AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

KÉRDÉSEK - VÁLASZOK


Tisztelt Alapítvány!


Munkavédelmi képviselőként fordulok Önökhöz s kérném szíves segítségüket az alábbi esettel kapcsolatban. 

Cégünk egyik alkalmazottja otthonról egy vidéki, 3 napos céges rendezvényre menet saját gépkocsiját vezette. A kanyarban a lefagyott úton a kocsi az árokba csúszott. Az árokba csúszás következtében az autó üzemképtelen lett, összetört. Kolléga be volt kötve, a baleset következtében a térdeit megütötte, de orvosi ellátásra nem volt szükség.  Hál Istennek személyi sérülés nem történt, azonban a dolgozó gépkocsijában (saját gépkocsi) milliós kár keletkezett. Az esetnek további résztvevője nem volt.

 Céges autóval rendelkező kollégáink erre a rendezvényre céges autóval, céges autóval nem  rendelkezők  céges külön busszal utaztak. 

Saját gépkocsival rendelkező kollégák egy része az utazáshoz a saját gépkocsit választotta. Szóban forgó kollégánk is ezt a megoldást választotta. Ezt az alábbiak is indokolták: 

Mivel háttérmunkát biztosított a rendezvényen, ezért neki korábban kellett érkeznie és később távoznia.  Ezt a feladatát busszal történő utazással nem tudta volna ellátni. Azért sem, mert a busz az iroda telephelyéről indult és érkezett vissza. Kollégánk tatabányai lakos lévén, ha mégis a busz mellett dönt, saját autóval akkor is el kellett volna jutnia az iroda telephelyére. Tatabánya és Budaörs között nem  volt olyan tömegközlekedés, ami lehetővé tette volna azt, hogy időbe elérje a céges buszt.  Ezért választotta a saját gépkocsit. A Saját gépkocsi használatért nem kért/kapott semmilyen térítést, pl. üzemanyag stb.

Kérdésem, hogy ilyen esetben a cég köteles-e megtéríteni a dolgozó kárát??? 

- anyagi kár: a gépkocsi javítása (javítási kalkuláció alapján közelít az 1 millió forinthoz, megbontás után ez az összeg tovább növekedhet. ) 

- nem anyagi kár: az üzemképtelen autó elszállítási költsége. (több tízezer Ft.) 

- veszteség: Elveszítette a családi autóját. Nem beszélve arról, hogy napi bejáráshoz jelenleg kölcsön gépkocsival közlekedik. Tömegközlekedéssel a bejárás körülményes, nem tudna beérni időben a munkahelyére és korábban kellene távoznia, hogy hazaérjen. 

- A kártérítési igény bejelentéséhez milyen formanyomtatványt kell kitölteni?

- Ha nincs ilyen formanyomtatvány, mit kell tartalmaznia az igény bejelentésnek? 

- Számíthat-e kártérítésre vagy kár enyhítésre?  

Segítségükben bízva

Üdvözlettel egy munkavédelmi képviselő

 

Kedves  Munkavédelmi Képviselő Kolléganő!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

Mivel leírása szerint a közúti balesetnél a gépkocsit vezető kolléganője munkaképtelenséget okozó sérülést szerencsére nem szenvedett, így az eseményt munkabalesetként nem lehet kezelni. Üzemi baleset sem lehet társadalombiztosítási szempontból, mivel nem következett be munkaképtelenség.

A bekövetkezett anyagi kárnak a munkáltató által történő megtérítése, illetve az említett kárenyhítés jogosságának megállapításához a Munka Törvénykönyvben foglaltakat kell figyelembe venni (2012. évi  I. törvény a munka törvénykönyvéről). A törvény XIII. fejezete foglalkozik a munkáltató kártérítési felelősségével.

166. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben   okozott kárt.

(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

       a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett  számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy

                       b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

 

Leveléből nem tűnik ki, hogy a munkáltató az eseményt megelőzően – az összes körülményt figyelembe véve – utasította-e a munkavállalót a feladat ellátása érdekében a saját gépkocsi használatára, vállalva annak kockázatát, az esetleg bekövetkező kár megtérítését. Ha ez nem történt meg, akkor csak méltányosságból várható el a kár megtérítése, vagy enyhítése.

Nem tisztázott, hogy esetleg felelős-e másik közlekedő személy, vagy az útfenntartó a baleset bekövetkeztében, vagy a gépkocsit vezető kollégája a felelős a balesetért, mivel a gépkocsit nem az útviszonyoknak megfelelően vezette. (Tapasztalatok szerint ebben az esetben, a rendőrség – ha történt intézkedés – ez utóbbit állapítja meg.)

Ha másik közlekedő is közrehatott a baleset bekövetkeztében, akkor annak felelősségbiztosítása alapján, ha nem, akkor a károsult a casco-biztosítása alapján számíthat kártérítésre.

 

Javasoljuk, hogy a fentieket figyelembe véve tárgyaljanak a munkáltatóval. A kártérítés mértékét és módját az idézett törvény 73. fejezete (169-178. §) tartalmazza.

 

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

 

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel:

 

Hartai Ferenc

 

Tisztelt Alapítvány! 

Nagyon köszönöm a hasznos információkat. 

Az ügy pozitív fordulatot vett. A munkáltató a teljes kárt megtérítette. :-) 

 


Tisztelt Alapítvány!

Munkavédelmi képviselő választással kapcsolatban keresem meg Önöket.

Az Mvt. (és az ÉTOSZ Módszertani segédanyaga) alapján a munkavédelmi képviselő vagy képviselők választására az MT. Üzemi Tanács tagokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. [Mvt. 70/A § (3) bekezdés] A törvényi megfogalmazásokból illetve a hivatkozott jogszabályok mellékletei alapján a választás egy viszonylag nagyobb horderejű választás, ahol a jelöltállítás után, a munkavállalók tömege által leadott titkos szavazáson keresztül a Választási Bizottság összegzi a beérkezett  szavazatokat és hirdet eredményt.
Elnézést, hogy kicsit leegyszerűsítettem a folyamatot.
 Az elmúlt időszakban több helyről is kaptam már olyan jelzést, hogy adott cégnél nem a fenti eljárás szerint választottak munkavédelmi képviselőt (képviselőket). Ezeken a helyeken a meglévő Üzemi Tanács a saját tagjai közül választott munkavédelmi képviselőt, aki (akik) el is látták rendesen a feladatukat.
A konkrét választási folyamatról nincs tudomásom.
Próbáltam a hivatkozott jogszabályokban erre az eljárásra utalást találni, de bármit is találtam, mindig szembenállónak éreztem az Mtv / MT. választási folyamatának leírását.
 Az interneten találtam egyedül egy figyelemfelkeltő anyagot (lásd lentebb), mely négyféle lehetőséget enged a munkavédelmi képviselők megválasztására (hivatkozott anyag 8. oldala):

"...Négy eljárástípus lehetséges e képviselők megválasztására: a munkavállalók nevezik ki közvetlenül valamely kollégájukat; a munkavállalók képviseleti fórumai (vagyis az üzemi tanács vagy más fórum) döntenek a munkavállalók képviseletét ellátó személyekről; szakszervezeti bizalmikat választanak meg munkavédelmi képviselőnek (vagyis a szakszervezetek választják meg őket); az üzemi tanács látja el a munkavédelmi képviselők funkcióját..."

A munkavédelmi képviselők tevékenységének hatása a munkahelyi egészségvédelemre
Európai távlatok (EPSARE projekt)
María Menéndez - Joan Benach - Laurent Vogel
107. jelentés
Európai Szakszervezeti Intézet

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&cad=
rja&ved=0CC0QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.etui.org
%2Fcontent%2Fdownload%2F2250%2F24748%2Ffile%2FSafety_
representatives_HU.pdf&ei=sorNUvr3CMP-
ygPC14CwAw&usg=AFQjCNEGM_BXWt9OJN5QkFEZoNahFdQh5g

Sajnos, ezen kívül semmilyen más anyagban nem találtam utalást a "rendes" választási folyamattól eltérő metódusra.
 Tiszteletteljes kérdésem az lenne, vajon az Üzemi Tanács, mint a munkavállalók által megválasztott szervezet jogosult-e a magyarországi szabályozás alapján a saját tagjai közül megválasztani a munkavédelmi képviselőt vagy képviselőket? Működhet-e ez alapján, legitim módon a munkavédelmi képviselet?

Válaszukat várva, tisztelettel:
H. A.
ÜT tag

Tisztelt H. A. Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adom: A munkavédelmi képviselők választását a Mt. és az Mvt.-ben foglaltak szerint kell megtartani. Levelében idézve a Mvt.70/A§(3)-ban foglaltakat, egy nagyon fontos megjegyzést azonban figyelmen kívül hagyott: ........."megfelelően....."!!!!
Tehát a hivatkozott törvények szerint a képviselő választást egyenlő - közvetlen-titkos módon kell lebonyolítani.
A képviselő választásnak - a tevékenység jellegéből adódóan - vannak alapvető eltérései az ü.t. választástól:
- nincs létszám korlát,
- nem listás szavazás, annyi szavazókört kell kialakítani, ahány képviselőt kívánnak választani,
- érvényes és eredményes választást követően a munkavédelmi bizottság nem jön létre automatikusan, annak létrehozásához legalább 3 képviselő elhatározása szükséges.
A választók és választhatók körét a törvények egyértelműen meghatározzák. A megfelelő alkalmazás módját a Munkavédelmi Bizottság meghatározta. (Lásd www.mvkepviselo.hu/ Munkavédelmi képviselők) Ennek alapján készült segédanyagot csatoltan megküldöm, javasolva az abban foglaltaknak - a hivatkozott törvényekkel összevetve történő - tanulmányozását.
Levelében idézettekkel kapcsolatban - Európai Szakszervezeti Intézet 107. sz. jelentés - szeretném megjegyezni:  a 89/391/ EGK számú Irányelv rendelkezik arról, hogy biztosítani kell a munkavállalóknak, illetve azok képviselőinek a munkáltató munkavédelemmel összefüggő intézkedéseinek előzetes megvitatását, egyéb munkavédelemmel összefüggő jogaik gyakorlását (lásd Dr Varga László: "A munkavédelmi törvény magyarázata"  KJK Kerszöv 447. oldal). A tagországoknak joguk van arra, hogy sajátosságaikat figyelembe véve meghatározzák az Irányelvben foglaltak végrehajtásának módját. A magyarországi szabályozás teljes mértében megfelel az Irányelvben foglaltaknak. Nem kizárt, hogy ü.t. tagot képviselőnek válasszanak, de azt a törvény szerint kell végrehajtani, nem "kijelöléssel".
Összegezve: Magyarországon a magyar törvényekben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Sajnos vitathatatlan, hogy a végrehajtás színvonala (egyéb kérdésekhez hasonlóan, pl. legális foglalkoztatás, munkavédelmi követelmények teljesítése, stb.....) messze elmarad az elvártaktól.
Köszönöm, hogy Alapítványunkhoz fordult. Amennyiben további kérdései vannak, szívesen állunk rendelkezésére.

A Munkavédelmi képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel Hartai Ferenc


Az Alapítvány javasolja: Hozzuk létre a munkavédelmi bizottságot!

Tisztelt Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány!

A tegnapi telefonos beszélgetésünk kapcsán a következő kérdések merültek fel, amiben szeretnék tisztán látni, hogy a munkavédelmi képviselők mandátuma meddig tart, ha 2010-ben lettek választva 2014. vagy 2015.-ig és a mandátum lejártával mennyi ideig védettek még? Bízom benne, hogy a képviselők megvédenek, de ebben nem vagyok biztos. Ahogy meg lesz a munkáltatói válasz, elküldöm Önöknek.

Tisztelettel A.L. munkavédelmi képviselő


Tisztelt A. L. Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére - az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói ügyvivőjével egyeztetve - a következő választ adom: - Munkavédelmi képviselők mandátuma: a mandátumról szóló - és időközben már hatálytalanított - törvény szerint a 2010. július 1. előtt választott képviselők mandátuma 4 évre szól. Ha a választást fenti dátum után tartották, akkor a mandátum már 5 évre szól.
- Munkajogi védettség: a hatályos Mt szerint - a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó szabály szerint - melyet a képviselőkre is alkalmazni kell - a képviselőt mandátumának megszűnését követően 6 hónapig illeti meg munkajogi védettség, feltéve, hogy tisztségét egy éven át betöltötte.
Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel Hartai Ferenc

(u.i.: Kérem, ha nem sikerül ügyüket kedvező eredménnyel lezárni, akkor az azzal kapcsolatos dokumentumokat legyen szíves részünkre megküldeni.)


Tisztelt Hartai Ferenc!

Az eddigi válaszait nagyon köszönöm, de menet közben jönnek a kérdések és szerintem ezek elég lényegesek a védettségem fenntartása miatt, a választások nálunk 2010 10.11 lettek kihirdetve. Az akkor választott képviselőkből összesen 4-en vagyunk és ahol én vagyok azon a telephelyen hárman dolgozunk. 2010 óta nem volt alakuló ülésünk sem. Mivel az előző négyéves ciklust is én vittem, így az alakuló ülésre vártam, hogy ott az előző elnök elköszön és ha újból bizalmat kapok, akkor viszem tovább, így maradt rajtam ez a pozíció. Így beszélhetünk-e bizottságról vagy csak képviselőkről és ha csak képviselőkről, abban az esetben hozzá járulhatnak-e, hogy megszüntessék a védettségemet.
Ha nem tudom tőlük megkapni az irányomban pozitív állásfoglalást, akkor hogyan tovább, mert a négy főből kettő vezető beosztásban van. Hétfőn délelőtt ülünk össze a negyedik képviselő konferenciabeszélgetésben lesz velünk.

 

Tisztelt a. Kolléga!

Újabb kérdései eléggé kellemetlenül érintenek, mivel azokból az derül ki, hogy tulajdonképpen nincs munkavédelmi bizottságuk. Az MTV (70/a§ 3.-4. BEK.) az ü.t. választási szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő a képviselők megválasztására. Lényeges eltérés, hogy nincs létszám korlát, de a munkavédelmi bizottság sem jön létre automatikusan, annak létrehozásához legalább 3 képviselő akarata szükséges, akik az alakuló ülésen megválasztják az elnököt. (Természetesen ennek megtörténtéről tájékoztatni kell a munkáltatót és a munkavállalókat.
Mivel nincs bizottságuk (nem készült jegyzőkönyv az alakuló ülésről, elnök megválasztásáról) így nem alkalmazhatók a Mvt. 76§ (3)- ban foglaltak, ellenben a munkáltatónak a visszahíváshoz a képviselőt megválasztó munkavállalók egyetértését kell megszereznie, egyenlő - közvetlen-titkos szavazással.
Nagyon sajnálom, hogy így alakult a helyzet, de korábban tapasztaltuk, hogy esetleges bírósági szakaszban számon kérik ezeket a dokumentumokat..
Nem tudom munkáltatója mennyire ismeri ezeket az előírásokat, mi a magunk részéről - szinte napra pontosan 20 éve - azon vagyunk (oktatások, web.lap, fórumok,stb....), hogy igyekezzenek a törvény szerint eljárni, mert adott esetben számon kérik a törvények betartását.
Mindezen helyzet mellett is kérem további tájékoztatását.

Üdvözlettel Hartai Ferenc


Tisztelt Alapítvány! 

Mivel nem találtam a munkavédelmi törvény magyarázatában sem így önökhöz fordulok egy kérdéssel: ha a munkáltató rendszeres munkaegészségügyi vizsgálatra küldi a munkavállalót az munkaidőben kell ,hogy történjen kötelezően vagy a munkavállaló szabadidejében is lehetséges?? 

 Üdvözlettel: egy munkavédelmi képviselő
                                          

Tisztelt Munkavédelmi Képviselő Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A 33/1998. (VI.24.) NM rendelet foglalkozik a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával.

A rendelet 15. § (1) c. pontja szerint a munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét. A rendelet (2) pontja szerint ennek meghatározásához a foglalkozás-egészségügyi szakorvos véleményét ki kell kérni.

