éppen munkavállalók hány %-ára terjed ki, változatlanul nehezen ítélhető meg. A honosított európai követelmények garantálásához a releváns szabályozások újragondolása, az ÁNTSZ munkaegészségügyi felügyeleti tevékenységének szerkezeti, funkcionális korszerűsítése szükséges.

    A korszerűsítést 2002. év második felében az ÁNTSZ megkezdte.

    Továbbra is sürgető feladat az intézetek személyi és tárgyi feltételeinek javítása.

    2. táblázat: Bírságoló tevékenység az elmúlt 5 évben

    A bírságoló

    tevékenység

    Főbb

    mutatók

    Év

    1998

    1999

    2000

    2001

    2002


    Végrehajtási pénzbírságoló határozatok

    Száma

    összeg eFt

    41

    1104

    63

    2313

    52

    2005

    50

    2620

    76

    2755


    Szabálysértési pénzbírságoló

    határozatok

    Száma

    összeg eFt

    59

    908,5

    108

    1974

    29

    770

    29

    1005

    71

    2595


    Helyszíni pénzbírságolások

    Száma

    összeg eFt

    144

    430,5

    309

    1127,5

    140

    782,5

    110

    905

    112

    939


    Kémiai terhelési bírság

    Száma

    összeg eFt

    -

    -

       

    183

    15790


    Munkavédelmi bírságoló

    határozatok

    Száma

    összeg eFt

    -

    4

    350

    16

    2260

    24

    2470

    16

    2910

     

     

     

    A bírságoló tevékenység adataiból (2. táblázat) látható, hogy növekedett az ÁNTSZ intézetek szankcionálási tevékenysége, de a fentebb említettek miatt kérdéses, hogy mindez hatékonyan befolyásolja-e a valóságos helyzetet nemzetgazdasági szinten.

    Az intézkedések leggyakrabban az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények kialakítására, a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel végzett tevékenységgel kapcsolatos előírások megtartására, az egyéni védőeszköz ellátásra és használatra, a veszélyes hulladékok tárolására vonatkozó rendeletek megtartására, valamint a szociális részlegek higiénés rendjének biztosítására irányultak.

    A munkavédelem területén hatósági feladatokat ellátó szervezetek közül laboratóriumokkal kizárólag az ÁNTSZ központi és megyei intézetei rendelkeznek.

     

     

    3. táblázat: Laboratóriumi tevékenység, műszeres vizsgálatok

    Munkahigiénés műszeres,

    laboratóriumi vizsgálatok

    főbb mutatói

    Év

     

    1998

    1999

    2000

    2001

    2002

    Munkahelyi levegővizsgálat

    (légszennyező vegyi anyag)

    19 794

    24 883

    21 155

    23 902

    27 443

    Munkahelyi porvizsgálat

    Gravimetriás

    747

    895

    1 289

    2 472

    3 900

    Konimetriás

    11

    6

    185

    -

    15

    Metabolit (biológiai monitor)

    47 714

    38 048

    42 238

    36 269

    40 297

    Munkahelyi zaj

    (felmérő + ellenőrző)

    5 640

    8 071

    5 276

    6 038

    8 322

    Munkahelyi rezgés

    Kéz/karrezgés

    37

    152

    82

    91

    59

    Egésztest rezgés

    76

    55

    87

    51

    57

    A munkahigiénés műszeres,

    laboratóriumi vizsgálatok

    összes száma

     

    74 019

     

    72 110

     

    70 312

     

    68 823

     

    78 065

     

    Az ÁNTSZ megyei intézeti laboratóriumaiban 2002-ben (3. táblázat) 27 443 munkahelyi levegővizsgálatot végeztek, ami közel 12%-os növekedést jelent. Az összes levegővizsgálat 2,45%-a vezetett határérték feletti eredményre.

    A leggyakrabban mért légszennyező szerves anyagok méréseinek száma, az összes mérés közel háromnegyede.

    A leggyakrabban mért szerves anyagok: benzol, toluol és a xilol, illetve a hidroxi-oxi vegyületek, hasonlóan az elmúlt évekhez.

