AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
ÜZLETI VILÁG
Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Irodája: Budapest, 1078 István u. 8. Telefon, Fax: (36-1) 322-4111
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

EURÓPAI UNIÓ

Tripartizmus* a kibővített Európai Unióban


A közösségi intézmények, a szociális partnerek és az európai civil szervezetek kapcsolattartását a kezdetektől az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság biztosította. Az Unió közelgő bővítésére való tekintettel most a figyelem a tagállamok civil szervezeteire összpontosul.

Az Európai Unió részvételi és döntéshozatali folyamatában a Gazdasági és Szociális Bizottság (GSzB) a tripartizmus modelljét testesíti meg. Közösségi szinten a GSzB jelenti a szervezett civil társadalom számára a konzultáció, a képviselet, a tájékoztatás és véleménynyilvánítás intézményes fórumát. Olyan fórum ez, mely lehetőséget nyújt a tagállamok gazdasági, szociális és polgári szervezetei számára, hogy a közösségi politikák kialakításában aktív szerepet vállaljanak, s az európai szintű döntéshozatali folyamatnak szerves részévé váljanak.

A konzultatív testületként működő Gazdasági és Szociális Bizottságot az 1957-es Római Szerződés hozta létre. Európai szinten ez az egyetlen olyan intézmény, mely közvetlenül nem kötődik egyetlen politikai párthoz sem; azt leginkább a három legfőbb európai intézmény (nevezetesen az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament) mellett betöltött tanácsadó funkciója határozza meg. A Bizottsággal valamennyi, a szerződés által meghatározott esetben konzultálni kell, illetve minden olyan esetben, amikor azt az említett intézmények szükségesnek tartják, amire egyébként javaslatok és politikai döntések elfogadása előtt egyre gyakrabban sor kerül. A GSzB maga is kezdeményezheti vélemények és tájékoztató jellegű jelentések kibocsátását. Jelenleg a Bizottság évente közel 150 véleményt fogalmaz meg a legkülönbözőbb témákban.

A Gazdasági és Szociális Bizottságnak az idők során két másik, kiegészítő funkciója is kialakult. Egyrészt lehetővé kell tennie a szervezett civil társadalom számára, hogy hatékonyabban és minél nagyobb részvételi arányban csatlakozzon az európai projekthez. Másrészt, a civil szervezetek szerepét a közösségen kívüli országokban is erősítenie kell, így a tagjelölt államokban, ahol már kialakította, és folyamatosan fejleszti kapcsolatait, illetve strukturált párbeszédet folytat a civil társadalom szervezeteivel, különösképpen a szociális partnerekkel. A GSzB egyben az érintett országok vagy régiók konzultatív struktúráinak kialakítását is támogatja.

A tagállamok gazdasági és szociális intézményeivel kialakított kapcsolatok, illetve mindazon civil szervezetekkel, tagjelölt államokkal és harmadik országokkal, melyekkel az Európai Unió strukturált kapcsolatokat ápol, egyaránt erősítik a GSzB fellépésének legitimitását egy politikailag hozzáférhetőbb, átláthatóbb Európa érdekében, melyben a részvételi demokrácia elve minden korábbinál jobban érvényesül.

A GSzB jelenleg 222 tagból áll, amelyek a következő három csoportba tagolódnak: a hagyományoknak megfelelően a "munkáltatók" és a "munkavállalókat" csoportjai a szociális partnereket foglalják magukba (azaz a munkáltatói szervezeteket és a szakszervezeteket), míg az "egyéb tevékenységek" csoportja a gazdasági és szociális szféra különféle szegmenseinek képviselőit egyesíti. Ez utóbbiba tartoznak a kézművesek, a gazdálkodók, a kis és középvállalatok, illetve az önfoglalkoztatók érdekképviseleti szervezetei.

A GSzB összetétele ugyanakkor távolról sem statikus: állandó átalakulása lehetővé teszi, hogy valósághűen tükrözze a tagállamok szervezett civil társadalmának fejlődését. A Bizottság képviseleti jellegét, megalakulása óta, számos civil szervezet színesíti, így például a fogyasztók, a fogyatékkal élők, a családok érdekeit képviselő szervezetek, illetve a társadalmi kirekesztés ellen, vagy éppen a környezet védelméért küzdő társadalmi csoportosulások. A GSzB említett hármas tagozódása mindenekelőtt a folyamatos és strukturált párbeszéd szolgálatában áll. A Bizottság ugyanis a gazdasági és szociális érdekegyeztetés elsődleges fórumaként nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unióban a döntéshozatali eljárás a polgárok számára is áttekinthető legyen - aminek értékét az Unió közelgő bővítése csak növelni fogja.

* A GSzB tripartizmusa gyökeresen más, mint a magyar, vagy más európai országok tripartit szociális párbeszéde, ahol a szakszervezetek és a munkaadói oldal mellett a harmadik oldalt a kormány jelenti. A GSzB-ben ezzel szemben a harmadik, un. "egyéb" oldalt a legkülönbözőbb civil szervezetek, gazdasági és szociális érdekvédelmi szervezetek adják. (A lektor megjegyzése.)






vissza