A 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről – 55. § (1) c. pontja alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a kötelező orvosi vizsgálatok tartamára.

A munkavédelemről szóló törvény 72. § (4) pontja szerint, amennyiben a munkáltató munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy a szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges. A törvény értelmezése szerint munkavédelemre vonatkozó szabályozásnak minősül az orvosi vizsgálatok rendjének szabályozása is. A munkavédelmi oktatást például a törvény szerint [55. § (1)] rendes munkaidőben kell megtartani. Sajnos ilyen konkrét megfogalmazás az orvosi vizsgálatok tekintetében nem ismeretes előttünk. Az Mvt. azonban egyértelműen előírja, hogy a munkavállaló köteles a részére előírt orvosi (pályaalkalmassági) vizsgálaton  részt venni (Mvt. 60. § (1)f.)

Az Mvt 49. § és 50. §-a szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételeinek teljesítéséhez elengedhetetlen az orvosi vizsgálatokon való részvétel.

Mindezek figyelembe vételével javasoljuk a munkáltatóval való tárgyalást és ennek alapján a munkáltatónak és a munkavállalóknak megfelelő szabályozás kidolgozását.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

Üdvözlettel: Hartai Ferenc


Tisztelt Alapítvány!

A munkáltató, min a vállalatnál működő munkavédelmi bizottság elnökét írásban tájékoztatott arról, hogy létszámcsökkentésre kerül sor, amely érinti az egyik megválasztott munkavédelmi képviselőt.

Hivatkozott a munka törvénykönyve 76. §-ára, mely szerint a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Kérte 8 napon belül annak közlését, hogy a munkavédelmi bizottság elnökén kívül melyik képviselőket illeti meg a munkajogi védettség, a törvényben megjelölt létszámkeretek figyelembe vételével.

Mivel véleményünk szerint ez az eljárás a munkavédelemről szóló törvénybe ütközik, kérem segítségüket a jogszabály értelmezéséhez.

Tisztelettel egy munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi bizottság elnöke.

 

Tisztelt Munkavédelmi Bizottsági Elnök Kolléga!

Kérésére csatoltan küldöm állásfoglalásunkat. Szívesen venném, ha visszajelezne a dolgok kimeneteléről, mivel korábban is fordultak hozzánk hasonló problémával. Azokban az esetekben sikerült a képviselőt megvédeni.

Köszönöm, hogy Alapítványunkhoz fordult.

Az Alapítvány nevében üdvözlettel Hartai Ferenc

Állásfoglalás

 

Az utóbbi időben több képviselőnk is jelezte, hogy a cég vezérigazgatója, vagy a humánpolitika megkereste a munkavédelmi bizottságot, hogy nevezze meg azt a két fő (500 fős dolgozói létszám alatt foglalkoztató vállalatokról van szó) munkavédelmi képviselőt, akik majd munkajogi védettséget élveznek. Tekintettel arra, hogy nem egy, vagy két vállalatnál fordult elő ez az eset, a fenti törvénysértő gyakorlat megakadályozására az MSZOSZ Munkavédelmi Bizottsága az alábbi állásfoglalást teszi közzé:

 

A munkavédelmi képviselők munkajogi védettségének szabályait a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 76.§ - tartalmazza, mely szerint:

Mvt.76. § (1) A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.

Az (1) bek. tehát teljesen egyértelműen fogalmaz: a képviselőt (bizottságot ) hátrány nem érheti! Egyik képviselőt sem!!! Megjegyzzük, hogy ez Uniós előírás (lásd az Állásfoglalás  végén lévő idézetet).

Az Mvt. 76.§ (3) bekezdése kizárólag az egyetértés intézményét teszi egyértelművé. Ebből adódik, hogy – ellentétben a szakszervezeti tisztségviselőkkel - a képviselőknél nincs „létszámkorlát” a védettséget illetően. Nem is lehet, hiszen nincs különbség egyik képviselő között sem a végzett munka felelősségét illetően, így értelmetlen lenne „kiválasztani” azokat aki, vagy akik védettségben részesülnének. Nem véletlen, hogy az új MT is kizárólag a szakszervezeti tisztségviselőkről beszél a munkajogi védettséget illetően és nem említi a munkavédelmi képviselőket. (Mt. 273.§)

Az Mvt. 76.§ (3)  szerint „A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni.”

 Tehát ez a bekezdés kizárólag az egyetértési joggyakorlás rendező elvét tartalmazza!

Ennek alapján tehát a munkavédelmi képviselők esetében nincs semmilyen megkülönböztetés a képviselők munkajogi védettségét illetően, hiszen az ellentétes lenne a Munkavédelmi törvény 76% (1) bekezdésében foglaltakkal.

„A TANÁCS 1989. június 12-i 89/391/EGK IRÁNYELVE

a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről

11. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

(4) A (2) bekezdésben említett munkavállalókat és a (2) és (3) bekezdésben említett képviselőket nem érheti hátrány a (2) és (3) bekezdésben említett tevékenységük miatt.

(5) A munkáltatóknak a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének különleges feladatát ellátó képviselőket fizetésük fenntartásával megfelelő ideig fel kell menteniük a munkavégzés alól, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk a szükséges eszközöket ahhoz, hogy e képviselők gyakorolhassák az ebből az irányelvből fakadó jogaikat és feladataikat.

(6) A munkavállalók, illetve képviselőik a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat szerint a munkahelyi biztonság- és egészségvédelemért felelős hatóságokhoz folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy a munkáltató által megtett intézkedések és alkalmazott eszközök nem megfelelőek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosításához.

A munkavállalók képviselőinek lehetőséget kell adni arra, hogy az illetékes hatóságok által végzett munkahelyi ellenőrzés során közöljék észrevételeiket.”

 

Végezetül szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy jelenleg nincs olyan hatályban lévő törvényi (jogszabályi) előírás, mely szerint a munkavédelmi képviselő választást együtt kötelező megtartani az ÜT választásokkal. Természetesen lehet, de nem kötelező.

MSZOSZ Munkavédelmi Bizottsága


Tisztelt Alapítvány!

Vállalatunknál megtörtént a munkavédelmi képviselő választás. A választás érvényes és eredményes volt.

A korábbi választásokat követően a megválasztott képviselők megbízólevelet kaptak, melyet egyes esetben a munkáltató, más esetben a választási bizottság adott ki.

Az a kérdésem, hogy a megválasztott képviselők számára kell-e megbízó levelet adni, ha igen azt kinek kell kiadni, a munkáltatónak, vagy a választási bizottságnak?

Válaszukat várom.

Tisztelettel Sz.T. a munkavédelmi bizottság elnöke.

Kedves Sz. T. kolléga!

A munkavédelemről szóló törvény a képviselők megválasztásával kapcsolatban előírja, hogy a megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A képviselő választást az üzemi tanács választására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell lebonyolítani. (Ezeket a szabályokat a Munka Törvénykönyve tartalmazza.)

A Munka Törvénykönyve tételesen felsorolja a választási bizottság feladatait, melyek között szerepel, hogy a választás eredményéről jegyzőkönyvet kell a bizottságnak készíteni. A jegyzőkönyv kötelező tartalma a megválasztott képviselők (pótképviselők) nevének felsorolása. Tehát ez a képviselő választás esetében is kötelező.

Ezen túlmenően a törvény nem írja elő megbízólevél kiadását a képviselő részére, de nem is tiltja azt.

A törvényben foglalt jogokat a képviselő nem a megbízólevél alapján, hanem az érvényes és eredményes választás alapján gyakorolja. A megválasztott munkavédelmi képviselő a törvény szellemiségéből adódóan kettős jogállású. Egyrészt, mint munkavállaló függőség viszonyban van a munkáltatójával, másrészt a képviselői jogok gyakorlása során a munkáltatótól független, előfordulhat, hogy ellenérdekeltség áll fenn a munkáltató, annak megbízottja, illetve a munkavédelmi képviselő között.

 Amennyiben azt a gyakorlatot folytatják, hogy megbízólevelet adnak át a megválasztott képviselőnek, javasoljuk, hogy azt a választási bizottság adja ki, írja alá.

A hivatkozott jogszabályokat megtalálhatja honlapunk (www.mvkepviselo.hu) Jogszabályok fejezetében.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel:

Hartai Ferenc


Tisztelt Alapítvány!

A paritásos testülettel kapcsolatban lenne a következő kérdésem.

Ha egy Kft.-nek van pl.: 4 gyára akkor minden egyes gyárában külön-külön meg kell a paritásos testületet alakítani, vagy a négy gyárnak közösen összmunkáltatói szinten kell 1 paritásos testületet kialakítani, amiben akár mind a négy gyár egy-egy képviselője tagja lehet a paritásos testületnek, és így kialakíthatnak pl.: 8 fős testületet ( 4 munkavédelmi képviselő + 4 munkáltató által delegált tag).

Én azt a választ kaptam, hogy akár mennyi gyára van egy Kft.-nek a törvény egyértelműen kimondja, hogy minden egyes gyárának külön paritásos testületének is kell lenni… (jelen példa alapján 4 paritásos testületet kell megalakítani)

Csak akkor én nem értem mit kell érteni a Munkavédelmi képviselők kézikönyvében is leírt példán.

Mit értünk akkor „gyáregységen” és „összmunkáltatói „ szinten. Segítene nekem ezt tisztábban látni? Segítségét előre is köszönöm!

 V. Z.-né munkavédelmi képviselő

Kedves V. Z.né Kolléganő!

A Paritásos Testületek létrehozásával kapcsolatos, Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A Munkavédelmi Képviselők Kézikönyve (Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért, 2012.) részletesen foglalkozik a paritásos munkavédelmi testületek működésének kérdéseivel.

A kézikönyv 43. oldalán a következők olvashatók:

„A létszám meghatározásának egy nagyon fontos feltétele, hogy az Mvt. szerint a paritásos munkavédelmi testület összmunkáltatói szinten működik. Tehát a létszámot befolyásolja a vállalat struktúrája, a gyáregységek, telephelyek száma, azaz a megválasztott képviselők száma. Az Mvt. szerint - mint ahogy láttuk – hiába van például öt gyáregysége egy Zrt-nek, ott is csak egy paritásos testületet lehet működtetni.”

A Dr. Varga László által szerkesztett „A munkavédelmi törvény magyarázata” című kézikönyv szintén így fogalmaz: „ A testület csak önálló jogi személyiségű társaságok, intézmények összmunkáltatói szintjén működik.” (483. oldal)

A munkavédelemről szóló törvény a telephely terminológiát használja:

87. § 9/A. Telephely: A tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának – a munkáltató székhelyétől különböző – helye, ide értve a munkáltató fióktelepét is.

70/A § (1) d. A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részlet vezetőjét részben, vagy egészben megilletik.

A munkavédelemről szóló törvény az összmunkáltatói szint értelmezését nem tartalmazza. Figyelembe véve a paritásos testületek működésének lényegét – a munkáltatóval történő egyeztetés a törvényben meghatározott témakörökben – szintén azt indokolja, hogy a több telephellyel rendelkező munkáltatónál is csak egy paritásos testület működjön. Különös tekintettel arra, hogy a paritásos testület működése nem érinti az egyes telephelyeken működő munkavédelmi képviselők, munkavédelmi bizottságok törvényben biztosított jogainak gyakorlását.

Példaként lehet megemlíteni, hogy a paritásos testületben egyeztetések folynak az egész gazdálkodó szervezet munkavédelmi szabályzatáról, azonban a szabályzat hatályba léptetéséhez a központi munkavédelmi bizottság, ennek hiányában az egyes telephelyeken működő munkavédelmi bizottságok egyetértése szükséges.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében:
üdvözlettel Hartai Ferenc


Tisztelt Alapítvány!

Cégünknél munkavédelmi képviselő és Üzemi Tanács elnök vagyok. Olyan problémával fordulok Önökhöz, hogy van egy kb. 400 m3-es betonfalú a föld felszínétől 1 m magasságú medencénk, amelyet öntözővíz tárolására használunk, illetve tavaszi és őszi munkálatok során faiskolai növények áztatására. A munkavédelmi szakember szerint, ez a magasság nem kielégítő és nagy a beesés veszélye. Ezért előírta, hogy ezt megakadályozandó láncból 3 sorosan 70 cm magasan védőkorlátot kell felszerelni. Így viszont a munkavégzést fogja akadályozni a szezonális munkák során.

Van-e olyan jogszabály ahol elő van esetleg írva, hogy ilyen esetben mekkora védőkorlát kell a medence köré?

Válaszukat várva
Üdvözlettel: F.G. Munkavédelmi képviselő

Kedves F. G. Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére válaszolva a következőket közöljük:

Helyismeret hiányában el kell fogadnunk a levelében említett „munkavédelmi szakember” (munkavédelmi felügyelő?) véleményét, mely szerint a jelenlegi helyzet balesetveszélyes. Azonban az ilyen probléma megoldására konkrét jogszabályi előírás nem ismeretes előttünk. Mértékadónak tekinthető a 4/2002 (II.20.) SzCsM-EüM rendelet 4. sz. mellékletének III. fejezet 5.4. pontjában foglaltak, amely 1 m. magas, 3 soros korlátot, ill. ezekkel egyenértékű megoldást ír elő. Célszerűnek tartjuk figyelembe venni a medence elhelyezkedését (például: közlekedési útvonalaktól, gyalogos forgalomtól való távolságát) és ennek alapján további védőintézkedések megtételét, megközelítést tiltó táblák elhelyezését. Végső esetben az illetéktelenek által történő megközelítés kizárására felmerülhet a medence elkerítése is.

A kérdésében említett szezonális munkák biztonságos elvégzésére célszerűek tartjuk technológiai utasításban meghatározni a biztonságos munkavégzés feltételeit. Amennyiben a munkák végzése során a védőkorlátot el kell távolítani, további védőintézkedések meghatározását látjuk indokoltnak. Például figyelő szolgálat, vízbeesés esetére mentés biztosítását.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében:

Hartai Ferenc


Tisztelt Alapítvány!

D. J. vagyok, 1995 óta képviselő.

Sokszor találkoztunk már személyesen, és levelezés útján is. Készítjük az újabb együtt működési megállapodást, és több kérdés maradt számunkra nyitva,és ezekre szeretnénk választ kapni.

Tehát:  A munkavédelmi törvény átlagkeresetet ír arra az időtartamra, amit akkor kell alkalmazni, amikor a képviselő munkája miatt a közvetlen munkavégzés alól mentesül, de a munka törvénykönyve viszont távolléti díjat engedélyez. A távolléti díj hátrányosabban érinti a munkavállalókat, mint az átlagkereset számítás. Melyiket kell, vagy lehet a gyakorlatban alkalmazni?

A munkajogi védettséget erősen megnyirbálta az új munkatörvénykönyv, az érdekképviseleteket, így a szakszervezetet, stb. Ez is hátrányosan érinti a képviselőket, főleg akkor, amikor a szakszervezetnek csak  egyetértési, és/vagy véleményezi joga van, addig a munkavédelmi képviselőnek vétójoga is van.

Félő, hogy ezek a változások a munkavédelmi képviselők funkcióját nem fogja elérni az eredi szándékot, mely egy erős képviselet akart lenni a munkavállalóknak. De ezek után félő, hogy felhígul, és olyan képviselők lesznek, akiket a munkáltató javasol erre a posztra.

Javaslat: Nem lehet a munkavédelmi törvényt egy különálló, mindentől független jogokkal felruházni? Ami csak ezzel a nem csekély fontosságú feladattal tudna  érdemben eleget tenni az előírásoknak, és törvényi rendelkezéseknek? Egy önálló szervezet, a saját, és sajátságos önrendelkezéssel tudná végezni, védeni a képviselőket is.  Ha lehetne akkor sürgősen szeretnénk választ kapni!

Tisztelettel: D. J.  munkavédelmi képviselő 

Kedves D. J. Kolléga!