    A szerves légszennyező anyagok közül fokozott mértékű expozíciót jelentenek a klórozott szénhidrogének, a szervetlen gázok közül az ózon és kén-dioxid, a fémek közül a nikkel és króm, míg kisebb mértékűt a hidroxi-oxi vegyületek a benzol, a toluol és a xilol.

    A szervetlen gázok és fémek mérésszáma az elmúlt évekéhez hasonló.

    A laboratóriumok 2002-ben közel 150 féle vegyi anyagot analizáltak.

     

    Az ÁNTSZ laboratóriumai 2002-ben 40 297 biológiai metabolit vizsgálatot végeztek, ami 9%-al több mint az előző évi, a mért értékek 2,3%-a volt határérték felett, ami közel azonos az előző évek értékeivel.

    Az előző évekhez hasonlóan az ólom- (összes mérés közel egyharmada) a toluol- (az összes mérés közel egytizede), valamint a szerves foszforsavészter - expozíció (összes mérés közel egynegyede) került vizsgálatra. A toluol és a benzol expozíció vizsgálati gyakorisága csökkent az előző évihez képest, míg a xilolé növekedett.

    A toxikus fémek biológiai monitorozásának gyakoriságát növelni szükséges, mivel kisebb hangsúlyt kapott az előző évekhez viszonyítva a fémexpozíció vizsgálata.

    A műszeres laboratóriumi mérések száma az 1998-2001. közötti időszak monoton csökkenéséhez képest, 2002-ben újra megnőtt (2. táblázat).

     

      1. Az ÁNTSZ hatósági munkájának tapasztalatai

    A lakosság egészségügyi helyzetét meghatározó munkahelyi környezet javítása kiemelt feladat. Az újabb kóroki tényezők megjelenése indokolttá teszi a felügyeleti munka feltételeinek javítását, előtérbe helyezve a módszertani irányítás és a szakmai számonkérést is.

    Az elmúlt évben végzett hatósági ellenőrzések tapasztalatai azt jelzik, hogy miközben egyre több gazdálkodó egység rendelkezik kockázatbecsléssel, kockázatelemzéssel, a munkáltatók egy része nem is ismeri a tevékenységével kapcsolatos munkaegészségügyi jogszabályokat.

    Az ellenőrzések alapján hiányosság észlelhető:

    • az egyéni védőeszköz ellátásban,
    • a veszélyes anyagok és készítmények felhasználása és feliratozása során,
    • a biztonsági adatlapok megléte tekintetében,
    • a szociális létesítmények kialakítása, használata terén.

    Az egészségügyi intézmények munkavédelmi helyzetéről nem állnak rendelkezésre kielégítő adatok. Az elmúlt évben kialakított adatgyűjtési rendszer alapján, illetőleg a 2003. évi "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról" szóló 227/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet - valamennyi járóbeteg-, fekvőbeteg-szakellátó intézet - részére 1571/02 számon előírt jelentési rendszer alapján releváns információk állnak rendelkezésre a közeljövőben.

     

     

    1. A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek

    összefoglalása

    2002-ben 488 foglalkozási megbetegedést (mérgezést) jelentettek, 1,5%-kal többet, mint az előző évben (481). A bejelentett esetek 47%-a (2001-ben 53%-a) járt keresőképtelenséggel. A fokozott expozíciós esetek számában a 2001. évhez képest közel 10%-os csökkenés tapasztalható: 423 (2001-ben 469) (1. ábra).

    A megbetegedéseknél és a fokozott expozíciós eseteknél is a vas- és fémipari foglalkozásúak (FEOR) aránya a legnagyobb: 33% (161 fő), illetve 45% (191 fő).

    1. ábra

    Nemzetgazdasági áganként kiemelkedően legtöbb foglalkozási megbetegedést a feldolgozóiparból jelentették (az összes megbetegedés 42%-a, 204 eset). Ezt követi a bányászat (22%, 108 eset), illetve az egészségügyi és szociális ellátás (13%, 64 eset) majd a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás együtt (7%, 34 eset), illetőleg az építőipar (4%, 20 eset) Az iparból (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-ipar és vízellátás) összesen 330 foglalkozási megbetegedést jelentettek (az összes bejelentés 68%-a).

