AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
ÜZLETI VILÁG
Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

EURÓPAI UNIÓ

 

TEKNŐSBÉKÁTÓL AZ EU ALKOTMÁNYÁIG

 

 

Huszonnyolc hónapos késhegyre menő viták után 2004. június 18-án 22 óra 43 perckor, az Európai Tanács ülésén tető került az unió történetének első alkotmányos szerződésére.

 

AZ EURÓPAI KONVENTRŐL

Az Európai Konvent (alkotmányozó gyűlés) első találkozóján 2002. február 28-án Valéry Giscard d` Estaing a konvent elnöke egy játék teknősbékát tett ki maga elé a pulpitusra. S ezt rendre megismételte minden ülésen. S elmagyarázta: ez a kínai mitológiából vett jelkép testesíti meg számára a célja felé komótosan, de eltökélten közelítő testület munkamódszerét és elhivatottságát. A konvent teljesítette feladatát, a teknősbéka is célba ért, s az unió állam- és kormányfői is többszöri nekifutás után elfogadták az EU Alkotmányát.

Az EU-Alkotmány: hivatalosan alkotmányos szerződés, mivel az EU nem állam, így csak a közérthetőség kedvéért nevezik uniós alkotmánynak. Ugyanakkor az Alkotmányos Szerződés egységes szöveg, amely az eddigi összes alapító szerződés helyébe lép, és az Európai Uniónak a nemzeti és a nemzetközi jogban is érvényes, egységes jogi személyiséget ad. Azaz

·        ·        rendbe rakja és új, egységes okmányba foglalja az európai integráció ötven éve alatt felhalmozott különféle szerződéseket, értékeket;

·        ·        meghatározza a tagállamok és az általuk alkotott közösség viszonyát;

·        ·        átláthatóbbá és demokratikusabbá teszi az emberek számára az Európai Uniót.

 

AZ ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS FŐBB PONTJAI

Preambulum: Európa kulturális, vallási és humanista örökségének szellemiségére, valamint az ember elidegeníthetetlen jogaira, a demokráciára, egyenlőségre, szabadságra és jogállamiságra mint egyetemes értékre hivatkozva az alkotmány leszögezi, hogy a keserű történelmi tapasztalatok után újraegyesített Európa a civilizáció és a haladás útján kíván továbbhaladni. A nemzeti önazonosságukra és történelmükre büszke európai népek szándéka, hogy meghaladják ősi megosztottságaikat, és közösen alakítsák sorsukat.

 

I. RÉSZ

·        ·        Az unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletén alapszik, beleértve a kisebbségi csoportokhoz tartozó személyek jogainak tiszteletét. Ezek a tagállamok közös értékei. Társadalmaikban a pluralizmus, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és férfiak egyenlőségének elve uralkodik.

·        ·        Az unió célja a béke, értékei érvényesülésének és népei jólétének elősegítése.

·        ·        Az unió szavatolja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását.

·        ·        Az unió tiszteli a tagállamok alapvető politikai és alkotmányos struktúráiban megtestesülő nemzeti azonosságát. Respektálja az alapvető állami funkciókat, ezeken belül az állam területi integritásának és biztonságának védelmét.

·        ·        Az uniónak jogi személyisége van.

·        ·        Minden tagállam polgára az unió polgára is.

·        ·        Az unió hatáskörei átruházással keletkeznek.

·        ·        Az alkotmány és az unió intézményei által hozott törvények elsőbbséget élveznek a tagállamok törvényeivel szemben.

·        ·        Ahol az alkotmány kizárólagos hatáskört ruház az unióra, azon a területen csak az unió alkothat kötelező érvényű jogot, a tagállamok csak akkor, ha erre az unió felhatalmazást ad.

·        ·        Az unió kizárólagos jogalkotó hatáskört gyakorol a következő területeken: versenyszabályozás, monetáris politika az eurózónában, vámpolitika, a tengeri biológiai források védelme.

·        ·        A tagállamok aktívan és fenntartás nélkül, a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében támogatják az unió kül- és biztonságpolitikáját.

·        ·        Népi kezdeményezés: legalább 1 millió (minimum egy később meghatározandó számú) tagországbeli polgár felszólíthatja az Európai Bizottságot (EB) közösségi törvényjavaslat előterjesztésére.

·        ·        Az unió intézményei:

·        ·        Az Európai Parlament (EP) a Miniszteri Tanáccsal (MT) együtt alkotja az uniós jogot s gyakorol költségvetési hatáskört. Megválasztja az EB elnökét. Az EP legfeljebb 750 tagból áll. A parlamenti helyeket a degresszív arányosság alapján kell elosztani. Egy tagállamnak minimum 6, maximum 96 hely jár.

