AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
ÜZLETI VILÁG
Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

EURÓPAI UNIÓ

FŐCZE LAJOS: Az Európai Unióról: 4

 

A HAZAI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA

ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

 

Az európai uniós csatlakozás egyik legérzékenyebb kérdése a hazai foglalkoztatáspolitika várható alakulása. Vegyük számba a magyarországi munkaerőpiac jelenlegi jellemzőit, a hazai teendőket, s az uniós csatlakozásból adódható lehetőségeket, veszélyeket.

A munkaerőpiac Magyarországon

A hazai munkaerőpiac fő jellemzői: a munkanélküliség csökkent, de a foglalkoztatottság stagnált, s ennek következtében nőtt a felnőtt népességben a gazdaágilag inaktívak - azaz a nem foglalkoztatottak és munkát sem keresők - száma és aránya.

Jórészt a világgazdaság növekedési ütemének megtorpanása, s számos hazai intézkedés következtében a magyar gazdaságban az utóbbi évek legnagyobb elbocsátási hulláma következett be, miközben ez a kedvezőtlen tendencia egyes területek élénk munkaerő-keresletével párosult.

A stagnáló foglalkoztatás, és a munkát nem kereső inaktívak magas aránya miatt Magyarországon a legalacsonyabb a népességből rendelkezésre álló munkaerő állománya az EU 15 tagországa és a tíz csatlakozó között.

A foglalkoztatottak között valamivel több a férfi, mint a nő. A legtöbben a szolgáltatásban (kb. 60 %) dolgoznak, az iparban foglalkoztatottak száma némileg nőtt, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig csökkent. A keresők harmadát a költségvetési, kétharmadát a versenyszféra foglalkozatja.

A foglalkoztatottak több mint 86 %-a alkalmazásban áll. A keresők mintegy 70 %-a az öt főnél nagyobb szervezetben dolgozik. A keresők 60 %-a fizikai és 40 %-a szellemi munkát végez.

A gazdaság több területén - évek óta - változatlanul jól érzékelhető az eltérés a munkaerő-igények és a munkaerő-kínálat között. A létező hiányok pótlására Magyarország- évenként kissé növekvő nagyságrendben - külföldi munkavállalókat fogad, zömmel a határon túl élő magyarokat (ápolónő, mezőgazdasági idénymunkás, stb.). Magyar munkavállalók körülbelül azonos létszámban dolgoznak - engedéllyel - külföldön, főként Ausztriában és Németországban.

Mind a hazai (regisztrált), mint pedig a nemzetközi (ILO szerinti) fogalmak alapján mért munkanélküliség csaknem azonos mértékben kb. 30 ezer fővel csökkent és 5,7-5,9 % körül alakult. Az új munkanélküliek csaknem harmada pályakezdő.

A hazai munkavállalási korú népesség - csaknem 2 millió fő - önként, vagy kényszerűségből nincs jelen a munkaerőpiacon; mert 15 éves kora után is tanul; a gyermekgondozás valamelyik támogatott formáját veszi igénybe; az általános korhatárnál korábban ment nyugdíjba. Mintegy 400 ezren vannak, akik jelenleg eltartottak, de szeretnének rendszeres, fizetett munkát végezni.

A fő cél: a foglalkoztatás növelése.

Az Európai Unió a foglalkoztatáspolitika területén - hasonlóan a szociális párbeszédhez - jogharmonizációs feladatot nem fogalmazott meg. 2001-ben elkészült és aláírásra került a magyar foglalkoztatáspolitika legfontosabb rövid távú programja. Hazánk vállalta, hogy 2010-re eléri a 15-64 éves népességben az Európai Unióban célul tűzött 70 %-os foglalkoztatottsági szintet. Ehhez arra van szükség, hogy a jelenlegi 3,84 millióhoz képest mintegy millióval több, azaz 4,8 millió foglalkoztatott legyen. Ez évente 100-110 ezer új munkahelyet kíván. A cél elérhető, de csak akkor, ha a foglalkoztatáspolitika nem hagyatkozik a gazdaság spontán folyamataira. A feltételek megteremtése - amely a szociális ellátó rendszerek reformjától - a nem hagyományos munkavégzések meghonosításáig (például távmunka), s ennek megfelelően a munkát terhelő adók mérsékléséig az újraszabályozások sokaságát kívánja meg.

Magyarország foglalkoztatáspolitikai eredményeinek éves, nyilvános nemzetközi értékelése reményeink szerint felerősíti azokat a foglalkoztatás növelése érdekében teendő lépéseket, amelyek megtétele nem az Európai Unió, hanem legelső helyen Magyarország, a magyar munkavállalók saját érdeke.

Munkaerőpiaci lehetőségek, veszélyek, mítoszok

A csatlakozási tárgyalások során az EU-s tagországok egy része - félve a tizektől kiindulható "népvándorlástól" - átmeneti időszakot harcolt ki a munkaerő szabad áramlásának korlátozására. Ez az átmeneti időszak két év, illetve a munkaerőpiaci helyzettől és a tagállamtól függően további három vagy három plusz két év. Írország, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia és Svédország már ma eltekint minden átmeneti időszaktól. Számos más tagállam is vizsgálja a korlátozás elhagyását vagy mérséklését. Minden "független" vizsgálat azt mutatja, hogy a csatlakozóktól összesen évi 300 ezer főnél többen biztos, hogy nem utaznak a tagállamokba. Ezt támasztják alá a korábbi csatlakozások (Görögország, Portugália, stb.) tapasztalatai, a szülőföldhöz való ragaszkodás, a nyelvi nehézségek, stb. is. Ugyanakkor felmerülhet néhány kvalifikált szakember (orvos, stb.) külföldi munkavállalása.

Sokszor elhangzik, hogy olcsó munkaerő fogja elárasztani hazánkat. Ez a félelem valószínűleg az előzőekben leírtak. A román vendégmunkások a most érvényes évi 80 ezer fős kvótát sem töltik ki soha. Nem jelent veszélyt a nyugat-európaiak hazai munkavállalása sem.

Ugyanakkor reális aggodalom, hogy megnövekszik a határvédelemre vonatkozó nyomás azokból az országokból, ahol nagy nehézségek vannak a munkavállalás terén (Ukrajna, Fehéroroszország, stb.).

A globalizáció a munkaadók EU-szintű lobby pozíciójának erősödése, a foglalkoztatási formák, termelési technikák és technológiák modernizálódása hatással van a szociális partnerek együttműködésére, a munkahelyek számának alakulására: megszűnésére, bővülésére. Az Európai Uniónak ezért kiemelt prioritása a foglalkoztatottság alakulása, a munkanélküliség csökkentése. A "Szociális Európa" megteremtésére is igazak Goethe nemes gondolatai: "Az ember legfőbb érdeme éppen az, hogy felülkerekedik a külső körülményeken és minél kisebb befolyást enged azoknak."

- X -


vissza