Alapítványunk kuratóriumának elnökéhez - Dr. Váró György úrhoz - intézett levelére, az abban feltett kérdésekre a következő választ adjuk:

-   A munkavédelmi képviselők munkájához biztosítandó feltételek tekintetében a  munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. sz.  törvény (hatályos 2012. VII. 1. - 2013. VI. 30.) a következőket írja elő:

     75. § (1) "A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy

                   a munkavédelmi képviselő a jogait  gyakorolhassa, így különösen

         a.) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő  kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a  testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka."

A törvény egyértelműen átlagkeresetet ír elő, legalábbis a jelenleg hatályos szöveg így szól, a Munka Törvénykönyve ebben a tekintetben ellentétesen nem rendelkezik.

-    A munkavédelmi képviselők munkajogi védettségével kapcsolatos előírások nem  egyértelműek, értelmezésre szorulnak.

A munkavédelemről szóló törvény ebben a tekintetben a következő módon fogalmaz:

      76. § (1) " A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány    nem érheti.

            (3)  A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni."

A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 273. §-a módosította a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének szabályait. Ez a változás a munkavédelmi képviselők esetében bizonytalanságot eredményezett.

A jogszabály változása miatt szükségessé vált a helyzet értelmezése. A munkavédelmi hatóság és a Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldala ügyvivőjének állásfoglalását honlapunk (www.mvkepviselo.hu) "Aktuális" című fejezetében közöltük. Javasoljuk az abban foglaltak figyelembe vételét a munkáltatóval való együttműködési megállapodás kidolgozásakor. A hivatkozott törvények honlapunk "Jogszabályok" című fejezetében megtalálhatók.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult, további munkájukhoz, a munkáltatóval történő megállapodáshoz sok sikert kívánunk.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében,

Üdvözlettel: Hartai Ferenc


Tisztelt Főcze Lajos Alapítvány!

Információkéréssel fordulok Önökhöz:

Megválasztott munkavédelmi képviselő vagyok (2010-es választás).
Ez a második megválasztásom. Mindkét esetben a dolgozók+szakszervezet választottak meg, szavazólista alapján.
Nem jogi területen dolgozóként kérem, hogy részletesen tájékoztassanak a következőkről:
- Korábban volt egy ún. szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó védelem, amelybe beletartozott a munkavédelmi képviselő is. Mint munkavédelmi képviselőnek milyen védelem jár a jelenlegi szabályozások szerint a munkáltatóval szemben - általánosan, illetve létszámleépítés eseteiben?
- Amennyiben a munkáltató létszámleépítést tervez, és esetlegesen én is beleesnék a leépítési keretbe, milyen jogaim-védelmi lehetőségeim vannak jelenleg?
- Milyen esetekben (pl. mire hivatkozva) bocsáthat el a munkáltató - azaz milyen esetekre nem vonatkozik a védelem ?
- Hogyan lehet védekezni az esetleges elbocsátásom ellen, pl. cégen belül, cégen kívül ?
- Az új Munka Törvénykönyve érvénybe lép 2012 július 1-el. Az új MT-ben milyen jogok-védelmek illetik meg a munkavédelmi képviselőt ?

Válaszukra várva üdvözlettel egy munkavédelmi képviselő

A választ itt olvashatja>>>
Tisztelt Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány!

Egy kft.-nél vagyunk munkavédelmi képviselők a Veszprémi telephelyen.
Kérdésem lenne azzal kapcsolatban (mivel a cég az idei évvel megvásárolt egy budapesti céget), ez milyen változást hoz vagy hozhat esetlegesen a munkánkban.
Nem tudjuk pontosan hogy így a mi "hatáskörünk" is kiterjed e a pesti cégre, valamint ha ott van munkavédelmi képviselő (ennek utánajárunk) akkor milyen elven kell működnünk?
Remélem érthető volt a levelem és a kérdésem is.
Várom mihamarabbi levelüket.

Üdvözlettel: egy munkavédelmi képviselő

Kedves Munkavédelmi képviselő Kolléga!

Az önök hatásköre nem terjed ki a megvásárolt cég területére.
Ebben az esetben a Mvt.70/A. (1) bekezdésben foglaltak, valamint a Munkavédelmi Bizottság 2004. évi állásfoglalásának II. fejezetében leírtak szerint kell eljárni

A hivatkozott jogszabályt, állásfoglalást Alapítványunk honlapjának (mvkepviselo.hu) Jogszabályok, illetve Munkavédelmi képviselő fejezeteiben találhatja meg.

Köszönöm, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében,
üdvözlettel Hartai Ferenc

Tisztelt Alapítvány!

Az egyik szolgálati helyünkön PB. gázzal üzemelő konvektorral oldotta meg a fűtést a munkáltató.

Ez a parapettes készülék egy öltöző-pihenő helyiségben van elhelyezve. Csak akkor működtethető, amikor dolgozó a helyiségben tartózkodik.

Az a kérdésem, hogy milyen jogszabályi előírás rendelkezik a készülék időszakos ellenőrzéséről és ennek a tényét hol kell rögzíteni?

Sajnos a tűzvédelmi és egyéb jogszabályokban nem találtam erre utaló előírást. Az ott dogozókat és a bizottságunkat aggasztja, hogy nem tudunk meggyőződni a készülék biztonságos üzemeltetéséről.

Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
MvB. elnök


Kedves Bizottsági Elnök Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a választ a "Gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési biztonsági szabályzatban"- továbbiakban GMBSZ- találhatja meg.

A GMBSZ többek között tartalmazza a gázüzemű berendezések tervezésével, elhelyezésével, a kivitelezővel, üzemeltetéssel, karbantartással, időszakos felülvizsgálattal kapcsolatos követelményeket.

A GMBSZ-t megtalálhatja a www.gmbsz.hu weboldalon. Javasoljuk, hogy az abban foglaltak teljesítésére hívják fel a munkáltató figyelmét. Célszerű, ha az ilyen helyiségben elhelyeznek CO érzékelő berendezést is.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult. További munkájukhoz sok sikert kívánunk.

Az Alapítvány nevében üdvözlettel Hartai Ferenc


Hivatkozva. Péterfy Lajossal, a szeptemberi székesfehérvári képzésen történt, a várható leépítésekkel és a kft jogutódjaként létrejövő …………vegyesvállalatba történő átszervezéssel kapcsolatos beszélgetésünkre, keresem meg írásban az Alapítványt tanácsért, most már az első konkrét esettel kapcsolatban. Tovább>>>
A védőital juttatásnak mik a szabályai? A munkáltató korlátozhatja-e a védőital mennyiségét?
A munkaadó megteheti-e hogy folyamatos munkarendben napi 12 órában dolgoztat és nem biztosít reggeli és ebédidőt?
Megteheti egy munkaadó, azt hogy havonta 300 órákat dolgoztat napi 12 órában?
Tisztelt Alapítvány!

A honlapjukon regisztrálni szeretnék hírlevelükre, de nem találom a megfelelő menüpontot. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kaphatom meg hírlevelüket.
Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelettel:
Badi József
MV Képviselő Sapa Székesfehérvár


Kedves Badi József Kolléga!

Hírlevelünkre honlapunkon (www.mvkepviselo.hu) a Hírlevelek fejezetben regisztrálhat. A fejezetben valamennyi eddig megjelent hírlevelünk megtalálható. A
2005. évi hírlevelek alatt megtalálja: "Hírlevelünkre fel ill. leiratkozhat ide kattintva". Oda kattintva van lehetőség feliratkozásra.

Üdvözlettel: Hartai Ferenc





Tisztelt Alapítvány!

Telefonon ígértem a kérdésem elküldését. AWI hegesztőknek nyolc órás műszakban folyamatos fejpajzs használata mellett mennyi szünet jár? PL: óránként öt perc? Ha jár szünet, akkor milyen jogszabályra lehet hivatkozni?

Válaszát tisztelettel megköszönöm: R. L. Mv. képviselő!

Kedves R. L. Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adom:
A munkavédelemről szóló törvény egyértelműen a munkáltató kötelezettségeként jelöli meg
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítását.(2.§ 2.)
A törvény 40.§ (1) bekezdése a munkafolyamat, technológia megválasztásával kapcsolatban rendelkezik: ezeket úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztessék.
A törvény IV. Fejezetében részletesen ki van fejtve a munkáltató kötelezettsége. Az általános kötelezettségek teljesítése mellett az Ön által felvetett probléma tekintetében különösen nagy jelentőségű az 54.§ (2.)-(5) pontjaiban előírt kockázat értékeléssel összefüggő kötelezettségek teljesítése.
Ez csak úgy valósítható meg, ha a (7) bekezdés szerint az előírt munkabiztonsági, valamint munka-egészségügyi szaktevékenység végzésére feljogosított személyek közreműködésével
kidolgozott technológiai utasítás szerint végzik munkájukat.
Összefoglalva: munkabiztonsági és üzem- egészségügyi szaktevékenység végzésére feljogosított személyek közre működésével felül kell vizsgálni a hegesztő dolgozók munka körülményeit, a munka-energia forgalom mértékét, pszichés terhelésüket és annak megfelelően kell kidolgozni a technológiai utasítást, melynek természetesen tartalmaznia kell
a szükséges munkaközi szüneteket is.
Tájékoztatásként alábbiakban közlöm a figyelembe veendő jogszabályok vonatkozó részét.
Természetesen a felülvizsgálatot végző szakembereknek kötelességük az egyéb jogszabályok,
szabványok által előírt követelmények (megvilágítás, zaj, vibráció, hőmérséklet, stb..)figyelembe vétele is.
Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

Üdvözlettel Hartai Ferenc

143/2004.(XII.22.) GKM r. a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról
(Kivonat)
10. A munkavégzésre vonatkozó szabályok
10.2.3. Olyan munkakörülmények esetén, ahol a természetes testhelyzettől eltérően kell a munkát végezni (fekvő, guggoló, térdeplő stb.), a hegesztő részére a munka megkönnyítését célzó eszközöket kell biztosítani (pl. gumiszőnyeg, padló, állás), és megfelelő munkaszüneteket kell alkalmazni.
10.2.4. Ha a szűk, zárt térben végzett hegesztési munkáknál munkakörnyezeti levegő értékek és a munkaenergia-forgalom mértéke indokolja, akkor munkaszüneteket kell beiktatni. Ennek gyakoriságát és időtartamát a technológiai utasításban kell meghatározni a vonatkozó szabvány figyelembevételével.

1993.évi XCIII.tv a munkavédelemről
44.§
(3) Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.

1992. évi XXII.sz. tv. a Munka Törvénykönyve

A pihenőidő
122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg.





Tisztelt Alapítvány!

A következő probléma megoldásában kérem segítségüket:

Egyik kolléganőnk munkája végzése során hasfájásai, görcsei voltak. Felment az épületben üzemelő orvosi rendelőbe.
Az orvos már nem volt bent, csak az asszisztensnő. Ő adott be a kolléganőnek injekció formájában algopyrint. Az injekció beadását követően egy-két órán belül rosszul lett és belázasodott. Ezért munkáját abbahagyta, hazament és felkereste háziorvosát.
Megállapítást nyert, hogy nem megfelelő tűvel lett az injektálás elvégezve. A beadás helyén gyulladás, majd kemény csomók, ciszta keletkezett. Az ellátást végző főorvos javaslatára napokon belül műtéttel eltávolították a keletkezett csomókat a vese szélén.
Orvosi vélemény szerint az egészségi károsodás egyértelműen a szakszerűtlenül beadott injekcióra vezethető vissza.
Kolléganőnk két hét betegállomány után jött ismét dolgozni. Az esetről jegyzőkönyv nem készült.

Kérem az Alapítvány véleményét, hogy az eset munkabalesetnek tekinthető-e. Mi a teendőnk, mert a képzésünk során elhangzottak alapján úgy vélem, hogy ez munkabaleset volt.
Ha lehet, küldjék meg részemre az oktatásunk pp. anyagát, mert úgy emlékezek, hogy abban egyértelműen az ilyen esetek munkabalesetként voltak feltüntetve.

Várom válaszukat, egy Kft. munkavédelmi képviselője.

__________ . __________



Kedves Munkavédelmi Képviselő Kolléga!

A munkavédelemről szóló törvény V. fejezete részletesen meghatározza a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentésével, kivizsgálásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárási kötelezettségeket. A 66. § (2) bekezdése szerint a munkáltatónak minden tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. A (3) bekezdés szerint a munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.
A törvény VIII. fejezete tartalmazza az értelmező rendelkezéseket.
A 87. § 3. pontja szerint munkabaleset többek között az a baleset, amely a munkavállalót a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

Javasoljuk, hogy hívják fel a munkáltató figyelmét a törvényben előírt eljárás lefolytatására.

Csatoltan megküldöm előadásom pp. anyagát. A 20 - 27. diákon talál részletes eligazítást a probléma megoldására.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel: Hartai Ferenc

__________ . __________

Tisztelt Alapítvány!

A kapott tájékoztatás alapján jártunk el. A munkáltató elismerte, hogy munkabaleset történt, felvették a munkabaleseti jegyzőkönyvet. A sérült kolléganő részére megtérítették az elmaradt járandóságait.
A szükséges intézkedéseket megtették a hasonló esetek megelőzésére.

Köszönjük segítségüket.

Tisztelettel: egy Kft. Munkavédelmi képviselője





Tisztelt Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány!

Egy budapesti Kft munkavédelmi képviselője vagyok

Olyan problémával ütköztem szembe a cégnél, hogy szeretnének másik telephelyre kihelyezni.
Ha jól tudom ez csak a munkavédelmi testület beleegyezésével lehetséges.
Ők ezzel tisztában vannak, hogy ez így ebben a formában nem fog menni, s most belföldi kiküldetésre köteleztek ami 14 nap.
Az lenne a kérdésem, hogy erre a munkáltató valóban kötelezhet, vagy a kiküldetéshez is ki kellene kérnie a bizottság véleményét?

Válaszukat előre is Köszönöm!
Egy munkavédelmi képviselő


Kedves Munkavédelmi Képviselő Kolléga!


Mint Ön előtt is ismeretes, a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségéről a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezik (76.§ 3.). Eszerint a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni.
A megfelelő alkalmazásra az OÉT Munkavédelmi Bizottság 2004. évi Állásfoglalása ad útmutatást. Ez megtalálható honlapunk (www.mvkepviselo.hu) Munkavédelmi képviselők fejezetében:

A "felsőbb szerv" előzetes egyetértése szükséges a képviselői megbízatást betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, más munkáltatónál történő foglalkoztatásához [Mt. 150. § (1) bekezdés], az átirányításhoz, ha az a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.

Leveléből arra lehet következtetni, hogy a munkáltató ismeri a törvény előírását, azért határozta meg a kiküldetés időtartamát 14 napban. Sajnos erre a törvény szerint lehetősége van. Azonban, ha ez ismétlődik, akkor felmerül a munkáltató rosszhiszeműsége, esetleg a munkavédelmi képviselet működésének akadályozása. Ebben az esetben javasolom, hogy a munkavédelmi bizottság a munkáltatóval való tárgyalás útján próbálja meg a konfliktust kezelni.
További lehetőség- melyet lehetőleg jó lenne megelőzni- a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV. Tv. 3.§ (1) m). pontban foglalt: A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

"a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok megtartására".

Az idézett törvény szintén megtalálható honlapunk Jogszabályok fejezetében. Azonban arra is szeretném a figyelmét felhívni, hogy a törvény szerint az illetékes felügyelőség az ellenőrzést csak annak a félnek a kérésére folytatja le, akinek a jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét az ügy érinti (3.§ 2.).
Köszönöm, hogy Alapítványunkhoz fordult.
A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel
Hartai Ferenc

Tisztelt Alapítvány!


