AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

EURÓPAI UNIÓ

Az Európai Unióról: 2.



AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS DÖNTÉSHOZATALA



Az európai intézmények és jogi alapok ma.



A közös piacot létrehozó 1957. évi Római Szerződés célkitűzése, a négy szabadság elve: azaz az árúk, a szolgáltatások, a munkaerő, a tőke szabad mozgásának létrehozása.


Az európai intézmények ma


Az Európai Unió jelenlegi intézményrendszere egyedülálló képződmény a nemzetközi jogban. Nem hasonlítható sem a hagyományos nemzetközi szervezetekhez, sem az államokhoz. Az EU működésében a kormányközi és a nemzetek feletti (szupranacionális) jegyek keverednek és sajátos ötvözetet hoznak létre.


Az EU döntéshozatali és működési mechanizmusait alapvetően a következő szervek biztosítják: Európai Tanács; - Bizottság; - Parlament; - Bíróság; - Számvevőszék. Tehát itt kell használni az i végződést, azaz jelezve, hogy európai intézményről van szó.


Az Európai Tanács, vagy más néven a Miniszterek Tanácsa az EU állam- és kormányfőiből és az Európai Bizottság elnökéből áll, kiegészítve a külügyminiszterekkel és a Bizottság egy tagjával. Attól függően, hogy milyen ügy kerül terítékre (például környezetvédelem) működik a Szakminiszterek Tanácsa is. A Tanács tehát jogalkotó és végrehajtó hatalom, a törvényhozás „felsőházának” tekinthető.


Az Európai Parlament. A Római Szerződés által létrehozott Közgyűlést 1987 óta hívják Parlamentnek és attól az időtől számítható, hogy törvényhozó parlamentté vált. A jelenleg 626 képviselőt - tagországonként - öt évre választják. Nem lehetnek az európai intézmény tagjai a hazai parlament képviselői, miniszterek, bírók, stb. Az Európai Parlamentben a képviselők országokon átnyúló politikai frakciókba (néppárti, szocialista, stb.) csoportosulnak. A Parlament a törvényhozás „alsóházának” tekinthető.


Az Európai Bizottság az EU-s politikacsinálás szíve „Nem kér és nem fogad el instrukciókat egyetlen kormánytól, vagy egyéb testülettől” (157. cikkely). Jelenleg 19 tagból áll (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország 2-2 fő, a többi tagország 1-1 fő). A tagok kinevezése öt évre, a tagállamok kormányai előterjesztésével és az Európai Parlament jóváhagyásával történik. A Bizottság funkciói: kezdeményező, végrehajtó, „házőrző”-ellenőrző, menedzselő, képviselő, nyilvánosságot és információt biztosító funkciók. A közösségi rendelkezések döntő többségénél a Bizottságé a kezdeményezésben a döntő szerep, nélküle nem születhet döntés. A Tanács által hozott politikai döntések részletekbe menő végrehajtása a feladata. A Bizottság a közösségi szerződések betartásának és alkalmazásának szigorú és szankcionáló őre (figyelmeztetés, stb.). A Bizottság menedzseli az Unió - bonyolult döntési mechanizmusban elfogadott - éves költségvetését, amely mára már meghaladja a 100 milliárd eurót. (Ennek legnagyobb tétele a Mezőgazdasági és a Strukturális Alapokból származó támogatások.) A Bizottság képviseli az EU-t a nemzetközi szervezetekben. Nagy figyelmet fordít az átláthatóság és nyitottság megteremtésére, a tisztségviselők „Viselkedési Kódexe” betartására, azaz az EU intézményei és az állampolgárok közötti távolság szűkítésére.


Az Európai Bíróság feladata: a közösségi jogbiztonság megteremtése. Döntései precedens értékűek és az EU jogi vívmányainak (acquis communautaire) szerves részét képezik. Az Európai Számvevőszék az adófizetőket képviseli, felelős azért, hogy a kijelölt céloknak és meghatározott szabályoknak megfelelően költsék el a pénzt. Az Európai Beruházási Bank az évi 20 milliárd eurós kikölcsönzött összeggel a világon a nemzetközi pénzügyi intézmények legnagyobbika. Támogatja a kedvezőtlen adottságú területek felzárkózását, a transz-európai hálózatok fejlesztését, az ipar nemzetközi versenyképességének és integrációjának fokozását, a környezetvédelmet, a biztonságos energia-ellátást. Az európai intézmények sorába tartozik a két állandó tanácsadó bizottság: a Gazdasági- és Szociális Bizottság (ECOSOC), valamint a Régiók Bizottsága. Az előbbiről a későbbiekben szólunk, míg az utóbbi 1994 óta szigorú őre annak, hogy a döntések az állampolgárokhoz legközelebb álló szinten alakuljanak ki (ez az úgynevezett szubszidiaritás elve), különösen a transz-európai hálózatok, az egészségügy, az ifjúság, a kultúra, a gazdasági és szociális kohézió ügyeinek megvitatásában.


A közösségi döntéshozatal és jogalkotás


A Közösséget irányító két alapelv: a jog és a demokrácia uralma. Az Alapító szerződések (római, stb.) és azokat kiegészítő és bővítő szerződések (Hága, Maastricht, Amszterdam) képezik az EU elsődleges jogforrásait. A szerződések értelmében - az előbbiekben vázolt - közösségi intézmények által létrehozott jogszabályok alkotják az úgynevezett másodlagos jogot. A Maastrichti Szerződés szerint az Unió három elemre épül: az Európai Közösségekre (gazdasági, monatáris unió); közös kül- és biztonságpolitikára; rendőrségi- és bűnügyi együttműködésre. Az egyes pillérekhez tartozó témákban eltérő döntéshozatali eljárások kapcsolódnak: egyhangú döntés; megerősített együttműködés, mint például az euró bevezetésénél; hozzájárulási eljárás, ami a Parlament számára lényegében vétójogot jelent (például csatlakozási szerződéseknél); együttdöntési eljárás elsősorban olyan területeken, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárok érdekeit. Erről a következőkben majd részletesebben írunk. Összességében elmondható, hogy a sorozatos változások ellenére a közösségi döntéshozatal bár hatékonysága és gyorsasága fejlődött, sohasem lett egyszerűbb. A tagállamok között kiizzadott kompromisszumok eredményeként a döntéshozatal igen összetett és a kívülálló számára nehezen átlátható.


A közösségi jog, amelyeket a Tanács, vagy a Parlament és a Tanács magáévá tesz, az alábbi formákat öltheti: rendeletek, azaz általánosan érvényes, kötelező érvényű döntés, amely kihat valamennyi tagállam állampolgárára és hatóságára; határozatok címzetteknek szóló egyedi rendelkezések; irányelvek (direktívák), amelyek arra kötelezik a tagállamokat, hogy saját nemzeti joganyagukat hozzák összhangba a közösségi szabályozással. A közösségi joganyag az EU hivatalos lapjában, az Official Journal-ban jelenik meg.


Ady Endre, 1905-ben a Budapesti naplóban így írt: „Az Európai Egyesült Államok még nem proklamálta a világnak hivatalosan az ő megalakulását… Ami hihetetlennek látszott még nem is régen, azt mindenki hitévé tették a népek tudósai. Leomlottak a gyűlölködés korlátai, s közös boldogságra ölelkeztek össze minden művelt, szabad európai népek.”





vissza