AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
ÜZLETI VILÁG
Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

EURÓPAI UNIÓ

Veszélyes anyagok a munkahelyeken


Az idei Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelmi Hét a veszélyes anyagok kezelésével járó kockázatokra kívánta felhívni a figyelmet.

Az Európai Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelmi Ügynökség 2003 májusában indította el tájékoztató kampányát a kémiai és biológiai hatóanyagokkal, illetve más veszélyes anyagokkal végzett munka kockázatainak csökkentése érdekében. Az Ügynökség által évente megrendezett Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelmi Hét a kampányban megcélzott területet járta körül. Az Európai Hét évről évre egyedülálló alkalmat kínált arra, hogy a figyelem középpontjába helyezze a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem jelentőségét. A 2003-as Európai Héten – melyen ez alkalommal a jelenlegi tagállamok és a csatlakozó országok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament, valamint az európai szociális partnerek egyaránt képviseltették magukat – a hangsúly a veszélyes anyagok munkahelyi kockázataira került. A kampánysorozat lezárásaként novemberben adták át a legjobb gyakorlatokat felmutató munkahelyeknek járó díjat.

Az Európai Ügynökség megállapítása szerint veszélyes anyagokkal szinte valamennyi munkahelyen – a gazdaságoktól és gyáraktól elkezdve a kórházakon át egészen a fodrászatokig – találkozhatunk. Jelentős részben ezek az anyagok felelősek az évi több mint 350 millió kiesett munkanapért, s a munkahelyi megbetegedések nagy részéért, melyben jelenleg 7 millió munkavállaló szenved. Az Ügynökség által összegyűjtött adatok szerint például az Európai Unióban mintegy 32 millió munkavállaló dolgozik rákkeltő anyagok közelségében; a dolgozók 22 százaléka lélegez be füstöt vagy egészségkárosító gőzöket munkaidejének egynegyedében; s a dolgozók 16 százalékának kell munkahelyén napi rendszerességgel veszélyes anyagokat kezelnie.

Ezek az anyagok egyaránt okozhatnak rákos megbetegedéseket, asztmát vagy neuropszichiátriai problémákat, ahogy az ideg- és immunrendszert is károsítják, vagy olyan létfontosságú szerveket, mint a tüdő, a szív, a vese és a máj. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a rákos megbetegedések 4 százaléka hozható kapcsolatba az egészségkárosító munkahelyi környezettel, és jelenleg minden tizedik munkavállaló szenved ekcémától. Sőt, a felnőttkorban kialakuló asztmáért is az esetek egyharmadában, nagy valószínűséggel, a munkahelyi ártalmak tehetők felelőssé.

Az Európai Unióban évente mintegy 400 millió tonna vegyszert állítanak elő, és közel 100 ezer különféle vegyi anyagot értékesítenek. Ugyanakkor – mutat rá az Ügynökség – a 30 ezer leggyakrabban használt vegyszer kétharmadát az Európai Unióban nem vetik alá alapos toxikológiai teszteknek. Ezeket az ellenőrzéseket csak az 1981 óta bejegyzett új vegyszereken kell elvégezni, bár az Európai Unió már dolgozik egy olyan ellenőrzési rendszer kifejlesztésén, mely lehetővé tenné az úgynevezett “létező” vegyszerek egészségkárosító hatásának szisztematikus értékelését is. Ehhez járul még, hogy a vegyipar 99 százalékában olyan kis- és közepes méretű vállalatok vannak jelen (körülbelül 36 ezer cég), amelyeknél csak korlátozottan vagy egyáltalán nincs lehetőség a vegyi anyagok toxikológiai hatásainak értékelésére. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a közismerten toxikológiai kockázatokat hordozó anyagok egészségkárosító hatásának megelőzésére csak az érintett vállalatok 12 százalékánál tesznek óvintézkedéseket, míg egy másik felmérés szerint a veszélyes anyagokat gyártó cégek termékeit kísérő biztonsági adatlapok nem kevesebb, mint 20 százaléka tartalmaz hibás adatot. Az egészségkárosító kockázatoknak leginkább kitett személyek az építőiparban, a mezőgazdaságban, a nyomdaiparban, a takarítási üzletágban vagy a gépiparban dolgoznak.

A munkahelyi megbetegedésekkel járó költségeket most csak két adattal szemléltetjük. A munkavégzés során kialakuló bőrbetegségek, amelyek a dolgozókat pályamódosításra kényszerítik (köztük a fodrászok közel 10 százalékát), az Európai Uniónak évente mintegy 600 millió eurójába kerülnek. A munkavégzés során kialakuló asztma költségeit pedig 400-800 millió euró közötti összegre becsülik. Az emberi és anyagi károk ugyanakkor ennél lényegesen nagyobbra tehetők, mivel a rendelkezésünkre álló adatok csak a közismerten toxikus hatású anyagok ártalmairól szólnak.


http://www.eiro.eurofound.ie/2003/11/feature/eu0311204f.html




vissza