Amiért most az Alapítványhoz fordulok, a következő:
Tudnának -e abban segíteni, hogy ha egy Ágazati Kollektív Szerződésbe szeretnénk Munkavédelemmel kapcsolatos mellékletet rakni, akkor annak, hogy kellene felépülnie, mi az amit ágazati szinten érdemes szabályozni benne.
Egyébként a Légi közlekedési ágazatban dolgozunk egy ilyen KSZ- en és ez a KSZ majdan kiszolgáló cégekre, légitársaságokra, reptér üzemeltetőre és légi irányító cégre lenne kiterjesztve.
Természetesen a legtöbb helyen van vagy lehet helyi szabályzat, illetve van az MVT de sajnos most is vannak a piacon olyan külföldi cégek akikkel nehezen tarthatóak be a törvények.
Jónak látnánk, ha lenne erre itt is valamilyen szabályozás.
Nagy segítség lenne, ha tudna ebben a kérdésben segíteni és esetleg egy tervezetet vagy javaslatot küldene nekem amit használhatnánk az egyeztető tárgyalásokon.

Köszönettel: L. E. munkavédelmi képviselő, elnök


Kérem tanácsát az alábbi ügyben is: a munkáltató szerződésekbe, - pl. foglalkozás egészségügyi - nem enged betekintést csak információt akar adni. Én pedig úgy emlékszem úgy tanultuk, hogy betekintést kaphatunk.


Kedves L. E. Kolléganő!

Alapítványunkhoz intézett kérdéseire a következő válaszokat adom:

1. Ágazati kollektív szerződés.
Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről a kollektív szerződésről többek között a következőt írja: "30.§ Kollektív szerződés szabályozhatja: a) a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét,"

A munkavédelemről szóló törvény szerint egyértelműen a munkáltató köteles a képviselő választás megtartásáért, a választás feltételeinek biztosításáért.( Lásd a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, www.mvkepviselo.hu Munkavédelmi képviselők)
Ezt a kötelezettséget a munkáltatók általában nem ismerik, ezért célszerű azt ága-
zati K.Sz.-ben rögzíteni.
A képviselők ( munkavédelmi bizottság) jogait, eljárási lehetőségeit, munkájukhoz biztosítandó minimális feltételeket a törvény szintén tartalmazza.

Ágazati kollektív szerződésben célszerű rögzíteni:
-A K.Sz. hatálya alá tartozó területen a munkáltató kezdeményezi a képviselő
választás megtartását, biztosítja a választás feltételeit.
-A választást megelőzően a már működő munkavédelmi bizottsággal (szakszer-
vezettel, üzemi tanáccsal) egyeztetve határozzák meg a választási körzeteket, a
megválasztandó képviselők számát.
-Az érvényes és eredményes választást követően a munkáltató együttműködési
megállapodást köt a munkavédelmi bizottsággal.
-A munkáltató kezdeményezi a paritásos munkavédelmi testület megalakítását,
biztosítja a létrehozásának (munkáltatói oldal tagjainak kijelölése, munkavállalói
oldal tagjainak titkos megválasztása) és működésének feltételeit.

A további kérdéseket: kapcsolat tartás, jogok jóhiszemű gyakorlása, információk
megfelelő időben történő megadása, munkajogi védettség stb…(Mvt VI. Fejezete szerint) az együttműködési megállapodásban célszerű rögzíteni, az egyes gazdálkodó szervezetek sajátosságait figyelembe véve.
2. Foglalkozás-egészségügy.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok működésével, feladataik teljesítésével kap-
csolatban országos szinten meglehetősen rosszak a tapasztalatok. Ezért nem ismerve
az Önök területén működő szolgálat tevékenységét, nem is szeretném azt minősíteni.

Javasolom azonban, hogy az Mvt.58.§-ban, valamint A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995(VII.25.)N.M.r. alapján (megtalálható honlapunk Jog-
szabályok fejezetében) tekintsék át a szolgálat feladatait, valamint azok teljesülését.
Célszerű egyéb jogszabályi kötelezettségek teljesülését felül vizsgálni. Pld.:
- 26/2000(IX.30.) Eü.M.r. a rákkeltő anyagok elleni védekezésről.
12.§ A munkavállalók tájékoztatása és oktatása.
- 33/1998 (VI.24.) N.M.r. a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról.
15.§ A munkáltató feladatai, a vizsgálatok végzésének írásbeli meghatá-
rozása.
Megfelelő felkészülést követően kérjenek tájékoztatást a munkáltatótól a foglalkozás-
egészségügyi szolgálat működéséről a Mvt.72.§ (2) c) alapján. Ezt a munkáltató nem
tagadhatja meg, szemben a szerződés bemutatásával, ami elképzelhető, hogy ezeket a
feladatokat nem is tartalmazza.
Tapasztalatok szerint az összeg szerűség miatt nem szívesen mutatják be a szolgálattal
kötött szerződést. A munkáltatóra és a szolgálatra nézve is kellemetlen, ha a térítési díj
nincs arányban az érte nyújtott szolgáltatás értékével, a jogszabályokban rögzített köve-
telményekkel.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ez ebben a konkrét esetben nem bizonyított, de a Felügye-
lőség a teljesség igénye nélkül a következő hiányosságokat tapasztalja igen
gyakran: a foglalkozás -egészségügyi szolgálat nem vesz részt
-a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíció bejelentésében-kivizsgálásában,
-az egyéni védőeszközök kiválasztásában,
-a munkavédelmi üzembe helyezést megelőző munkabiztonsági felülvizsgálatban,
-az elsősegély nyújtás feltételeinek kidolgozásában,
-a munka végzésével együtt járó egészségi ártalmak feltárásában,
-a kockázatok értékelésében, stb…
Javasolom, hogy ezeknek a feladatoknak az elvégzését szorgalmazza a bizottság.

Köszönöm, hogy kérdéseivel hozzánk fordult. Munkájukhoz további sok sikert kívánok.
A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében
Üdvözlettel Hartai Ferenc

Tisztelt Alapítvány!

A siófoki munkavédelmi képviselői oktatáson esett szó a testületek létrehozásáról is.
A cégnél, ahol dolgozom tavaly tavasz óta, létezik Munkavédelmi Bizottság. A MvB kötött is a munkáltatóval együttműködési megállapodást. Egyik első megbeszélésünkön be is terveztük a paritásos munkavédelmi testület létrehozását, de ez a gyakorlatban mai napig nem valósult meg. A munkáltató nem zárkózik el előle, de nem is tesz érte.
Említették az oktatáson, hogy rendelkeznek a testület létrehozásához és ügyrendjének kialakításához segítséget nyújtó "minta" dokumentumokkal.
Szeretném tisztelettel megkérni, hogy a fent említett dokumentumok megküldésével segítsék munkánkat!
Továbbá még egy időközben felmerült kérdésem lenne! Munkavédelmi Bizottságunk 3 főből áll, de egyikünk lehet, nemsokára elhagyja a céget. Ezért tudomásom szerint az Ő helyét, az Ő után választott pótképviselő kell, átvegye. Ha ez igaz, akkor szükséges-e újraírni az MvB Együttműködési megállapodását a cég képviselőjével?
Segítségüket előre is nagyon köszönöm!

Üdvözlettel:
V. B.
Mv.B.elnök

Kedves V. B. Kolléga!

Kérésének megfelelően csatoltan küldöm a paritásos munkavédelmi testület ügyrendjének kidolgozását segítő anyagot.
Kérdésére a választ az OMB 2004. évi állásfoglalásában találhatja meg. (www.mvkepviselo.hu Munkavédelmi képviselők)
Eszerint:
"Megválasztott képviselőnek azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén előre meghatározott módon és sorrendben a munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt és/vagy a magasabb képzettséget és/vagy a nagyobb munkavédelmi ismeretet és gyakorlatot ajánlatos figyelembe venni.
Azokat a jelölteket, akik az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezték, a körzet pótképviselőjének kell tekinteni. A körzet megválasztott képviselőjének esetleges kiesésekor a megbízatás időtartamára képviselővé behívható."
Fentiekből következően a pótképviselő behívása a munkáltatóval kötött együttműködési megállapodás érvényességét nem érinti, tehát új megállapodást nem kell kötni. Ha nincs érvényesen megválasztott pótképviselőjük, akkor a kilépő képviselő választási körzetében időközi választást célszerű tartani a bizottság működő képességének megtartása érdekében.
Köszönöm, hogy kérdésével hozzánk fordult. Munkájukhoz további sok sikert kívánok.
A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

Üdvözlettel: Hartai Ferenc

Tisztelt Alapítvány!

 Munkahelyemen új technológiát vezettek be. Ezt megelőzően a konzultációk semmilyen sikert nem hoztak a munkavállalói oldalnak, semmit nem írtak bele a javaslatainkból. Kizárólag az ő érdekeiket szolgáló elképzelések kerültek bele. Evvel megkönnyítve számukra az egy -személyes munkavégzés folyamatos bevezetését és a későbbiekben bekövetkező létszámleépítéseket. A következő kérdéseimre szeretném a segítségét kérni.

Mi a munkáltató feladata egy új technológia bevezetése előtt? (oktatás, ill. annak dokumentálása)

Az új technológiához kötelező-e új kockázatelemzés készítése?

Mit kell tartalmaznia a kockázatelemzésnek?

A technológiában érintett munkakörönként külön- külön kell a kockázatelemzés?

Megtagadhatja-e a munkáltató az általunk végzett munkával kapcsolatos ÁNTSZ előírások és dokumentumok megtekintését?

Van-e arra lehetőség, hogy a most bevezetett technológia leírását szakértővel megnézessük (szakmai helyesség, tartalom szempontjából)? Véleményem szerint a korábbi kockázatelemzés ill. a jelenlegi technológia szakmailag és tartalmilag erősen kifogásolható.

Legyen szíves írja meg nekem, hogy a neten evvel kapcsolatban hol találok törvényeket, jogszabályokat.

Előre is köszönöm, hogy foglalkoznak a problémámmal
                                                                         

                                                                                     Tisztelettel: Cs. F.

                                                                                  munkavédelmi képviselő

Tisztelt Cs. F. Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett levelében feltett kérdésekre a következő válaszokat adom:

1.A Mvt.72.§(2)/b értelmében a képviselő részt vehet a munkáltató azon döntéseinek előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére- biztonságára.

A törvény azt nem írja elő, hogy a munkáltató köteles is figyelembe venni a képviselő (bizottság) véleményét. Azonban a továbbiakban a képviselő- ha a bevezetett intézkedést úgy ítéli meg, hogy az nem felel meg a jogszabályoknak- a 2/d pont szerint kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét.

Az ilyen kezdeményezésre a 73.§ (1)-(2) szerint a munkáltatónak intézkedni vagy válaszolni kell. Amennyiben a kezdeményezésben foglaltakkal nem ért egyet, álláspontjának indokait írásban köteles közölni.

Továbbiakban a képviselő (bizottság) a 72.§ (2) f. pontja szerint az illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A Hatóság köteles a körülményeket felül vizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

2.Új technológia bevezetésekor a munkáltató köteles a munkavállalókat kioktatni, Mvt. 55.§ (1) d. pont szerint.

3. Új kockázatértékelést kell végezni a technológia lényeges megváltozásakor a Mvt. 54.§ (3)  szerint.

4. A kockázatértékelés elvégzésével kapcsolatos követelményeket (elvégzés, adminisztrálás) a Mvt. 54.§ -a részletesen tartalmazza.

Javasolom elolvasásra a „Felügyelőségek együttes útmutatását” melynek „Ki végezze el a kockázat értékelést?” című fejezete kitér a képviselők részvételére is. Ez a dokumentum megtalálható: www.mvkepviselo.hu  Munkabiztonság, vagy

                        www.ommf.gov.hu   Kezdőlap, Archivum4. lap

5. A képviselők tájékozódási jogát a Mvt.72.§ (2) c. rögzíti.

A munkáltató és a munkavédelmi képviselő együttműködésének kötelezettségét a Mvt. 71.§-a

rögzíti. Előírja a szükséges információknak az egymás részére történő kellő időben történő megadását.

6.Szakértő igénybe vételére a Mvt. 72.§ (3) szerint van lehetősége a képviselőnek. Továbbá megbeszélést folytathat a hatósággal. Javasolom a Tanácsadó szolgálattal történő konzultációt. A Tanácsadó szolgálat működéséről, elérhetőségéről a www.ommf.gov.hu

honlapon tájékozódhat.

7. A felvetett problémákkal kapcsolatos jogszabályokat megtalálja a következő helyeken:

            www.mvkepviselo.hu  Jogszabályok

            www.ommf.gov.hu  Jogszabályok, ahonnan elérhető a www.magyarország.hu

                                             Jogszabály kereső

Csatoltan megküldjük: - a munkáltatóval kötendő együttműködési megállapodás javasolt         

                                        tematikáját,

                                     -a munkavédelmi bizottság ügyrendjének javaslatát,

                                     - a paritásos munkavédelmi testület ügyrenjének javasolt formáját.

Remélem, hogy segíthettük problémáik megoldását.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében munkájukhoz sok sikert kívánok!                                                                                         Üdvözlettel Hartai Ferenc


K. G. munkavédelmi képviselő vagyok egy ZRT.-nél.

A cégünknél az asztalos műhelyt el kell költöztetni a gyáron belül más
helyre,mert a régi
épületet lebontják.A nagy kazánház alagsorában találtak is neki egy szűk
helységet.
A kérdésem az volna,hogy hol találok olyan leírást,amely tartalmazza a
minimális
követelményeket egy faipari műhely számára.

A különböző gépek körüli min.szabad hely
A levegő hőmérséglete
A világítás minimuma
A természetes fény
A porelszívás
Az ajzat minősége
Stb.
Ezekre a kérdésekre szeretnék valahol választ kapni

Kedves K. G. kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a Mvt. végrehajtási rendelete) 1/a sz. melléklete szerint a faipari gépek az Mvt. 21. § (2) bekezdése szerint veszélyes gépek. Ezért az ilyen gépek, munkahelyek kialakításakor, munkavédelmi üzembe helyezésekor a törvény előírásai különleges követelményeket határoznak meg.

Az Mvt. IV. fejezetében foglaltak teljesítése – elsősorban a kockázatok értékelése – különösen nagy felelősséget hárít a munkáltatóra.

A kérdésében említett munkahely kialakításakor figyelembe kell venni az Mvt. III. fejezetében foglalt előírásokat:

-         általános követelmények;

-         a létesítés követelményei;

-         munkavédelmi üzembe helyezés,

-         a munkavégzés személyi feltételei.

Feltétlenül meg kell felelni további rendeleteknek is:

-         22/2005 (VI. 24.) EüM r. a rezgésexpozíció elleni védelemről;

-         66/2005 (XII. 22.) EüM r. a zajexpozíció elleni védelemről;

-         3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.

A jogszabályokat megtalálhatja Alapítványunk honlapjának „Jogszabályok” című fejezetében.

Javasoljuk továbbá, hogy forduljanak bizalommal a helyi speciális problémák megoldásának segítésére a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálathoz.

A munkahelye szerint illetékes Szolgálat elérhetőségét megtalálhatja az OMMF honlapján: www.ommf.gov.hu

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

Az Alapítvány nevében üdvözlettel: Hartai Ferenc


Tisztelt Alapítvány.

Szeretném, ha a személyazonosságom fedve maradna, ezért név nélkül kérek segítséget, iránymutatást, magyarázatot
Az egyik Bp-i vállalatnál dolgozom és mv képviseletet látok el.
Szeptemberben történt egy baleset, melyet a vállalat nem minősített munkabalesetnek.

Tények:
A dolgozó 49-50 kg-os dobok pakolása közben sérv gyanús kitüremkedésre lett figyelmes lágyék tájékon. Az üzemorvosi rendelőben az ügyelet "ellátta" (szakrendelésre utalta), majd műtétre jegyezték elő.
Azóta a kollégám betegállományban van, megműtötték, lábadozik.
A dologhoz tartozik, hogy 4 éves korában már műtötték sérvvel csak a másik oldalon.

A munkabalesetre vonatkozó igényét elutasították, mert nem állt fent külső hatás, a végzett tevékenység normál munkavégzésnek számít.
A törvényi hivatkozás:
1993. évi XCIII. törvény 87.par. 1/A bekezdés. (elolvastam)

Munkahelyen történt, munkavégzés közben, tanuk előtt, baleseti jegyzőkönyv is készült, üzemorvosi rendelőben is van nyoma.