    A 10 ezer alkalmazásban állóra jutó bejelentések számát tekintve, a legtöbb megbetegedés változatlanul a bányászatban (183,1) fordult elő. Ezt egyrészt a légzőrendszeri megbetegedések 39 fő (36%), másrészt a zaj okozta halláskárosodások magas száma (31 fő, 29%) okozzák.

    Az egészségügyből és szociális ellátásból bejelentett megbetegedések (64 fő) 45%-a hepatitis (29 eset), 20%-a pedig tuberkulózis (13 eset) volt.

    A fokozott expozíciós esetek száma az iparban a legmagasabb: 332 (az összes bejelentés 78%-a). Kiemelkedően a legtöbb fokozott expozíciós eset a feldolgozóiparból került bejelentésre (307 eset, 73%)

    2. ábra

    A 10 ezer alkalmazásban állóra jutó bejelentett esetek száma
    az ipari ágazatokban, valamint a humán egészségügyi ellátásban

     

    A 10 ezer alkalmazottra jutó legtöbb fokozott expozíciós esetet a bányászatból (16,9) és a fémfeldolgozó-iparból (13,7) jelentettek. (2. ábra)

    Megyei bontásban a legtöbb foglalkozási megbetegedést tárgyévben is Baranya megye (118 eset) jelentette, megelőzve a fővárost (55 eset) - 3. ábra -, míg fokozott expozícióról a legtöbb bejelentés változatlanul Veszprém (87 eset) és Hajdú-Bihar (76 eset) megyékből érkezett. Nógrád megyéből nem történt bejelentés.

     

    3. ábra

    A bejelentett foglalkozási megbetegedések előfordulása és
    100 000 alkalmazásban állóra jutó esetszám megyénként

     

    A halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedések (4. ábra) területén a statisztikai adatok szerint 2002-ben 12 haláleset fordult elő (2001-ben 10 eset volt).

    4. ábra

    Halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedések

    Esetszám

    Diagnózis

    Foglalkozás

    12

    tüdőrák

    Ércbányász

     

    2002-ben 2 tömeges ólommérgezés volt, ami 20 főt érintett. (2001-ben 2 eset volt 13 mérgezettel.) Mindkét esetben engedély nélkül végzett tevékenység, súlyos, az alapvető munkahigiénés feltételek, az egyéni védelem biztosításának elmulasztása, az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok elmaradása idézte elő a mérgezéseket.

    A bejelentett foglalkozási megbetegedések kórformák szerinti megoszlását illetően (5. ábra) első helyen változatlanul a zaj okozta halláskárosodások állnak, a második helyre - kis különbséggel - a fertőző betegségek kerültek. A nők aránya legnagyobb a fertőző és a bőrmegbetegedések között: 79, illetve 68%. A férfiak aránya legmagasabb a vibráció okozta megbetegedések, a zaj okozta halláskárosodások, a vegyi anyag okozta mérgezések és a légzőrendszeri megbetegedések között, sorrendben 98, 95, 82, 77%.

    5. ábra

    A bejelentett foglalkozási megbetegedések alakulása főbb kórformák szerint

     

     

    6. ábra

    A foglalkozási megbetegedések megoszlása a kóroki tényezők fő csoportjai szerint

    Ha a foglalkozási megbetegedések megoszlását a kóroki tényezők fő csoportjai szerint elemezzük, megállapítható, hogy első helyen a fizikai, második helyen a kémiai, harmadik helyen pedig a biológiai kóroki tényezők által okozott megbetegedések állnak. Még mindig elenyésző számú az egyéb ergonómiai és a pszichoszociális kóroki tényező, illetve a nem optimális igénybevétel által okozott megbetegedés (6. ábra), noha a tárgyévben e csoportban a bejelentések száma a 2001. évi 15-ről 28-ra nőtt (87%).

    2002-ben 186 foglalkozási eredetű halláskárosodás került országosan elfogadásra, ami (lényegesen) több, mint a 2001. évi 126, vagy a 2000. évi 168 eset, de elmarad az

     

    1999. évi 241 bejelentéstől. A zaj okozta halláskárosodást szenvedettek 95%-a férfi, 5%-a nő, az 50 év felettiek aránya a legnagyobb (57%).

