AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
ÜZLETI VILÁG
Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Irodája: Budapest, 1078 István u. 8. Telefon, Fax: (36-1) 322-4111
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

EURÓPAI UNIÓ

FŐCZE LAJOS: Az Európai Unióról: 3



EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD



A kiteljesedő és elmélyülő szociális partnerség


Bár a Római Szerződésben jelentős szerepet kaptak a szociálpolitikával foglalkozó részek, az elmúlt évtizedekben e téren szerény eredmények születtek. A jogalkotás mellett a tagállamoknak nyújtott támogatások jelentették a közösségi szociálpolitika fő eszközét. A 80-as évek közepétől részsikerek születtek, mint például a tizenegy állam (Egyesült Királyság kivételével) által elfogadott Szociális Karta, vagy az 1994-ben megszületett első közösségi irányelv az európai üzemi tanácsokról. A szociálpolitika az európai értelmezés szerint magában foglalja többek között a munkajogot, a foglalkoztatáspolitikát, a munkaügyi kapcsolatokat, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a férfiak és nők esélyegyenlőségét, a tágabban értelmezett diszkrimináció leküzdését, a társadalmi kirekesztés elleni harcot, stb. Az Európai Közösség fokozatos fejlődése sorra hívta életre – a későbbiekben ismertetendő – európai szociális partnereket mind ágazati szinten, mind közösségi vonatkozásban. Természetesen a szociális partnerek szerepe nem korlátozódik csak a szociálpolitikára, beleszólhatnak a belső piac létrehozásába, a gazdasági és monetáris unió kiépítésébe, az Európai Unió intézményrendszerének átalakításába, az Unió keleti és déli bővítésébe, stb.



Az európai szociális párbeszéd, mint gyűjtőfogalom


E gyűjtőfogalom háromféle együttműködési formát jelent:

  • a konzultációt, azaz egy olyan megbeszélés-sorozatot, amelyben a résztvevő tripartit felek egymás véleményének megismerésére, befolyásolására, vagy megváltoztatására törekszenek;

  • a concertation-t (ejtsd: konszertésen), azaz a hazai gyakorlatban szinte ismeretlen eljárást (ezért nincs magyar megfelelője), amikor a munkaügyi, szociális vagy gazdasági témakörökben tripartit módon a teljes folyamatban azonos felelősséggel együtt tevékenykednek, az elképzelések kialakításától, a közös döntéshozatalon át, a végrehajtás ellenőrzéséig;

  • a szociális párbeszédet, azaz az előbbiektől eltérően bipartit együttműködést, a munkáltatók, illetve a munkavállalók képviselőinek párbeszédét azzal a céllal, hogy megállapodásra jussanak.



Az európai szociális párbeszéd résztvevői


Az európai szociális párbeszéd tripartit formáiban az Európai Uniót, az Európai Bizottság, vagy az illetékes Miniszterek Tanácsa, vagy más, erre felhatalmazott szerv képviselik.


A szociális partnerek tekintetében az Európai Unió három csúcsszövetséget ismer el partnerként: kettőt a munkáltatók, s egyet a munkavállalók részéről. Ezek a következők:


  • Az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (UNICE)

1958-ban jött létre. 2002-ben 31 ország 39 nemzeti munkáltatói szövetségét tömöríti. Összesen mintegy 16 millió európai vállalkozót, illetve munkaadót képvisel. 1998 óta a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMNSZ) társult tag.


  • Az Állami Vállalatok Központja (CEEP)

1961-ben alakult meg. A CEEP azoknak a vállalatoknak és szervezeteknek a munkaadói szövetsége, amelyekben állami tulajdon (is) van (közszolgáltatók, stb.). A magyar Stratosz 1996 óta a CEEP társult tagja.


  • Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC)

1973-ban jött létre. Az ETUC-nak a nemzeti szakszervezetek konföderációin túl 14 európai ágazati szakszervezeti szövetség (például bánya-, vegyi-, villamosenergia-ipar területén az EMCEF) a tagja, továbbá a fehérgallérosok és menedzserek európai szövetsége (Euro-cadres) és a nyugdíjasok képviseleti szerve (FERPA). A képviselt szakszervezeti tagok száma több mint 60 millió fő. Magyarországról mind a hat országos szakszervezeti szövetség (konföderáció) tagja az ETUC-nak.


Egy további munkáltatói szövetség a Kézművesek és Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége (UEAPME) 1979-ben jött létre és 1998 óta az UNICE-vel kötött együttműködési megállapodás alapján együttesen vesznek részt a közösségi szintű konzultációkon. Az IPOSZ 1991 óta a Szövetség társult tagja.


A közösségi szinten szereplő fenti szociális partnerek mellett az ágazati szintű konzultáció és párbeszéd rendszerének egyik legfontosabb elemei az un. Ágazati Párbeszéd Bizottságok. E fórumok közös dokumentumokat dolgoznak ki; konkrét gyakorlati munkát is végeznek; párbeszéd eredményeként megállapodásokat kötnek. Hazánkban jelenleg folynak az ez irányú munkálatok, s a közeljövőben kezdik meg munkájukat a párbeszéd bizottságok.


Az eddigi eredmények alapján három közösségi és három ágazati megállapodás született. Közösségi szinten a szülői szabadságról; a részmunkaidőről; a határozott idejű munkáról született keret-megállapodás. Ágazati szinten pedig a vasútnál történő alkalmazásról; a tengerjárók munkaidejének megszervezéséről, valamint a polgári légi közlekedés mobil munkavállalói munkaidejének megszervezéséről kötöttek európai megállapodást.


Összefoglalóan leszögezhető, hogy a szociális párbeszéd az Európai Unió egyik meglehetősen összetett, szövevényes, folyamatosan változó, dinamikusan fejlődő eleme. A szociális partnerek napjainkra kvázi-jogalkotókká váltak az Európai Unióban. Megállapodásaikon keresztül közvetlen befolyást gyakorolhatnak nemcsak tagszervezeteikre, hanem megállapodásaik irányelvekké történő „transzformálásával”, minden tagállamra, s így a közösség miden munkáltatójára és munkavállalójára. A szociális partnerek ily módon a szociálpolitika kulcsfontosságú formálóivá váltak. Ne feledjük, a magyar szociális partnerek képviselői is ott vannak Brüsszelben, s hazánk pedig az Európai Uniós tagság küszöbén van.


Az Európai szociális modell jövője döntően a szociális partnerek kezében van.


  • X -




vissza