Miért utasították el a munkabalesetet?
Hogy értelmezhető a törvény?
Ilyen esetben mi az, hogy hiányzik a külső hatás?
A jövőben megtagadható-e az ilyen jellegű fizikai munka, hiszen a munkáltató nem vállal felelősséget a dolgozói testi épségéért?
Van-e magasabb fórum, ahová fordulhatunk, és megalapozottan tehetnénk-e.

Köszönöm a lehetőséget!

Tisztelettel:
Péter
Bp. 2009. 10. 15.

Tisztelt Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A levelében leírt esetről elsősorban azt kell megállapítani, hogy baleset-e. Amennyiben balesetről van szó, akkor köteles a munkáltató a Mvt. 66.§(2) szerint megállapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell a sérültet. A Mvt. 68.§ (1) bekezdése szerint ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, stb……..sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A Mvt. 84.§ (1) bekezdése szerint a munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult: i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni…….. ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek.
Fentiek alapján elsősorban azt kell eldönteni, hogy egyáltalán balesetről van-e szó. Ez orvosi kérdés, eldöntéséhez érdemes figyelembe venni a 25/1998 (XII.27.) EüM : Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló rendeletben foglaltakat.( A rendeletet megtalálja honlapunk Jogszabályok fejezetében.)
A rendelet szerint: b) hátsérülés: elsősorban a gerinc és a mellette lévő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése), valamint tartósan fennmaradó kóros állapotot okozó betegségének kialakulása.

Javasoljuk, hogy elsősorban orvosi szakvélemény szerint az állapot kialakulásának baleseti voltát állapítsák meg . Ezt követően a munkabaleseti minősítés már nem lehet kétséges.
Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.
Budapest 2009. október 22.
Az Alapítvány nevében üdvözlettel Hartai Ferenc


Igen Tisztelt alapítvány, Tisztelt Hartai Úr!

 L. Ferenc vagyok egy gépipari, forgácsoló cégnél dolgozom 13 éve, 4 éve vagyok mv. képviselő.

 A következő ügyben kérném segítségüket.

 Cégünknél a gazdasági válság hatására jelentős mértékben visszaesett a termelés.

 Több munkatárstól megváltak, de ez sem elég a költségek csökkentéséhez.

 A vezetés ezt most munkaidő csökkentéssel próbálja orvosolni, egyik napról a másikra. 

 Heti 32 órára módosítja a munkaszerződést, az eddigi három műszak helyett csak két műszak lesz (én csak egy műszakban jártam eddig is)

 Ezt a módosítást csak addig akarják életben tartani, amíg kevés a megrendelés, később újból módosítják.(!?)

 Tudtommal csak közös megegyezéssel lehet módosítani a munkaszerződést kérdéseim erre irányulnak.

 -Milyen következménnyel járhat ha nem írom alá.

  -A 32 órás munkahetet határozatlan időre foglalják a szerződésbe, ez akár így maradhat évekig is.

  -Mennyivel kell hamarabb bejelenteni ezen óhaját a munkáltatónak?(már mint, hogy szerződést akar módosítani)
 -Valamint nekem mint munkavállalónak, mennyi időm van az aláírásra, miután kézhez kaptam az új szerződést.

  -Úgy gondolom, hogy ha aláírtam egy bércsökkenéssel, munkaidő csökkentéssel járó új szerződést később nincs jogom panaszra.

Előre is köszönöm, hogy időt szakítanak kérdéseim megválaszolására!

 Tisztelettel: L. Ferenc  

Kedves L. Ferenc kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A Munka Törvénykönyve 117/B § szerint a teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint a felek megállapodása az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb teljes munkaidőt is előírhat.

Levelében nem tért ki arra, hogy munkahelyén működik-e szakszervezet, ill. egy hatályos kollektív szerződés rendelkezik-e a teljes munkaidőről.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződések módosítása csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével lehetséges. Az Ön által is ismertetett gazdasági problémák miatt kívánja a munkáltató csökkenteni a heti rendes munkaidőt.

Amennyiben vállalatuknál nincs hatályos kollektív szerződés, akkor csak az Ön elhatározásán múlik, hogy aláírja-e a szerződésmódosítást, vagy nem. Azonban, ha a szerződésmódosítást nem írja alá, az azzal a következménnyel járhat, hogy a munkáltató ennek alapján kezdeményezheti munkaviszonyának megszüntetését.

A munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége ilyen esetekre nem terjed ki. Mivel a munkáltató alapos indokkal kívánja a munkaszerződést módosítani, és ez a módosítás nem érinti a munkabeosztását, a munkavégzésnek a helyét, nyílván nem gátolja meg Önt a továbbiakban a munkavédelmi képviselői feladatok ellátásában.

A Munka Törvénykönyve a szerződésmódosítás bejelentésének időpontjáról külön nem rendelkezik, azonban azt előírja, hogy a munkáltató az írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni.

Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza. Erről a körülményről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Ön által leírt körülményeket figyelembe véve, az érvénytelenség nem merülhet fel. Ez abból is megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezet helyzetét ismerik, az intézkedés célja a munkahelyek megőrzése. A munkáltatónak is nyilvánvaló érdeke, hogy a gazdasági körülmények javulása esetében visszatérjenek az eredeti 40 órás munkahétre.

A körülményeket figyelembe véve javasoljuk a szerződés módosítás elfogadását, bízva abban, hogy mielőbb a korábbi munkaidőre térnek vissza.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel:

Hartai Ferenc


Tisztelt Cím!

Egy bp-i vállalat munkavédelmi képviselőjeként az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. A munkavédelmi képviselő választás 4 évre történik. Ezt a 4 éves időtartamot milyen módon kell értelmezni a legitimitás szempontjából? Naptári napra pontosan 4 évig tart a mandátum és ezt követően jogilag nem tekinthetők képviselőknek az illetők, amennyiben még nem került sor az újabb választások kiírására? Esetleg addig tart a mandátum, amíg az újabb választás meg nem történik?

Válaszukat előre is köszönöm!

üdvözlettel

J. F.

Kedves J. F. kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére az alábbi választ adjuk:

A munkavédelemről szóló törvény 70/A § (3) bekezdése rendelkezik a munkavédelmi képviselők választásának egyes kérdéseiről.

A Törvény előírása szerint a munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvénynek (MT) az Üzemi Tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

A MT. előírásainak megfelelő alkalmazására az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága 2004-ben Ajánlást és tájékoztatást adott ki. [Az Ajánlás magyarázatokkal ellátott teljes szövege megtalálható Alapítványunk honlapján (www.mvkepviselo.hu) a „Munkavédelmi képviselők” fejezetben.]

 

Az Ajánlás 6.2.5. pontja tartalmazza a képviselő mandátumának megszűnési eseteit. E-szerint: A munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik megbízatási ideje lejártával. (Az Ajánlás hivatkozott pontja a megszűnés egyéb eseteit is felsorolja.) Az Ajánlás összhangban van a MT. 55. § (1)-ben meghatározottakkal, mely az Üzemi Tanács, illetve üzemi megbízott megszűnésével foglalkozik.

 

Ezért nagyon fontos, hogy a képviselői megbízatás megszűnését megelőzően a MT-ben, illetve a bizottság ajánlásában foglaltaknak megfelelően kezdeményezzék és bonyolítsák le a munkavédelmi képviselői választást. A választás kezdeményezésével, lebonyolításával, dokumentálásával kapcsolatos kérdéseket az Ajánlás, illetve annak magyarázata és mellékletei részletesen tartalmazzák. Mindezek megtalálhatók honlapunk hivatkozott fejezetében.

 

Amennyiben eddig elmulasztották a választás kezdeményezését, előkészítését, úgy javasoljuk, hogy haladéktalanul tegyék meg azt. Amennyiben bárminemű további problémájuk adódik, javasoljuk, hogy forduljanak Alapítványunkhoz.

 

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

 

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel:

 

Hartai Ferenc


Tisztelt Cím!

Először is szeretném tájékoztatni T.Cimet, hogy az e-mail cím és felhasználói név nem valós, viszont a valódi kilétemet a munkahely miatt nem szeretném egyelőre felfedni.
Ezért előre is elnézést kérek.
Válaszukra viszont számítok, mert segítségük döntő lehet adott esetben:

Cégünknél
megtörtént az mv. képviselő választás, érvényes volt. A leadott érvényes szavazatok 38%-t kaptam meg. Egy képviselőt választottak, egy körzetet jelöltek ki.
Három jelölt közül a 41 %-t elérő lett a mv képviselő. Másodikként a 38 %-al- megválasztott pótképviselő lettem.

Első kérdésem: ahogy kivettem a választási szabályokból megválasztott mv  képviselőnek kell tekinteni azt aki az érvényes szavazatok 20 %t elérte. Ebben az esetben mi a helyzet,ha egy körzetet jelöltek ki és egy mv  képviselőt "akartak" választani? Nem tudom mi a törvényes útmutatás!
Az 1992 év XXII Mt tv- 55A § -ban találtam csak utalást a pótképviselőre  vonatkozóan, de abban is csupán a képviselő jogosultsága megszűnését követő  behívással kapcsolatban?Ha jól értelmeztem.
Más utalást nem találtam a pótképviselő munka jogi védelme tekintetében. Őt védi e a törvény ugyanúgy mint a megválasztott mv. képviselőt (értelmezve a szakszervezetekre és üzemi tanács tagok jog-állására vonatkozó szabályokat)????

Alapvetően a kérdés, hogy a póttag ugyanazokkal a jogosultságokkal és védelemmel rendelkezik-e és természetesen kötelezettségeikel, mint a mv.képviselő ??? Mivel a kifogás vagy felvetésre a választást követően 5 nap áll  rendelkezésemre, (a választás eredménye 11.20.-n lett kihirdetve)kérem a  válaszát lehetőleg szíveskedjen úgy megtenni,hogy esetlegesen a határidőbe a  kellő intézkedést meg tudjam tenni.!

Köszönöm szépen előre is a segítséget.

Megjegyzés: Mv képviselőkét a lejárt négy év után( melyet végig gyakoroltam)  újbóli független jelölést követően választottak meg ismételten mv-i  pótképviselőnek

 

Tisztelt B. B. kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A munkavédelmi képviselők megválasztásával és munkajogi védelmével kapcsolatos kérdések megválaszolásakor a Munka Törvénykönyvében, a Munkavédelemről szóló törvényben, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságának Ajánlásában és tájékoztatásában foglaltakat kell figyelembe venni.

 

Tekintettel arra, hogy a Mvt – a korábbiaktól eltérően – a megválasztható képviselők számát nem köti kötelezően az üzemi tanácsokra vonatkozó létszámokhoz. A Bizottság azt ajánlotta, hogy a képviselők olyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a területen folyó tevékenység jellege indokol, illetve amennyien el tudják látni a munkavédelmi képviseletet és egyben érvényesüljön a gazdasági nacionalitás is.

 

A Bizottság állásfoglalása (5.4.3.) útmutatást ad arra is, hogyan történjen a megválasztandó képviselők számának, illetve a választási körzeteknek a meghatározása. Kérdésében nincs utalás arra, hogy cégüknél a hivatkozott törvényben, illetve a Bizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően történt-e a megválasztható képviselők  számának meghatározása. Mivel levelében nem adott tájékoztatást cégüknél foglalkoztatottak létszámáról, a tevékenységi körük esetleges veszélyességéről, a műszakok számáról, így megközelítőleg sem tudjuk megítélni, hogy egy választási körzetet alakítottak ki és ott is csak egy képviselő választását tették lehetővé.

 

Megválasztott képviselőnek azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Amennyiben a megválasztható képviselők számának meghatározásakor csak egy képviselőt jelöltek meg, akkor Ön pótképviselőnek minősül. [A Bizottság állásfoglalása szerint azokat a jelölteket, akik az érvényes szavazatok legalább húsz százalékát megszerezték, a körzet pótképviselőjének kell tekinteni. (6.2.3.)] Abban az esetben lesz képviselő, ha a legtöbb szavazatot szerzett képviselő megbízatása a MT-ben, illetve Bizottsági Ajánlásban foglalt okok miatt megszűnik. Ebben az esetben az érvényesen megválasztott pótképviselőt kell képviselőnek behívni. A behívást követően illetik meg a pótképviselőt a törvényben meghatározott jogok, terhelik a kötelezettségek.

 

Mivel Ön a korábbi választási ciklusban munkavédelmi képviselő volt, megbízatása megszűnését követően egy évre megilleti a munkajogi védettség a MT. 28. § (4) bekezdése szerint.

 

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

 

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:

 

Hartai Ferenc


Tisztelt Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány!

S. G. munkavédelmi képviselő vagyok.

Kérem segítségüket és állásfoglalásukat az alábbi kérdésekben:

1. Napi 8 órás foglalkoztatással működő üzem csarnokban végzett összeszerelői munka esetén mennyi pihenőidő / reggeli, ebéd, egyéb pihenés/ adható, jár a dolgozónak ?

 2.  A heti 48 órás  /40+8  túlóra/munkaidő keret milyen módon hosszabbítható meg esetlegesen ?

 3. Betilthatom -e a dohányzást a cég területén munkaidőben? Egyáltalán a cég köteles-e dohányzóhelyet kijelölni?

Válaszukat várom

 Köszönettel: S. G. munkavédelmi képviselő

 

Kedves S. G. Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdéseire a megfelelő válaszokat az 1992.évi XXII.tv. a Munka Törvénykönyvéről (MT) és a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. sz. törvény (Mvt.) tartalmazza.

A pihenő idő és a heti munkaidő kérdéseivel a MT. foglalkozik:

 

117. § (1) E törvény alkalmazásában

a)      munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó   időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;

b)  napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

c) heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

117/B. § (1) A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra.

(2) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb teljes munkaidőt is előírhat.

118. § (1) A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának   szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg.

Azt, hogy a munkáltatónál mikor kell munkát végezni, azt elsősorban a kollektív szerződésben kell meghatározni, ennek hiányában azt a munkáltató állapítja meg.

A munkarend a legáltalánosabb fogalom, amely valamennyi a munkaidő felhasználásával, beosztásával kapcsolatos szabályozást magában foglal, így például az adott munkáltatónál a napi munkaidő kezdetének, befejezésének meghatározását, a munkaidő beosztását, a munkaidőkeretben történő foglalkoztatást, a pihenőidő kiadását.

 

122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A napi munkavégzés során, ha a munkaidő napi 8 óra teljes munkaidő, akkor a munkavállalónak jogos igénye, hogy ezen időtartamon belül étkezhessen. Erre szolgál a munkaközi szünet, amelynek legalább húsz percnek kell lennie és a tényleges munkavégzést ezen időtartam alatt meg kell szakítani. A munkavégzés megszakítása egyben azt is jelenti, hogy ekkor munkavégzés nem történik. A Munka tv. szerint a munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkaidő meghosszabbodik. A munkaközi szünet idejére a Munka tv. alapján díjazás nem jár. Ettől eltérően kollektív szerződés, belső szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünet időtartama a munkaidő része, ezáltal a munkaidő nem hosszabbodik meg és erre az időtartamra díjazás jár. A munkaközi szünet időtartamát is lehet növelni, például az ebédidőt 30 percben meghatározni. Előfordulhat, hogy a munkáltató működése szempontjából még a munkaközi szünet kiadása is veszélyeztetné a biztonságos üzemelést, ezért mindig szükséges a folyamatos munkavégzés. Ebben az esetben a munkaközi szünet kiadására műszakonként, munkakörönként, személyenként eltérő időpontban kerülhet sor, sőt a munkáltató rendelkezhet arról, hogy hol kell tartózkodni a munkaközi szünetben (pl. a munkavégzés helyén nem lehet maradni). Készenléti jellegű munkakörben történő alkalmazás esetén a fenti szabályok nem irányadóak, készenlét esetén ugyanis a munkaközi szünet a munkaidőbe beleszámít. A 20 perc munkaközi szünet hat órát meghaladó munkavégzés esetén irányadó. Amennyiben a munkavégzés ezt meghaladóan folytatódik (pl. hosszabb teljes munkaidő, vagy túlmunkavégzés elrendelése miatt), akkor minden további 3 óra után biztosítani kell munkaközi szünetet .A fiatal munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani és minden négy és fél órát meghaladó munkaidő esetén.