    A zaj okozta halláskárosodás az összes elfogadott foglalkozási betegség bejelentés 38,1%-a, ami jelentősen magasabb az előző évi aránynál (26,2 %).

    2002-ben 71 foglalkozási eredetű fertőző megbetegedést jelentettek, 6%-kal többet, mint az előző évben. A hepatitis esetek száma 45%-kal nőtt, a zoonózisoké 54%-kal csökkent. A fertőző betegségek között a férfiak és a nők aránya 32%, illetve 68%. A bejelentettek között a 40-49 év közöttiek aránya a legnagyobb, 34%.

    A fertőző megbetegedések száma és gyakorisága nemzetgazdasági ágazatonként legmagasabb az egészségügyben (52 eset) és az erdőgazdálkodásban (5 eset). A 10 ezer alkalmazásban állóra ezekben az ágazatokban 2,5 és 4,4 bejelentés jut.

    A jelentés évében 47 foglalkozási bőrbetegséget jelentettek be, ez 30%-al kevesebb, mint 2001-ben (67). A csökkenést elsősorban a kevés számú fertőzés bejelentés okozta. A korábbi évekhez hasonlóan a bejelentett foglalkozási bőrbetegségek legnagyobb részét, 96%-át vegyi anyagok okozták, 2%-ban gennykeltő baktériumokkal történt fertőzés, 2%-ban gombás fertőzés volt a bőrbetegség oka.

    A foglalkozási daganatos megbetegedések között - a korábban taglalt és az ionizáló sugárzás következtében kialakultakon túl - 1 krónikus myeloid leukémia, 1 megbetegedés azbeszt expozíció következménye, 1 pedig etilénoxid expozíció miatt következett be, 1 daganatos betegség alakult ki dimetil-formamid és butadién hatására. A bejelentett foglalkozási daganatos megbetegedések száma messze elmarad az expozíció alapján várható esetszámtól.

    Egyéb foglalkozási megbetegedéseknél a férfiak aránya 84%, a nőké 16%. A megbetegedettek 72%-a a 40 év feletti korosztályból kerültek ki.

    A "Nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők" csoportjába 2002-ben bejelentett betegségek között mindössze 28 eset található (2001-ben 15 eset). Összesen 24 fő (21 férfi, 3 nő) a "Csontok, izületek, izmok, inak megbetegedései" közé tartozik, amelyek a túlzott, egyoldalú igénybevétel következtében alakultak ki. A férfiak többsége (14 fő) földalatti munkát végző bányászok (vájár, csillés, lakatos) közül került ki, emellett rakodó, műtős segéd, kőcsiszoló, szerszámkészítő, kézbesítő foglalkozások fordultak elő. A 3 nő foglalkozása rakodó, kézi szerelő, kábelszerelő volt. A férfiak diagnózisai között kiemelkedő számban a porckorongok megbetegedései (10 eset), valamint arthrosisok (6 eset) találhatóak. A nők esetében az inak elváltozásai mint megbetegedések kerültek az élre.

    E betegségcsoport bejelentésében lassú javulás megfigyelhető ugyan, de az esetek száma és aránya messze elmarad a fejlettebb ipari országok statisztikáiban található adatoktól. A hazai gyakorlat megváltoztatására tett erőfeszítések jelentős változást nem eredményeztek, úgy tűnik, hogy jogszabályi intézkedésekre is szükség van (a téma a Munkavédelem Országos Programjában szerepel). Pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényező által okozott megbetegedés egyetlen esetben sem került bejelentésre.

    2002-ben 423 fokozott expozíciót jelentettek be, 10%-kal (46 esettel) kevesebbet az előző évinél [2001: 469 bejelentés], (1. ábra). A legtöbb expozíciós eset (189, 45%) a 40-49 éves munkavállalók körében fordult elő. Változatlanul a férfiak aránya magasabb, 88%.

    A regisztrált esetek 74%-át fizikai, 26%-át kémiai kóroki tényező okozta (312, illetve 111 bejelentés, ld. 7. ábra).

