AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
ÜZLETI VILÁG
Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

EURÓPAI UNIÓ

Európai Alapítvány az Elet- és Munkakörülmények Javításáért

Munkakörülmények az Európai unióban és a tagjelölt országokban

Európai alapítvány az élet- és munkakörülmények javításáért Az Európa) Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Fejlesztéséért 2001-ben 12 EU-tagjelölt országban (Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) felmérést végzett, amely 2002-ben Törökországra is kiterjed. Ez a kérdésekre alapuló felmérés azonos az EU-tagországokban 1990-ben, 1995-ben és 2000-ben végzett három, munkakörülményekre vonatkozó felméréssel, ami lehetővé teszi a fenti két ország-csoport közötti összehasonlítást. A felmérés a munka minőségét és a foglalkoztatás kapcsolatos tényezők széles skáláját érinti, mint pl. fizikai rizikó-tényezők (zaj, vibráció stb.), munkaidő (munkaórák száma, azok megoszlása, elrendezése stb.), munkaszervezési jellemzők (a munka "telítettsége", munkatempó, önállóság stb.), szociális kapcsolatok (konzultációk, támogatások stb.), valamint a munka egészségi állapotra történő kihatása (stressz, izomláz stb.).

Az alábbi adatok a tagjelölt országokban végzett felmérés főbb eredményeit mutatják:

• Az EU-tagországokkal való összehasonlításban megállapítható, hogy a tagországokban a dolgozók nagyobb része a mezőgazdaságban dolgozik szemben a szolgáltatói szektorban dolgozókkal.

• Az önálló alkalmazásban állók aránya magasabb a tagjelölt országokban (22 % az EU 17 %-óval szemben). Nagy különbségek figyelhetők meg a tagjelölt országokban az alkalmazási státusz legkülönfélébb típusait figyelhetjük meg.

• A nagyobb szakértelmet igénylő mu~~kát végzők alacsonyabb aránya jellemző a tagjelölt országokban, ahol 31 %, míg az EU-ban 35 %.

• A nemek szerinti megkülönböztetés kevésbé jellemző a tagjelölt országokban, a nők magasabb %-a dolgozik (46), szemben az EU-val, ahol 42 %-a.

• A fizikai rizikófaktorok (zaj, vibráció, kényelmetlen, fájdalmas testhelyzet) befolyása magasabb.

• A munka kevésbé ügyfél-orientált, mint az EU-ban, és kevésbé támaszkodik a számítógépes technikára. • A tagjelölt országok munkaszervezésének tendenciája, hogy kevésbé ügyfél-függő, nem oly mértékben decentralizált (kisebb a dolgozók felelőssége és autonómiája), nagyobb mértékben hierarchikus.

• A tagjelölt országokban kevesebb dolgozó kap tanulási/továbbképzési lehetőséget, ill. a munka sem biztosít ilyeneket.

• A munkaigények, ha különböző természetűek is, magasabbak, a munka ellenőrzése (a dolgozó autonómiája) kisebb. A tagjelölt országokban a dolgozók nagyobb támogatásra számíthatnak kollégáik részéről.

r A munkaidő hosszabb és nemek szerint egyre kevésbé differenciált (a női részidős munkahelyek száma alacsony). Az antiszociális munkaidő, mint pl. a több műszak és az éjszakai munka, egyre inkább előtérbe kerülnek. A részidős munka egyre ritkább (7 % a tagjelölt országokban, és 17 % az EU-ban).

• Kettős megterhelés (a keresettel járó munka és a fizetetlen háztartási munka/gondviselés kombinációja) már egyensúlyozottabban, de még közel sem egyenlően oszlik meg a nemek között.

• A dolgozók többsége úgy véli, hogy egészsége és biztonsága a munka által veszélyeztetett (40 % a tagjelölt országokban, 27 % az EU-ban).

• A munka következtében fellépő egészségügyi problémák (alapvetően általános fáradtságérzet, izom- és csontrendszeri megbetegedések) száma nagyobb a tagjelölt országokban.


vissza