     A munkaidő beosztása

119. § (1) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.

(2) A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

(3) A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.

(8) Az (1) és a (3)bekezdés rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem       lehet.

A munkaidő beosztását, a napi, heti munkaidőt a munkáltató határozza meg, melynek során tekintettel kell lennie a napi, heti pihenő idő biztosítására, az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére.

A munkavállalóra nézve kedvező szabály, hogy a teljes munkaidő és a rendkívüli munkavégzés együttes időtartamára vonatkozóan határozza meg a Munka tv. a napi, a heti munkaidő maximális időtartamát, valamint a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak napi, heti munkaidejét.

A napi munkaidő összességében a 12 órát, a heti munkaidő a 48 órát, készenlét esetén a napi 24 órát, heti 72 órát nem haladhatja meg.

A munkahelyi dohányzás szabályozásával a Mvt. foglalkozik:

2.§(2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

(3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

38. § (1) Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította.

(2) A nemdohányzók védelme érdekében - az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve - gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. Zárt légterű, a munkáltató által több munkavállaló egyidejű munkavégzésének helyéül kijelölt, ennek hiányában rendeltetésénél fogva több munkavállaló egyidejű munkavégzésének lehetőségét biztosító munkahelyeken - a dohányzás számára kijelölt hely kivételével - nem szabad dohányozni.

    

A munkavédelmi képviselő a Mvt. 72.§(2) szerint többek között a következőre jogosult:

d)  véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges  intézkedés megtételét;

73. § (1) A munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell.

(4) Amennyiben a munkáltató a 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges.

 

Tehát egyértelmű, hogy a munkavédelmi képviselő nem jogosult a dohányzás megtiltására. A jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével kezdeményezheti a munkáltatónál ilyen intézkedés megtételét. A munkáltató intézkedése a munkavédelmi képviselő –ha van, a munkavédelmi bizottság- egyetértésével léphet hatályba.

Érdemes megjegyezni, hogy számos példa van arra, hogy a gazdálkodó szervezet, intézmény egész területén dohányzási tilalmat rendeltek el.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

Munkájukhoz további sok sikert kívánunk.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel:


Tisztelt Alapítvány!

 Elnézését kérem a zavarásért!

Segítségre lenne szükségem. Mivel a közelmúltban az Alapítvány rendezvényén vettem részt,  így jött az ötlet, hogy az Önök tanácsát kérjem.

 Cégemnél Régió vezetőként dolgozom. Veszprém, Pécs, Székesfehérvár és Budapesten lévő boltjainkban. Munkámhoz saját gépjárművet használok. Van casco-m, s az autóm  másfél éves.

 Munkaszerződésemben külön nem tértünk ki a saját gépjármű használatára. Cégem fizeti a megtett kilométerek utáni APEH normát, valamint a 9 Ft kilométerenkénti kopást. Ezzel nincs is probléma.

Két hete munkából hazafelé tartva megcsúsztam az úton, és az árokban kötöttem ki. Autóm, a biztosító jelentése szerint gazdasági totálkáros lett.

 A kérdésem az lenne, hogy mivel munkaszerződésben külön nem tértünk ki a gépjárműre vonatkozókra, lehet- e bármilyen követelésem cégem felé.

Nekem nem lett semmi bajom. Az autót viszont szeretném megjavíttatni.

 Cégem nem zárkózott eddig el, viszont szeretném tudni, mekkora összeg lehet, ha lehet egyáltalán a jogos követelésem.

 Köszönöm, segítő válaszukat!     F.Zs. munkavédelmi képviselő

Tisztelt F.Zs.!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére – jogtanácsosunk véleménye alapján – a következő választ tudjuk adni:

„F.Zs. kérdésére válaszolva sajnos nincs jó hírem. A munkáltató kártérítési felelősségét az Mt. objektív felelősség szintjén határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató ugyan vétkességre tekintet nélkül felel a munkavállalónak munkaviszony keretében okozott káráért, de van kimentési lehetősége ha bizonyítja, hogy a kár működési körén kívül eső elháríthatatlan okból vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartásából következett be.

 F. Zs. esete a vázolt tényállás szerint nem tartozik a munkáltató kártérítési kötelezettségébe.

Az első probléma, hogy a munkaviszony és a kár bekövetkezése között nincs okozati összefüggés. (megjegyzem a munkából hazafelé történt baleset üzemi úti balesetnek és nem munkabalesetnek minősül).

A második probléma, hogy a munkáltató nem tehető felelőssé azért sem, mert a baleset működési körén kívül esett és általa elháríthatatlan is volt, hiszen nem a munkáltató volt az üzembentartó. Ugyanakkor az is valószínű, hogy a gépkocsit vezető F. Zs. magatartása kizárólagos és elháríthatatlan volt a munkáltató részéről.

 A legfelsőbb Bíróság munkaügyi perben, felülvizsgálati eljárás során hozott jogerős ítéletében kimondta, hogy ha a munkavállalót ért baleset munkába menet, nem a munkáltató által üzemben tartott járművön következett be, a balesetből eredő kárért a munkáltató nem felel. (LB. Mfv. I. 10.485/1998) Természetesen ugyanez a helyzet munkából hazafelé menet is.

 

Sajnos kevés az információ, így nehéz jogi tanácsot adni. A balesetet szenvedett elmondásából kiderül, hogy casco biztosítással rendelkezik, így csak az önrészt kell állnia. Az a lehetősége azonban adott, hogy az út karbantartásáért felelős cégtől kérheti kárának megtérítését, ha bizonyítani tudja, hogy annak hanyagsága miatt volt síkos az út. Egyéb lehetőséget nem látok kárának megtérítésére.”

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért alapítvány nevében üdvözlettel: Hartai Ferenc


        Tisztelt cím!

A …kft munkavédelmi képviselője vagyok.
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Raktáros kolléga a rakodása közben -védőkesztyűt nem használva - megsértette a kezét egy éles lemezzel.
Természetesen védőfelszerelés volt kiadva és rendszeres oktatáson is
részt vesz mindenki.
Munkahelyi balesetnek lett felvéve az eset és 100%-os táppénzen van a
kolléga.
De kapott egy szóbeli figyelmeztetést. Csak a pontos eljárás érdekében
szeretném tudni, hogy minden esetben van e fegyelmi következménye egy ilyen balesetnek? Vonatkozik ez szóbeli és írásbeli megrovásra is.
Én úgy tudom, hogy ha a helyi munkavédelmi kolléga nem ellenőrizte soha a védőfelszerelés használatát illetve annak használatának helyes módját munkavégzés közben, akkor a balesetet szenvedő dolgozó - még ha nem is viselt felszerelést - nem vonható felelőségre.
Kérem szíves tájékoztatásukat e kapcsán,
Tisztelettel
H. Gy.  mv képviselő

 

Kedves H. Gy. kolléga!

 

Alapítványunkhoz intézett kérdéseire a következő választ adjuk:

 

Az egyéni védőeszközökkel történő ellátás szabályaival, használatukkal, a használat elmulasztásával összefüggő szabályokkal az 1992. évi törvény a Munka Törvénykönyvéről (MT) és az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt) részletesen foglalkozik.

A Mvt.42.§ b.) pontja előírja, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni. A MT 104. § (1) szerint a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni.

A Mvt.56.§ előírása szerint az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkavállalók kötelességével és jogaival kapcsolatban a Mvt többek között a következőt írja: A munkavállaló köteles a munkáját úgy végezni, hogy ez saját, vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles: 60. § (1) b.) „az egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni.”

 

Leveléből nem derül ki, hogy a leírt esetben a munkáltató eleget tett-e a számára előírtaknak, milyen intézkedéseket tett a védőeszközök rendeltetésszerű használatának megkövetelésére.

Helyesen jártak el akkor, amikor a balesetet munkabalesetnek minősítették, függetlenül a munkavédelmi feladatokat ellátó kolléga esetleges ellenőrzésétől, a munkavállaló szabálysértésétől.

A munkajogi következmény megítélésekor a MT előírásait kell figyelembe venni:

A MT 109. § (1) szerint: „A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére kollektív szerződés – az eljárási szabályok meghatározása mellett – a 96. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat.” (Az idézetben szereplő 96. § (1) a rendkívüli felmondás indokául szolgáló eseteket határozza meg.)

 

 

A MT 109. § a továbbiakban előírja:

-         (2) „A kollektív szerződés hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik. Hátrányos jogkövetkezményként pénzbírság nem írható elő.”

-         (4) „Hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedés csak írásbeli, indokolt határozatban szabható ki, amely tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást is.”

 

Összefoglalva, a leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyaránt felelős a bekövetkezett munkabalesetért. Nem ismeretes, hogy a Kft. rendelkezik-e kollektív szerződéssel, ha igen, az foglalkozik-e a MT 109. § szerinti esetekkel, eljárásokkal. Az egyértelmű, hogy a MT nem ismeri el a „szóbeli figyelmeztetés” intézkedést.

Javasoljuk, hogy a Kft-nél a munkavédelmi képviselők (bizottság) kezdeményezze az egyéni védőeszközök használatával foglalkozó előírások teljesítésének felülvizsgálását, az esetleg szükséges intézkedések megtételét.

 

Köszönjük, hogy kérdéseivel Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:

 

Hartai Ferenc


 

Tisztelt Cím!
Elnézést kérek előre is, de kérdések halmazát fogom most leírni.
Igaz-e, hogy a m.v. képviselői mandátum 50 fős munkavállalói létszám alatt megszűnik?
Ha nem igaz, akkor lehet-e annak valamilyen munkaügyi következménye(követelhetek-e még valamit),hogy nekem, mint  választott m.v. képviselőnek  rendes felmondással megkívánják szüntetni a munkaviszonyomat úgy, hogy az engem megválasztott munkavállalók beleegyezését nem kérik?
A végére még egy kérdés:
A munkáltató mikor köteles munkaruhát, védőruhát biztosítani a munkavállalónak, és milyen gyakorisággal? Ha van ilyen törvény, kérném szépen a megtalálhatóságát  tudtomra adni.
 Köszönettel: U.T.

Kedves U.T. kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdéseire a következő válaszokat adjuk:

1.)    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. sz. tv. előírásai szerint a munkavédelmi képviselők megválasztása a munkavállalóknak alanyi joga. Ez a jog nincs létszámhoz kötve.

A félreértés nyilván abból adódik, hogy a törvény előírása szerint a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó és 50 főnél többet foglalkoztató munkáltatónál kötelező a munkavédelmi képviselő választás megtartása.

A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendre, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megfelelő alkalmazást az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságának ajánlása és tájékoztatása tartalmazza. Az ajánlás – a MT-ben előírtakkal összhangban – meghatározza azokat az eseteket, amiékor a képviselő megbízatása megszűnik. Ezek között a létszám 50 fő alá történő csökkenése nem szerepel. (Az ajánlást teljes terjedelmében, magyarázatokkal együtt megtalálhatja honlapunk www.mvkepviselo.hu/munkavédelmi képviselők fejezetében.

 

2.)    A megválasztott munkavédelmi képviselők munkaviszonyának rendes felmondása esetében a képviselő munkajogi védelméről szóló Mvt. 76. § (3) szerint kell eljárni. Erről is részletesen tájékozódhat az előző pontban leírt honlapunkon. Az OÉT Munkavédelmi Bizottság állásfoglalásában.

 

3.)    A munkavállalók egyéni védőeszközzel való ellátásáról, azok használatáról az Mvt rendelkezik (többek között 42.§ b., 56.§, 60.§(1): Az egyéni védőeszköz ellátás, kiválasztás, használat részletes szabályait a 65/1999.(XII.22.) EüM rendelet tartalmazza.

A munkaruha juttatást a Munka Törvénykönyve szociális juttatások közé sorolja: 165.§ (2) „Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével, vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.” A törvény a munkaruha juttatás kötelező eseteit fogalmazza meg, ezért az erre vonatkozó szabályozást is célszerű a kollektív szerződésben rendezni. Ebben nevesíteni kell azokat a munkaköröket, amelyek munkaruha juttatására jogosítanak, milyen ruhafajták adhatók, mennyi azok kihordási ideje, munkaviszonyba lépésétől számítva mely időponttól jogosult rá a munkavállaló. (BH 2001. 84.)

 

Köszönjük, hogy kérdéseivel Alapítványunkhoz fordult.

Budapest, 2008. szeptember 04.

 

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:

Hartai Ferenc


Kedves Ferenc!

 

 A Benczúr utcai oktatáson elhangzott egy olyan dolog, melyen azóta is vitatkozunk, hogy munkavédelmi tevékenységet folytató személy nem lehet munkavédelmi képviselő. Természetesen pontosan egyikünk sem emlékszik a szószerint elhangzottakra, ezért kérem tanácsodat az üggyel kapcsolatban. Bizottságunkban ketten is vannak akik megbízást kaptak a vezetőjüktől, hogy munkavédelmi, ill. tűzvédelmi megbízottként a saját munkájukon kívül ilyen feladatot is lássanak el.

 Ez a tevékenység kimerül abban, hogy megtartják a rendszeres baleseti oktatásokat az ott dolgozóknak és a biztonságtechnikai szakemberekkel tartják a kapcsolatot, részt vesznek a területük szemlézésein stb, de nem ez a fő feladatuk. Kérdésem tehát összeegyeztethető, vagy kizáró ok, hogy munkavédelmi képviselőként is tevékenykedjenek.

 Tekintettel arra, hogy év végén választások lesznek az újrajelölésüket el kell dönteni. Várom válaszod.
 Tompos Ernő CHINOIN MvB. Elnök

Kedves Ernő!

 Az általad felvetett probléma nem egyedi eset. Valószínűleg azon alapul, hogy a képviselők megválasztásának szabályai sajnos nincsenek az Mvt.-ben egyértelműen rögzítve.

 A nálatok kialakult helyzet szerintem nem zárja ki a jelölhetőséget és a megválasztást.

 Ez nem az egyéni véleményem! ..."nem választható munkavédelmi képviselővé.........az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként munkavédelmi (munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi stb.)feladatokat lát el. (Mt.46.§  (2),illetve (49 bekezdések.)" Lásd: Dr Varga László: A Mvt. magyarázata.KJK-KERSZÖV 459.oldal. Lásd még OÉT-Mvb állásfoglalást www.mvkepviselo.hu/Munkavédelmi képviselők.

 Ami az egyéni véleményemet illeti: szerencsés körülménynek tartom, ha munkavédelmi képviselő oktatja a dolgozókat, mert ez nagy valószínüséggel garanciát is jelent arra nézve, hogy az oktató megfelelő szemlélet, tapasztalat bírtokában van. Mivel képviselő is egy személyben ez garantálja a munkavédelem iránti elkötelezettségét is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az oktatás a munkavállalókkal való közvetlen kapcsolat tartásának nagyon jó lehetősége is egyben.

 Munkátokhoz további sok sikert kívánok.

 Az Alapítvány nevében üdvözlettel Hartai Ferenc


Tisztelt Alapítvány!


 Többször találkoztunk a BKV továbbképzésein ahol segítséget ígért ha kell. Nekem most kellene és megköszönném ha tudna segíteni. Az alább felsorolt szabványok leírása kellene munkámhoz csak nem találom sehol a neten, csak mint fizetős.

Ezek kellenének:

MSZ EN 29241-1: 1995  A képernyős megjelenítőkkel végzett irodai munka ergonómiai követelményei. 1. rész: Általános rész (ISO 9241-1:1992)


 MSZ EN 29241-2: 1995  A képernyős megjelenítőkkel végzett irodai munka ergonómiai követelményei. 2. rész: Útmutató a munkafeladatok követelményrendszerének összeállításához (ISO 9241-2:1992)

MSZ EN 29241-3: 1995  A képernyős megjelenítőkkel végzett irodai munka ergonómiai követelményei. 3. rész: A képernyős megjelenítésre vonatkozó követelmények (ISO 9241-3:1992)

 MSZ 18151-2: 1983 Immissziós zajhatárértékek. Munkahelyen megengedett egyenértékű és legnagyobb  A - hangnyomásszintek 

MSZ 21875: 1979  Munkahelyek fűtésének és szellőztetésének munkavédelmi követelményei

MSZ 6240-4: 1986 Belsőtéri mesterséges világítás. A világítástechnikai jellemzők előírt értékei. Visszavonva!  - Mi lett helyette?