     

     

     

    7. ábra

    A bejelentett fokozott expozíciós esetek kóroki tényezők szerinti megoszlása

     

     

    2002-ben 312, az előző évinél (339) ismét kevesebb fokozott zajexpozíciós esetet jelentettek. A zaj okozta fokozott expozíció az összes - bejelentett - foglalkozási betegség 74 %-a. Ez az arány a csökkenő gyakoriság mellett azt jelzi, hogy a fokozott expozíciós bejelentések tekintetében tovább csökkent a bejelentési aktivitás. A zaj expozícióknak majdnem fele (49%) a 40-49 év közötti korosztálynál fordult elő. A férfiak aránya 95%.

    A jelentés évében 111 esetben regisztráltak vegyi anyag okozta fokozott expozíciót, ami 15%-kal kevesebb, mint az előző évben (130 fő). A nemek szerinti megoszlás: 67% férfi, 33% nő. 10 ezer alkalmazottra a fémfeldolgozó-iparban 6,6 és a nemfém ásványiparban 2,4 bejelentés jut. A fokozott vegyi expozíciók az összes expozíció 26%-át tették ki.

    2002-ben a rákkeltő és/vagy genotoxikus anyagok által okozott fokozott expozíciók a vegyi expozíciók 17 %-át képviselték (11 nikkel, 8 benzol, összesen 19 fő). 2000-ben ez az arány 51%, 2001-ben 18% volt.

    A foglalkozási megbetegedések területi megoszlása csak részben tükrözi a nemzetgazdasági ágak területi megoszlását. A legtöbb foglalkozási megbetegedést Baranya megyéből (118 eset) jelentettek. A fővárosból 55 eset került bejelentésre. Alig érkezett bejelentés Békés (3), Nógrád (4), Szabolcs-Szatmár-Bereg (4) és Vas (4) megyéből (4). A legtöbb fokozott expozíciós bejelentés Veszprém (87 eset) és Hajdú-Bihar (76 eset) megyékből érkezett.

    A foglalkozási megbetegedések bejelentése, ennél fogva a megbetegedések okainak feltárása, az intézkedések hatékonysága továbbra sem kielégítő. A bejelentések jelenlegi rendszerében ellenérdekelt a munkáltató, a bejelentésben fontos szerepet betöltő foglalkozás-egészségügyi orvosok munkáltatótól való egzisztenciális függése ugyancsak az ellenérdekeltség malmára hajtja a vizet. A munkavállaló érdekeltsége is legfeljebb a kártalanítandó betegségek esetében áll

     

     

     

     

     

    A bejelentett fokozott expozíciós esetek száma és az ÁNTSZ-ek által elvégzett, a megengedett biológiai határértéket meghaladó vizsgálatok száma közötti jelentős különbség szükségessé teszi az eljárási rend felülvizsgálatát, melyre 2003-ban kerül sor.

    Olyan szabályozásokat kell bevezetni, melyek a munkavállalót, munkaadót és az
    egészségügyi szolgálatot egyaránt érdekeltté teszik a foglalkozási megbetegedések feltárásában, illetve megelőzésében.

    A munkahelyi biológiai monitorozást fejleszteni kell, és fontos lenne legalább a korábbi vizsgálatok számát elérni.

    A kártalanítandó foglalkozási betegségekkel kapcsolatos szabályozást az Európai Unió tagországainak gyakorlatához kellene közelíteni (valamennyi foglalkozási betegség legyen kártalanítandó meghatározott feltételek fennállása esetén; a munkáltatókat és az orvosokat is érdekelté kell tenni a bejelentésekben).

     

    3. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok működésére vonatkozó adatok

    2002-ben a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok létszám- és forgalmi adatai közel azonosak a 2001. évihez, ami jelzi, hogy a szolgálat szerkezeti felépítése, szervezési rendszere jó. (Más kérdés a szolgálatok működésének minősége).

    2002. december 31-én 3251 orvos (2001-ben 3386 orvos) és 3459 ápoló dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban. Az üzemorvostan szakképesítéssel rendelkező orvosok száma folyamatosan növekszik (2002-ben 29 fővel), jelenleg az összes orvos 77 %-a foglalkozás-orvostan szakorvos. Hasonlóan kedvező a helyzet a foglalkozás-egészségügyi ápolók szakképzettsége terén is. A szolgálatok által ellátott dolgozói létszám 2 402 649 fő, közel 65 000-rel több, mint az elmúlt évben.

