AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
ÜZLETI VILÁG
Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

EURÓPAI UNIÓ

MIKÉNT KÖVESSÜK AZ EURÓPAI UNIÓ

JOGANYAGÁT?

 

 

 

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSAI

Az Európai Unió elsődleges joga az alapszerződésekből áll, másodlagos joga pedig elsősorban két fontos jogforrást jelent: a közvetlen hatályos  rendeletet és a közvetetten hatályos irányelveket.

 

A csatlakozás előtt a közösségi joganyag átvétele – a jogharmonizáció – dömping-szerű jogalkotást kívánt. A harmonizált magyar jogszabályok egyezőek az EU vonatkozó szabályaival.

 

 A csatlakozást követően a több száz közösségi rendelet (80 ezer oldalnyi joganyag) egy az egyben hatályosak a magyar joganyagok tekintetében is. Az irányelvek harmonizációja viszont továbbra is tagállami jogalkotást igényel.

Alapvetően új helyzetet teremt, hogy a tagállamok elismerik az uniós jog primátusának elvét, ugyanis azt, hogy a közösségi jogforrásnak elsőbbsége van a hazai joggal szemben. Azaz a közösségi rendelet a magyar törvény felett álló jogforrást jelent. Ezért a magyar jogszabályok nem lehetnek ellentétesek, illetve összeegyeztethetőnek kell lenniük az Európai Unió jogi aktusaival.

Az, hogy az irányelvi követelményeket hogyan ültetik át a magyar jogba, azt az Unió hazánkra bízza. Hiszen a közösségi jogszabályok – mivel eltérő jogi hagyományú, sőt eltérő jogi fogalmakat használó államokra vonatkoznak – nagyon általánosan fogalmaznak, így minden esetben  alkalmazni (adaptálni) kell azokat a hazai viszonyokhoz. Ugyanakkor az EU nem elégszik meg a formális jogi rendelkezésekkel, hanem azt vizsgálja, hogy a közösségi szabályozásban megfogalmazott elérendő célok ténylegesen megvalósulnak-e, tehát a végrehajtást vizsgálja.

 

Mi történik, ha elmarad a jogharmonizáció? Amennyiben a tagállam nem teszi meg a szükséges jogalkotási  és egyéb intézkedéseket a közösségi joganyag érvényesítésének érdekében, akkor az úgynevezett vertikális hatály elve lép életbe. Eszerint az uniós jogszabály kibocsátója a mulasztást elkövető tagállamot perelheti az át nem vett közösségi jogforrás érvényesítése érdekében szükséges intézkedés megtételére, valamint kártérítésre.

 

A KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOK JELLEMZŐI

Amint az előző részben leírtuk, az uniós szabályok – mivel különböző jogi hagyománnyal rendelkező országokra egyaránt vonatkoznak – nem hasonlítanak sem a magyar, sem más tagállam jogszabályaira. Keveredik bennük a kontinentális és az angolszász jogszabály-szerkesztési és szövegezési mód.

 

Általában hosszú, akár több oldalra kiterjedő bevezetővel (preambulummal) kezdődnek. Itt rögzítik a szabályozás által elérni kívánt célokat és a figyelembe vett körülményeket. Ezt követi a cikkekbe szedett rendelkező rész. A mellékletek és a függelékek szintén a jogszabály részei, jogi erővel rendelkeznek.

 

A közösségi jogszabályok számozása sem egységes. Irányelvek esetében az évszám áll elől, ezt követi a joganyag száma (például 89/391/EGK számú keretirányelv). A rendeletek esetében éppen fordítva (például 1408/71/EGK számú rendelet).

 

Az Európai Unió létrejötte – 1993. november 1., Maastrichti Szerződés – előtti jogszabályok jelölésében az Európai Gazdasági Közösség, vagyis EGK (angolul: EEC) mozaikszó szerepel. Az ezt követően kiadott jogszabályokban az Európai Közösség (Unió), vagyis az EK (angolul: EC) megjelölés található.

 

AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA: OFFICIAL JOURNAL

Az Európai Unió hivatalos lapja az Official Journal, közkeletű rövidítésével az OJ. Naponta, az EU valamennyi hivatalos nyelvén (magyarul is), több száz oldalnyi terjedelemben jelenik meg. A hivatalos lap L. és C. sorozatból áll. Az L. (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az úgynevezett elsődleges jogforrások (alapító szerződések, csatlakozási szerződések, társulási szerződések), továbbá a rendeletek, irányelvek, határozatok.

Az EU Hivatalos Lapjában (OJ-ben) történő közzétételt követően az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint 2004. május 1-jétől – heti rendszerességgel, - folyamatos tájékoztatást ad a hivatalos lap L. kiadásaiban megjelenő jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő. Többek között így követhetjük folyamatosan nyomon az EU joganyagát, azok változásait.

 

MI TÖRTÉNIK AZ EU ALKOTMNYOS SZERZŐDÉSE UTÁN?

Az EU Alkotmányos Szerződése egyszerűsíti az EU jogi eszközeit is. A jelenlegi tizenötféle jogi eszközt hat váltja fel. A szabályozások lehetnek európai törvények és európai kerettörvények (törvényhozás), előírások és határozatok (végrehajtás), valamint ajánlások és vélemények (nem bírnak kötelező erővel).

 

Reményeink szerint tehát a közösségi jogszabályokat a jövőben annak hívják, amik. A csak a brüsszeli tolvajnyelvet beszélők által érthető „direktíva” (magyarul irányelv) európai kerettörvény lesz, a – közvetlenül hatályos – ma „rendelet’ pedig európai törvény. S mindezek betartását az Európai Bíróság is szavatolja.

 

 

-   X X X   -

 

 


vissza