 Köszönettel Mogyorósi János

Kedves Mogyorósi János kolléga!


Sajnos a levelében leírt szabványok Alapítványunknak nem állnak rendelkezésére.

Amennyiben a kért szabványok a képviselői feladatok elvégzéséhez szükségesek, úgy akkor a munkavédelemről szóló törvény 75.§(1)b) pontja alapján a munkáltatónak kell azokat biztosítani az Ön számára.

Egyéb esetben javasoljuk, hogy forduljon bizalommal az OMMF Tanácsadó Szolgálathoz. A Szolgálat elérhetőségét megtalálhatja a www.ommf.gov.hu/informáciosszolgálat web oldalon.

 Az Alapítvány nevében üdvözlettel Hartai Ferenc


Tisztelt Alapítvány!

Érdeklődni szeretnék, hogy egy

munkavédelmi képviselő megválasztásáról milyen jegyzőköny vet kell készíteni (miket kell tartalmaznia), illetve hogy van-e erre egy minta.

Mielőbbi válaszukat előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel:

Kovacs, Bernadett



Kedves Kovács Bernadett!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

Alapítványunk honlapján (www.mvkepviselo.hu) a Munkavédelmi Képviselők alfejezetben részletes eligazítást kap a képviselők választásával kapcsolatban. Az alfejezetben megtalálja az OÉT Munkavédelmi Bizottságának ajánlását és tájékoztatását, mely foglalkozik a munkavédelmi képviselet működésével, választásával. Az alfejezetben olvasható továbbá: Munkavédelmi képviselet 2004. május 1. után.

Ajánlás, tájékoztatás, módszerek. Írta: Főcze Lajos

Ebben az anyagban megtalálhatók mindazok az iratminták, melyek szükségesek a képviselő választás előírásoknak megfelelő és törvényes lebonyolításához.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult, sikeres és eredményes képviselőválasztást kívánunk.

A Munkavédelmi Képviselők Alapítvány nevében, üdvözlettel: Hartai Ferenc



Tisztelt Hartai Ferenc Úr!

A mi cégünknél épp most van aktualitása az Mv. Együttműködési Megállapodás megkötésének, és az Mv. Bizottság Ügyrendjének kidolgozása. E tekintetben szeretnénk az Ön tapasztalatára támaszkodva, véleményét és segítségét kikérni. Szeretnénk megtudni, konkrétan illetve címszavakban miket érdemes ezekbe belefoglalni. Nagy múltú tapasztalatában bízva esetleg olyan példákat, elérhetőségeket javasolna ahol gyakorlati oldalról forrásokat, meríthetnénk.
Válaszát előre is köszönöm!

Tatabánya.2006.03.06.

Tisztelettel : Kucserák Imre


Kedves Kucserák Imre!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére válaszolva, csatoltan megküldjük a munkavédelmi bizottságok Ügyrendjének és a munkáltatóval kötendő együttműködési megállapodásnak javasolt tartalmát. Amennyiben a dokumentumok kidolgozásakor azokban nem szereplő kérdésben problémájuk merülne fel, szívesen rendelkezésükre állunk a továbbiakban is.

Sikeres munkát kívánva, köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:
Hartai Ferenc


Tisztelt címzett!

Munkavédelmi képviselő választással kapcsolatos kérdésben szeretném a véleményüket kérni.
Munkahelyemen 2005. februárban munkavédelmi képviselő választás volt. A 190 főt foglalkoztató munkahelyen 8 fő munkavédelmi képviselőt választottak a dolgozók. A 8 fő, 8 különböző munkaterület képviselője lett. A munkáltató egyetértett a megválasztandó képviselői létszámmal.
Sajnos póttagot nem tudtunk választani.
Átszervezések és tartós megbetegedés miatt két terület munkavédelmi képviselő nélkül maradt.
Szeretnénk megtudni, hogy póttag hiányában, területi alapon tarthatunk-e pótválasztást. Csak azokon a területeken, ahonnan hiányzik a képviselő.
Ha tarthatunk pótválasztást(természetesen a munkáltató, és nem a képviselők) akkor a megválasztott képviselő mandátuma meddig tart.
Milyen más eszközök állnak rendelkezésünkre a probléma megoldására.
A Munka Törvénykönyvében, az Üt választás szabályai között nem találtunk erre vonatkozó rendelkezéseket.
Tisztelettel és köszönettel várom mielőbbi válaszukat.

Kardos Tibor
Munkavédelmi bizottság elnöke
Unilever Mo. Kft. Röszke



Tisztelt Kardos Tibor!

Az Ön által leírt probléma megoldására a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz útmutatást, nem foglalkozik az ilyen helyzet megoldásával az ÉT Munkavédelmi Bizottságának útmutatása sem.
A probléma úgy oldható meg, hogy a képviselő nélkül maradt körzetekben pótválasztásokat tartanak a választási szabályoknak megfelelően. A választás kiírásakor a megválasztandó képviselők mandátumát - az eredeti választáson megválasztott képviselővel megegyezően - 2009. februári határidőben jelöljék meg.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:
Hartai Ferenc

Tisztelt Lempocher Zsolt!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:
A munkavédelmi előadói kifejezés egy beosztást, vagy munkakört jelöl. A munkavédelmi gyakorlat szerint azt a személyt jelöli, aki az Mvt. 57. §-ban és egyéb jogszabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat, valamint a munkáltató által meghatározott egyéb munkavédelmi feladatokat ellátja. Az Mvt. végrehajtási rendelete [5/1993. (XII. 26. MüM sz. r.) 4. §-a szerint a 2. sz. melléklete határozza meg a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit, a szakképesítési követelményeket.
A leírtakból következik, hogy munkavédelmi előadói tanfolyamok nincsenek. Az Mvt. szerinti munkavédelmi szakképesítés megszerzésére az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft-nél (OMKT) van lehetőség. Javasoljuk, hogy honlapunk www.mvkepviselo.hu Kapcsolatok alfejezetében az Intézmények rovatán keresztül keresse meg az OMKT honlapját. Ott pontos tájékoztatást nyerhet a képzési lehetőségekről, feltételekről, közvetlen kapcsolatot létesíthet az OMKT-vel.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:
Hartai Ferenc

Tisztelt Alapitvány!

Érdeklődni szeretnék, hogy munkavédelmi előadói tanfolyamokat, mely iskolák szerveznek. Kérem tájékoztassanak az összes lehetőségről. Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel:

Lempochner Zsolt


GRATULÁLUNK, TOVÁBBI HATÉKONY, EREDMÉNYES MUNKÁT KÍVÁNUNK ! üdv. Á. Irén

Szeretnénk megkérdezni, hogy MEBIR rendszerrel kapcsolatos írásos anyagot hol tudnánk elérni? / egy alkalommal dr. Váró úr egy nagyszeru tájékoztatót tartott, de az anyaghoz nem tudtunk hozzáférni. Kaphatnánk erre vonatkozóan infot?

Köszönettel MvB Szekszárd


Tisztelt Ágoston Irén!

Köszönjük jókívánságait. A MEBIR-rel kapcsolatos anyagért javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül Dr.Váró Györgyhöz, az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft-hez. Másik megoldás, hogy a Munkavédelmi Kutatási Közalapítványtól kérjen segítséget. A Közalapítványnál Haubert Gábort, vagy Dr.Molnár Jenőt keresse.
Mindkét intézmény internetes elérhetőségét megtalálja Alapítványunk honlapján: www.mvkepviselo.hu, a Kapcsolatok alfejezetben az intézmények között.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.
Munkájukhoz további sok sikert kívánok.
Üdvözlettel: Hartai Ferenc


Tisztelt Cim!

A segitseguket szertnem kerni egy problemaban amire igazabol konkret es szakszeru valaszt eddig nem kaptam !
Olyan villamos vezetek ami feszultseg alatt van es ossze van tekerve szabalyosan egyforma korokben es gyorskotozovel rogzitve is van (vas mag nelkul) felmelegedhet e es keletkezhet ebbol esetleg tuz ?
Villamossagi ismereteim szerint igen de mivel ezt megcafoltak bizonyos magyarazatokkal szeretnem kikerni az onok szakertelmet es velemenyet !
Segitseguket elore is koszonom!

Tisztelettel Gorbe Sandor Mv.kepviselo

Tisztelt Görbe Sándor!
Kérdésére csak úgy lehet megnyugtató választ adni, ha az összes körülmény ismeretében villamossági szakember és tűzvédelmi szakember mérlegeli a kialakult helyzetet.
Ismerni kell elsősorban a vezeték jellemzőit, keresztmetszetét, anyagát, ennek alapján az ellenállását. Vizsgálni kell a vezeték terhelését, szigetelőanyaga minőségét, környezetét. Ezeknek az ismereteknek a hiányában is nyilvánvaló, hogy a leírt módszer nem célszerű. Villamos berendezést létesíteni csak a szabályzatokban foglaltaknak megfelelően szabad. Az Ön által ismertetett körülmény eleve értelmetlen, indokolatlan mennyiségű anyagfelhasználással jár. A feltekercselt vezetéken - a körülményektől függően - szennyeződés rakódhat le, ami önmagában is tűzveszélyt jelenthet.
Az igen gyakori villamossági tüzek okainak vizsgálata arra mutat rá, hogy az esetek többségében a nem megfelelően méretezett és anyagú, túlterhelt, nem szabványosan szerelt villamos vezeték okozza a tüzet.
Javasoljuk, hogy a vonatkozó szabványoknak megfelelő villamos berendezés kiépítését kezdeményezzék.
Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.
A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

Üdvözlettel: Hartai Ferenc


Tisztelt Hartai Ferenc

Egy ismerősőm nevében érdeklődnék (neki sajnos nincs internetje) Tavaly augusztusban a munkahelyén munkabalesetet szenvedett(munkaidőben,munkahelyen a kiadott feladat elvégzése közben),a közvetlen főnöke 2 hónapig letagadta a videófelvételen is látható eseményt,a munkavédelmi (külső cég embere) pedig "nem volt a helyzet magaslatán".A szakorvos javaslatára a Munkavédelmi Főfelügyelőség eljárást indított a munkavédelmi cég ellen,aminek a következtében "feléledt" és megpróbálja jóvátenni a késedelmes ügyintézést.
Ismerősöm,emiatt nagyon szűkös anyagi helyzetbe került (két gyermek édesanyja),olyan javaslatot kapott ,hogy a hátrányos intézkedések miatt lépjen fel kárigénnyel a cégével szemben.De természetesen fél a várható retorziók miatt.(a mai napig is betegállományban van) Ezúton szeretném --az Ő nevében is--- az Ön segítségét kérni ,hogy kik tudnának neki jogi kérdésekben segíteni(ügyvédek neve ,címe,elérhetősége) Az ismerősöm a munkahelyén munkavédelmi bizottsági póttag!

Előre is köszönöm a segítségét

Tisztelettel: Varga Péter

Tisztelt Varga Péter!

Az Ön által leírtakból egyértelműen megállapítható, hogy az ismerősének munkáltatója súlyosan megsértette az Mvt. V. fejezetében és a végrehajtásáról rendelkező 5/1993. (XII.26.)MüM rendeletben foglalt előírásokat.
Mivel levele szerint a Munkabiztonsági Felügyelőség tudomást szerzett az esetről, az Mvt. 30. §-a szerint intézkedett a baleset munkabalesetté nyilvánításáról.
Javasoljuk, hogy az illetékes munkavédelmi képviselő vegyen részt a munkabaleset kivizsgálásában. A sérült részére át kell adni a jegyzőkönyv egy példányát. Annak alapján jogosulttá válik a baleseti ellátásra. Ezen belül is - amennyiben a sérült nem szenvedett maradandó egészségi károsodást, munkaképesség csökkenést - a baleseti táppénz a leglényegesebb. A baleseti táppénz napi összege azonos a táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresettel.
Amennyiben a sérültnek a balesetből egyéb kára is származott,a munkáltató a Munka Törvénykönyve IX. fejezete szerint köteles részére kártérítést fizetni. A munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. Mivel nem írta meg, hogy hol történt a baleset, (helyiség, ágazat, stb...) így nem tudok konkrét címet adni. Remélhetőleg a munkáltatóval sikerül a problémát megoldani. Kártérítési ügyben a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz kell fordulni, ott nagy valószinűséggel megfelelő eligazítást kaphat.
Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel: Hartai Ferenc


Üdvözlöm Dr Váró György!

Dovics József vagyok munkavédelmiképviselő a GE-nél 1995-óta .Több alkalommal találkoztunk már oktatáson, illetve országos munkavédelmi fórumon is.Van egy kérés amiben kérném a segítségét, vagy egy cimet, ahol megnyugtató választ kaphatok a kérdésemre.

Ha jó az információm akkor létezik egy olyan munkavédelmi, vagy munkatörvénykönyvi rendelkezés amely valamilyen védettséget biztosít kb 50-éves kor után a munkavégzés folyamán / mennyiségi korlátozás/.Hasonló a nyugdijkor előtti védettséghez.Ha létezik ilyen valahol a törvénytárakban, legyenszives segíteni, hogy mindent tudjunk róla. Kiket érint,miyenterületen, miben nyilvánul meg a kedvezmény. Egy szóval mindent ami ehez kapcsolódik. Én elősször Siófokon hallottam erről kb 3-4 éve, és most előtérbe került több idősebb kolléga miatt.

Minden segítséget köszönök: Dovics József



Üdvözöljük kedves Dovics József!

Alapítványunkhoz intézett levelére a következőt válaszoljuk:
A sérülékeny csoportokba vonatkozó szabályozást az Mvt. 50/A. §-a tartalmazza. Ezen csoport fogalmát az Mvt. 87.§ 8/A. pontja határozza meg. A sérülékeny csoportra vonatkozó különleges szabályokat a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet tartalmazza.
Az NM rendelet 10.§-a a nők foglalkoztatásával, a 10/A. § a fiatalkorúak foglalkoztatásával, a 10/B. § az idősödő munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos különleges szabályokat tartalmazza. Az említett cikkelyek utalnak a rendelet 8., 9. és 9/A. számú mellékleteire is. Javasoljuk, hogy a rendeletben foglaltak alapján a foglalkozásegészségügyi szolgálattal együttműködve határozzák meg a szükséges tennivalókat. A munkáltatóval együttműködve célszerű az esetleges korlátozásokat a Vállalati munkavédelmi szabályzatban rögzíteni.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

Üdvözlettel: Hartai Ferenc



Tisztelt Cím!

A segítségüket szeretném kérni.
Cégünk jövő évben egy nagy beruházásba kezd. A berendezések legyártásától kezdve egész a kivitelezésig valószínű, hogy egy külföldi cég lesz megbízva. A különböző feladatok, munkák elvégzésére alvállalkozókat fog alkalmazni. A kérdésem az lenne, hogy mik azok a biztonságtechnikai feltételeket, amelyeket a szerződésben feltétlenül célszerű lenne rögzítenünk.
Tudom, hogy a megadott információk nem túl konkrétak, de sajnos én se tudok többet.
Segítségüket előre is köszönöm!