    8. ábra

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    A szolgálatok által ellátott munkavállalók kockázatok szerinti besorolását mutatja a 8. ábra. A legnagyobb kockázatot jelentő "A" foglalkozás-egészségi osztályban foglalkoztatott

     

     

     

    munkavállalók száma 105 628 fő volt, a "B" foglalkozás-egészségi osztályban 601 301 fő, a "C"-ben 1 042 446 fő, a "D"-ben 653 274 fő dolgozott.

    A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által ellátott gazdálkodó egységek száma 9,3 %-kal nőtt a korábbi évhez viszonyítva, jelenleg 93 453. Ennek 61 %-a 10-nél kevesebb főt foglalkoztató gazdálkodási egység, amely jelzi, hogy a mikro-vállalkozásokkal kiemelten kell foglalkoznia a szolgálatnak.

    9. ábra

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    A munkahelyi kóroki tényezők hatásának kitett dolgozók száma - a 10. ábra szerint -1 590 900 fő volt, ebből legnagyobb számú munkavállaló baleseti veszéllyel járó (445 491 fő) és a nem optimális igénybevétellel járó munkakörben (457 047 fő) dolgozott.

    A 9. ábra jól jelzi, hogy az ÁNTSZ által nyilvántartott egységek száma a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal ellátott gazdálkodó egységek számának felét sem éri el.

     

    10. ábra

     

     

     

     

     

    Járványügyi érdekből kiemelt munkakörben a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok 417 676 munkavállalót tartottak nyilván.

    A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2002-ben munkaegészségügyi vizsgálatot 127 859 esetben végeztek, a munkahelyen végzett konzultációk száma 23 671 volt.

    A szolgálatok egészségfejlesztő tevékenysége népegészségügyi jelentőségű, az orvosok 16 324 előadást tartottak, az egészségfejlesztő programok száma 7 443 volt.

    Az alapszolgálatok rendelőn belüli forgalma 4 272 423 volt (közel azonos a 2001. évi forgalommal).

    Az alkalmassági vizsgálatok száma 1 945 784 eset volt. Az alkalmassági vizsgálatok struktúrája azonos az előző évivel. 2002-ben a legtöbb vizsgálat a foglalkozási megbetegedések és a munkabalesetek megelőzését szolgáló időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatokból adódott. Az adatokból megállapítható, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok rendszeresen ellenőrzik a munkavállalók többségének egészségi állapotát.

    Megjegyezzük: olyan nagy esetszámban szűrővizsgálatot, primer prevenciós tevékenységet, mint a foglalkozás-egészségügy, egyetlen orvos-egészségügyi szakterület sem végez.

     

    11. ábra

    A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkakörhöz kötött védőoltásban 76 777 esetben részesítettek munkavállalót.

    A foglalkozással összefüggő betegségek felkutatására irányuló szűrővizsgálati esetszám közel azonos az előző évivel: 625 043.

    A munkahelyen végzett rehabilitációs intézkedések száma 11 898 volt.

     


      Dr. Béleczki Lajos

      A képernyő előtti munkavégzés minimális

      egeszsegugyl es biztonsagi kovetelmenyemek módosításáról szóló rendelet értelmezése

      A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet 50/1999. (XI. 3.) EüM r. 2000-ben lépett hatályba, egyetlen paragrafus kivételével.

      Ez a 6. § azt a kötelezettséget tartalmazta, hogy a munkavállalót a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel a munkáltatónak kell ellátnia. Ezt a hiányt pótolta az a módosító rendelet 3/2002. (VIII. 3.) ESzCsM r., amely 2003. január 1-én lépett hatályba.

      A rendelet megjelenését követően számos kérdés merült fel az értelmezést illetően, amely nemcsak az érintettek, hanem a média figyelmét is felkeltette. Indokoltnak látszik tehát, hogy ezekről a foglalkozásegészségügyi szakemberek is értesüljenek.