Szabó István



Tisztelt Szabó István Úr!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A munkavédelemről szóló törvény az új munkahelyek, létesítmények, stb...
tervezésével, kivitelezésével, használatba vételével, üzemeltetésével kapcsolatban szigorú követelményeket támaszt. Ez megtalálható a törvény III. fejezetében (Mvt.18.§).
A létesítés követelményei alfejezet [Mvt.19.§ (1)] előírja, hogy a létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük. A törvényi előírás szerint a tervező és a kiviteléező köteles írásban nyilatkozni, hogy az Mvt. 18. § (1) bekezdésben foglaltakat betartotta. Ezek azok a feltételek, melyeket a szerződésben - a körüményekhez képest - feltétlenül rögzíteni kell.
Mivel levelében alvállalkozók részvételét is említi, célszerű az Mvt.40.§ (2) bekezdésében foglaltakra is kitérni a szerződésben.
Javasoljuk, hogy a munkahelyi munkavédelmi bizottság - célszerűen az üzemi tanáccsal együttműködve - az Mvt. 72. § (2/b)-re való hivatkozással kérjen tájékoztatást a munkáltatótól a beruházásról, a telepítésre tervezett technológiákról. Ennek alapján kísérjék figyelemmel - az ágazati előírásokban, biztonsági szabályzatban, szabványokban foglalt előírások megvalósítását. Beleértve a hatósági engedélyekben foglaltak teljesülését, a kockázatértékelés elvégzését, a létesítmények jogszabály szerinti munkavédelmi üzembehelyezését.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében:

Hartai Ferenc


Tisztelt Alpítvány!

Egy helyes-helytelen döntés meghozatalában szeretném véleményüket kérni!
Pár hónapja a vállalatomnál bevezetésre került a" szem védelmének érdekében" a védőszemüveg! (szokványos műanyag lencsés)
Azóta páran,a szemüveg használatakor fejfájásra valamint szemük romlásáról panaszkodnak!
A vállalat vezetése ,a munkavállalók szerint helytelenül mérte fel a kockázatot.Valamint a baleseti tényezőket!
Ennek ellenére kötelezővé tette a védöszemüveg viselését területektől és a munkavégzés körülményeitől , jellegétől függetlenül.
Hozhat-e a munkáltató olyan döntést, ami kötelező jelleggel előirja a napi 8-12 órás viselést amikor az esetlegesen egészségkárosító hatással bír?
Valamint potenciális balaseti tényezővé válik!
A vezetőség szankciókat akar bevezeni,az esetleges "nem viseléskor" ami pénzbüntetéssel vagy súlyosabb következményekkel járna!
Mik a jogi teendők?
Ezért várom mielőbbi válaszát!

Tisztelettel: Sereg Antal


Tisztelt Sereg Antal Úr!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. sz. törvény Alapelvei a többek között egyértelmüen kimondja:
"A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakvégzés követelményeinek megvalósításáért." [Mvt. 2. (2)]
"Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg." [Mvt. 2. (3)]

A törvény 54. -a a munkáltatóra vonatkozóan pontosan meghatározza azokat az elveket és eljárási kötelezettséget, amelyekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit meg kell valósítani. Ezek között szerepel a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok mennyiségi és minőségi értékelése. Ennek alapján köteles olyan intéztkedéseket hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A törvény előírja, hogy a kollektív müszaki védelmet az egyéni védelemhez képest előnyben kell részesíteni.
Előírja továbbá a törvény, hogy "Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül." (Mvt. 56. )
A munkáltató munkavédelmet érintő szabályozásával kapcsolatban a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) egyetértési jog illeti meg. A munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetével kapcsolatban a Munka Törvénykönyve szerint az üzemi tanácsot véleményezési jog illeti meg.

Mivel levelében nem jelölte meg, hogy milyen ártalom, vagy kockázat alapján rendelkezett a munkáltató, csak a törvényes eljárás módjáról tudtuk tájékoztatni. Amennyiben a munkáltató törvényesen járt el, és ennek ellenére is egyes munkavállalók egészségi ártalomra panaszkodnak, meg kell vizsgálni, hogy az Mvt. 18. -a szerint választották-e ki, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat segítségével kell orvosolni a munkavállalók panaszát.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult. Kérjük, hogy a továbbiakban tájékoztasson minket a probléma megoldásáról.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:

Hartai Ferenc




Tisztelt Alapítvány!
A segítségüket szeretném kérni.
A 2/1983. (II. 14.) EüM rendelet a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellárásáról hatályát vesztette 2005.VII.1-jétől. Helyette kiadtak egy jogszabályt, a 22/2005. (VI. 24.) EüM rendeletet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről. Ebben az új jogszabályban nem találtam bőrvédő készítményekkel kapcsolatos szabályozást. Minket az ipari kéztisztítók, pl. Ultra-Derm juttatása érdekelne elsősorban.
Válaszukat köszönöm.
Üdvözlettel:
Pózer Viktória
munkavédelmi képviselő
DWA Dunaferr Hideghengermű Kft.


Tisztelt Pózer Viktorné!


A 2/1983 (II.14.) EüM rendelet hatályon kívül helyezésével nem szűnt meg a munkavállalók bőrvédő készítménnyel történő ellátásának lehetősége. A hatálytalanításra azért került sor, mert a rendelet nem felelt meg az Európai Unió jogszabályainak, elsősorban a bőrvédő készítmények minősítéséről szóló rész tette indokolttá a megszüntetést.

Az Mvt 24. § (b) és a 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM r. 2.§ (2) bekezdés alapján továbbra is lehetőség van arra, hogy a munkavállalókat a munka jellegének megfelelő bőrvédő készítménnyel lássák el. Ennek meghatározásához használják fel a kockázatértékelés tapasztalatait, feltétlenül vegyék igénybe a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködését. A juttatást - a munkavédelmi bizottság egyetértésével - rögzítsék munkavédelmi szabályzatukban. Megjegyezzük, hogy a levelében jelzett tisztítószernél korszerűbb termékek állnak ma már rendelkezésre, melyek használatával a bőr szennyeződését megelőzhetik, illetve a szerek megkönnyítik a szennyeződés eltávolítását.
Alapítványunk rendezvényeihez kapcsolódó kiállításokon rendszeresen bemutatunk ilyen termékeket. Fontos, hogy engedélyezett, bőrgyógyászatilag tesztelt, megfelelő készítményt juttassanak a dolgozóknak. Kétség esetén forduljanak a területileg illetékes ÁNTSz-hez, vagy hívják a 06-80-204-264 zöldszámot.

Köszönjük, hogy alapítványunkhoz fordult.

Üdvözlettel: Hartai Ferenc



Tisztelt Cím!
Munkavédelmi képviselő vagyok egy oktatási intézménynél, ahol az "üzemorvos" fél évre adta meg a munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján az alkalmas minősítést az egyik takarítónőnek, aki főmunkaidős alkalmazott. A fél év elteltével, azaz néhány napja sor került a rendkívüli alkalmassági vizsgálatra. Az intézmény gazdálkodó szervével szerződésben álló orvos véleménye az, hogy a jelenlegi munkakörét a takarítónő biztonságosan nem tudja ellátni. Okai: túlsúly, kezelt magas vérnyomás, cukorbetegség. A munkavégzés során felmerülő kockázati forrásként lépcsőzés, ablaktisztításhoz a létra használata, nehéz tárgyak (vizesvödör, asztal) emelése, takarításkor előforduló rendellenes testtartás (guggolás, hajolás) említhetők. Az üzemorvos könnyített munkakör felajánlását javasolja a munkáltatónak. Tehát az üzemorvos NEM ALKALMASsá minősítette, viszont a takarítónő háziorvosa a jelenlegi munkakörének betöltésére ALKALMAS minősítést adott. A két orvos közt orvosi konzíliumra került sor még a felülvizsgálat előtt, mivel a takarítónő a felülvizsgálatra kiírt időpontban táppénzen volt, valamint azért , mert az említett háziorvos kezeli a felsorolt egészségügyi problémákkal a munkavállalót.
A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 11. § (1) bekezdésére hivatkozva a munkáltató elutsíthatja, illetve figyelmen kívül hagyhatja a háziorvos véleményezését? Tehát az imént említett rendelet értelmében elsőfokon kizárólag az üzemorvos állapíhatja meg az alkalmasságot, vagy alkalmatlanságot?
Válaszát előre is megköszönve: L G



Tisztelt L G!


A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján állapítható meg, hogy a vizsgált személy a tevékenységével összefüggő megterhelésnek képes-e megfelelni. Ennek a vizsgálatnak az alapján állapítható meg, hogy a munkavállaló egészségi állapota, esetleges idült betegsége nem idéz-e elő balesetveszélyt.
A 27/1995 NMr. 4. §-a szerint is a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

Üdvözlettel: Hartai Ferenc


Tisztelt Cím!
Több tucat honlapot átböngészve még nem találtam konkrét adatot arra, hogy zárt, ám szellőztetett (földszint alatti) munkahelynek mennyi a megengedett, egészséget nem veszélyeztető levegő-páratartalom szintje. Útbaigazítást kérek, kérem, segítsenek, hol keressek erről adatot?
Tisztelettel:
Legoza Gábor (MV képviselő, Győr)


Tisztelt Legoza Gábor!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a választ a 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben találhatja meg. A rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális sziéntjét állapítja meg.
A rendelet 6. §-a foglalkozik a zárt munkahelyek szellőztetésével. Az 1. sz. melléklet tartalmazza a betáplálandó friss levegő mennyiséget. A szellőztető rendszerek üzembe helyezésekor a 2. sz. mérések elvégzésével kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről.
Az ÁNTSz álláspontja szerint föld szintje alatt munkahely csak abban az esetben létesíthető, ha azt a technológia szükségessé teszi, ellenkező esetben a munkahely háromnegyed részének legalább a föld felszíne felett kell lennie.
Javasoljuk, hogy konzultáljanak a területileg illetékes ÁNTSz-el.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében
Üdvözlettel: Hartai Ferenc


Tisztelt Alapítvány.

Arra szeretnék választ kapni,hogy egy 4milió ccal teljesítményű,NH3 töltetű hűtőgépház üzemeltetéséhez egyidejüleg hány ember felügyelete szükséges.Illetve milyen képesítéssel kell rendelkeznie a kezelő(k)nek.
Tiszt.: egy kezelő.


Tisztelt Lörincz Tibor!

A Mvt.51.&/1/szerint a munka elvégzéséhez megfelelőszakképzettségü és számu munkavállalót kell biztositani.
Az Ön által leirt berendezés gépkönyvének tartalmaznia kell a kezelők szükséges számát és a szakképzettségi követelményeket.A munkáltatónak a gépkönyvben leirtakat teljesiteniekll,de lehetőség van arra hogy az elöirtnál szigorubb követelményeket támasszon.Ezt indokolhatja a kockázat értékelés eredménye,vagy a telepités sajátossága.
a Munkavédelmi Képviselökért Alapitvány nevében Üdvözlettel
Hartai Ferenc


Tisztelt Címzett!

Kérdésem a munkavédelmi képviselők munkaidő kedvezményével kapcsolatos. Azt tapasztaltuk, hogy a "munkaidő kedvezmény" definíció sokféle képpen értelmezhető.
Úgy gondolom a probléma nem csak nálunk vetődik fel, ezért állásfoglalásuk közzétételét szeretném kérni ezzel kapcsolatban.
Az eset a következő:
Cégünknél több éve előírásoknak megfelelően tevékenykednek a Mv. képviselők.
A legutóbbi választáson megválasztott személyek a munkaidő kedvezményt úgy értelmezik, hogy a havonta rendelkezésükre álló kedvezmény Őket cégen kívül is megilleti. Történt ugyanis, hogy egyik munkavédelmi képviselő munkaidő kedvezményre hivatkozva írásban 2 nap távollétet jelentett be. Ez idő alatt egy tó parton üldögélve horgászott azzal az indokkal, hogy a fontos munkavédelmi kérdéseket csak így tudja kellőképpen átgondolni.
Ezzel kapcsolatos kérdéseink:
1.) Megteheti-e azt a képviselő, hogy bejelentett mv. jellegű tevékenységének igazolása nélküli, -törvényi szabályozásra hivatkozott- távolmaradását a munkáltató elfogadja?
2.)Joga van-e a munkáltatónak a mv. képviselő munkáját telephelyen belülre korlátozni abban az esetben, ha külső telephellyel nem rendelkezik?
3.) Amennyiben igen, ezt milyen módon teheti meg?

Hivatkozva a VEGYIPROP Kft. által kiadott "MUNKAVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJA 2005" című kiadvány 12. olda 1.bek.-ben foglaltakra: ....."Nem lehet képviselőt kijelölni, kooptálni, delegálni, utasítani sem a munkáltató, sem a szakszervezet, vagy az üzemi tanács részéről"
4.) Milyen jogi szabályozás képezi ennek alapját?
5.) Milyen módon lehet ezt érvényesíteni?

Hozzájárulok kérdéseim honlapukon történő megjelentetéséhez. Válaszukat a sürgősségre való tekintettel elektronikus levélben is kérem. Köszönettel
Hédl József
EHS referens



Tisztelt Hédl József!

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítványhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 75. § (1) pontja a munkáltató számára előírja, hogy biztosítania kell a munkavédelmi képviselő számára a jogai gyakorlásához szükséges feltételeket, így különösen:

a)      „a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;”

A törvény megfogalmazásából egyértelműen kitűnik, hogy a munkaidő kedvezménynek ez a minimuma, ennél több idő adható. Ugyanakkor a törvény arra is utal, hogy ezt a munkaidő kedvezményt a képviselői jogok gyakorlására kell fordítani.

 

Célszerű, hogy a munkáltató és a munkavédelmi képviselő együttműködési megállapodást kössenek, amelyben többek között a munkaidő kedvezmény mértékét és annak felhasználási módját is meghatározhatják.

 

A törvény 71. §-a szerint: „A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak … együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük …”

Levele szerint a képviselő nem rendeltetése szerint gyakorolta jogát. Az ilyen eset olyan következményt vonhat maga után, hogy az őt megválasztó munkavállalók visszahívhatják, a munkáltató elzárkózhat az együttműködéstől. Mivel a munkáltató csak az indokolt eljáráshoz szükséges átlagkeresettel fizetett szabadidőt köteles biztosítani, ezért speciális hátrány lehet, hogy az ellenőrzéssel össze nem függő eljárásokat („üresjáratokat”) a munkáltató igazolt, de nem fizetett szabadidőnek tekinti. (Lásd: Munkavédelem.VERLAG DASHÖFER 6. rész, 5.3.3. fejezet, 2. oldal. Dr.Varga László)

 

Mivel a képviselő választás alapvető sajátossága, hogy a képviselőt a hatáskörébe tartozó munkavállalók választják, működése is elsősorban – eltérő megállapodás hiányában – arra a területre terjed ki, ahová megválasztották. A képviselő ebben a minőségében csak az őt megválasztó munkavállalóktól függ, őt a munkáltató mint képviselőt nem utasíthatja.

 

A levelében említett kiadványra való hivatkozás ebben a tekintetben nem helytálló. (A munkavédelem országos programja 2005.) A hivatkozott kiadvány 12. Oldalán az első bekezdés a képviselő választásról szól: „Nem lehet a képviselőt kijelölni, kooptálni, delegálni, utasítani…” Ez megfelel az Mvt. 70/A (3) pontjában foglaltaknak.

 

Levelét és válaszunkat hozzájárulása alapján megjelentetjük Alapítványunk honlapján.

 

Köszönjük, hogy megtisztelte Alapítványunkat bizalmával.

 

Üdvözlettel a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

 

Hartai Ferenc


Tisztelt Cím!!

Segítségüket szeretném kérni a munkavédelmi kockázatértékelés elkészíttetésével kapcsolatban.
Milyen (minimális) szakképesítésre van szüksége annak, aki a munkavédelmi kockázatértékelést elkészítheti?

Segítségüket előre is köszönöm:
Bognár Ágnes



Tisztelt Bognár Ágnes!

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítványhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) többek között kimondja „…A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.”  A törvény 57. § (3) felsorolja a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy különös feladatait, az (f) szerint a közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében…”

A kockázatértékelést végző személy kiválasztásakor célszerű figyelembe venni a Mtv 23.§ (1)-ben foglaltakat is. Itt előírja a törvény, hogy az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy … végezheti.

A kockázatértékelés szakszerű elvégzését elősegíti ennek az elvnek alkalmazása.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

Üdvözlettel:

Hartai Ferenc


ARCHÍVUM


vissza