      A tájékoztatáshoz legegyszerűbb az értelmezéshez a kérdés-válasz formát választani:

      Milyen szemüvegről van szó?

      A rendelet szerint "a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg" a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg-lencséből és ennek a lencsének rendeltetésszerű használatához szükséges keretből áll.

      Ez a meghatározás lényegében külön szemüveget jelent és a jogszabály ettől elkülöníti azt a szemüveget, amelyet a munkavállaló a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül is használ, mint olyat, amelynek biztosítása nem a munkáltató kötelessége.

      Milyen lehet a keret?

      Erre vonatkozóan az alaprendelet - most módosított 6. §-a ad felvilágosítást: "... a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel."

      A "minimálisan szükséges" megnevezés nyilvánvalóan a keretre is vonatkozik, vagyis "a rendeltetésszerű használathoz szükséges keret" jelen esetben a legkevésbé költséges kereteket jelenti.

      (Itt kell megemlíteni, hogy a jogszabály előírásaitól eltérően a munkáltatónak joga van költségesebb megoldások választására is.)

      Védőszemüveg-e és, mint ilyen minden munkavállalónak jár:'

      Ez a felfogás széles körben elterjedt, azt remélve, hogy "a védőszemüveg" a szempanaszokat megszünteti. Nyilvánvaló nem erről van szó, hanem olyan szemüvegről, amely a lencse (esetleg korábban rejtett) töréshibáját korrigálja. Ilyen szemüvegre csak azoknak a munkavállalóknak van szükségük, akik a képernyőt a munkavégzés során nem látják élesen.

      Ha a munkavállaló már használ szemüveget, amely a képernyő előtti munkavégzéshez is megfelelő, kérheti-e a munkáltatói költségtérítést, vagy hozzájárulást a szemüveg biztosításához?

      A módosító jogszabály szerinti "képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg" fogalmába nem tartozik a munkavállaló által egyébként is használt szemüveg, tehát a munkáltató költségtérítési kötelezettsége ezekben az esetekben nem áll fenn.

      "Kihordási ideje" van-e az ilyen szemüvegnek? Kihordási idő megállapítása nem célszerű, de a szemüveg cseréje esetenként szükséges lehet. Csere esetén felvetődhet a költségtérítés kérdése.

      Amennyiben a cserét a szemész szakorvos szakmai okokból tartja indokoltnak, úgy ezt értelemszerűen a munkáltatónak kell finanszíroznia. Munkavállalói felelősség esetén a csere költségének viselése a munkáltató és a munkavállaló közti megegyezés függvénye lehet. Hogyan értesül a munkáltató arról, hogy a munkavállaló számára szemüveget kell biztosítania?

      A szemüveg szükségessége látás-, illetve szempanaszok esetén merülhet fel. Ezekben az esetekben a munkavállalónak a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosánál kell jelentkezni, aki szemészeti szakvizsgálatra utalja be (kitöltve az e célra készített rendszeresített beutalót). A munkáltató az így felírt szemüveg költségének térítésére kötelezett.

      Hasonló a helyzet akkor, ha időszakos vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat kapcsán derül ki a szemüveg szükségessége. Ezekben az esetekben is a foglalkozás-egészségügyi orvos utalja be a munkavállalót a szemész szakorvoshoz.

      Ki dönti el, hogn a~ képern_vő.s munkakör- cr jogs~abcíh_ hcrtálvha alá esik?

      A döntés a munkáltató felelőssége, akinek ki kell kérnie a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét.

      A 33/1998. (VI. 24.) NM jogszabály előírja, hogy "a munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait. A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni."

      Ezért fontos, hogy a szemészeti szakvizsgálatra történő beutalón szereplő "Napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül képernyős eszközt használt" kérdésre adott válasz a munkáltatóval egyeztetett legyen, ellenkező esetben a költségtérítéssel kapcsolatosan vita merülhet fel.

      van-e adóvonzata a szemüvegnek?

      APEH vélemény szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

      (1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklet 8.8. pont) Milyen jogorvoslati lehetősége van a mtmkáltcrtóncrk? Mivel a felmerülő jogvita a munkaviszonnyal kapcsolatos, így a Munkaügyi Bíróság illetékes.



      vissza