·        ·        Az Európai Tanács (ET) a tagállamok állam- illetve kormányfőiből áll. Meghatározza az unió általános politikai irányát és prioritásait. Az ET minősített többséggel két és fél éves – egy alkalommal meghosszabbítható – időtartamra elnököt választ. Az elnöknek nem lehet nemzeti megbízatása.

·        ·        Az MT az EP-vel együtt alkotja az uniós jogot és gyakorol költségvetési hatáskört. Jogalkotói hatáskörében az MT nyilvánosan ülésezik és szavaz. Az MT minden formációjában minden tagállamot egy személy képvisel. A külügyminiszteri tanács elnöke az uniós külügyminiszter.

·        ·        Minősített többség: az alkotmányban megjelölt kivételektől eltekintve az MT minősített többséggel hozza döntéseit. A minősített többség 2009-től: legalább a tagállamok 55 százaléka, de minimum 15 tagállam, amelyek az unió lakosságának legalább a 65 százalékát képviselik. A blokkoló kisebbségnek legalább 4 tagállamból kell állnia.

·        ·        Az alkotmányban meghatározott kivételektől eltekintve az uniós jogalkotás csak az EB javaslatán alapulhat. Az EB-ben 2014-ig minden tagállamból egy személy foglal helyet. 2004-től kezdve az EB tagjainak száma a tagállamok számának kétharmadával egyenlő, hacsak az ET egyhangú szavazással másképp nem határoz. Az EB elnökére az ET minősített többséggel tesz javaslatot, tekintetbe véve az EP-választások eredményét. A jelöltet az EP többségi szavazással választja meg.

·        ·        Az uniós külügyminisztert az ET minősített többséggel, az EB elnökének egyetértésével nevezi ki.

·        ·        Az unió fő jogi eszközei: európai törvény (kötelező és közvetlenül végrehajtandó a tagállamokban), európai kerettörvény (kötelező, de végrehajtásának módjáról a tagállamok szabadon dönthetnek).

·        ·        Az Európai Bíróság garantálja a közösségi jog egységes értelmezését és alkalmazását. A Bíróságot ítélkezésre kérheti fel bármely tagállam, közösségi intézmény, természetes és jogi személy.

·        ·        Állandó strukturált védelmi együttműködés: azok a tagállamok, amelyek rendelkeznek külön jegyzőkönyvben rögzített katonai képességekkel, az MT minősített többséggel hozott engedélyével szoros védelmi együttműködésre léphetnek. Azon tagállamok számára, amelyek a NATO tagjai, az utóbbi szervezet marad a kollektív védelem bázisa.

·        ·        Megerősített együttműködés: az unió nem kizárólagos hatásköri területein az ezt elhatározó tagállamok elmélyíthetik integrációjukat. Az ilyen együttműködésnek minden tagállam számára nyitva kell állnia. Megerősített együttműködés elindítására az MT minősített többségi szavazással ad engedélyt, végső megoldásként, ha az együttműködés célja az unió egészén és méltányos időn belül nem valósítható meg. Az engedély feltétele, hogy legalább a tagállamok harmada részt vegyen a megerősített együttműködésben.

·        ·        Bármely tagállam kiléphet az Európai Unióból.

 

II. RÉSZ

AZ ALAPVETŐ JOGOK CHARTÁJA

·        ·        Az unió az egyént helyezi cselekvésének középpontjába.

·        ·        Alapvető jogok: méltóság, szabadságjogok, egyenlőség, szolidaritási jog, állampolgári jogok, a törvény előtti egyenlőség és a védelem joga.

·        ·        Az alapvető jogok chartájának előírásai csak a közösségi jog végrehajtásának körében érvényesek, és az egyes tagállamok alkotmányos előírásaival együtt értelmezendők.

 

III. RÉSZ

AZ UNIÓ POLITIKÁI

·        ·        Ez a rész fejti ki, hogy a közösségi intézmények milyen célokat követnek, és hogyan gyakorolják jogalkotó funkciójukat, megjelölve, melyek azok a döntési körök, amelyek – az alapelvtől eltérve – nem minősített többségű, hanem egyhangú szavazást követelnek az MT-től (például az adózásról, a közös kül- és védelmi politikáról és a hosszú távú közösségi költségvetési keretekről).

 

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

·        ·        Az Európai Unió jelképei (zászló, himnusz, jelszó, valuta, hivatalos ünnepnap).

·        ·        Az alkotmány hatálybalépésekor a korábbi európai közösségi és uniós szerződések érvényüket vesztik.

·        ·        Az alkotmány módosítása: bármely tagállam, az EB vagy az EP javaslatára európai konventet kell összehívni. A konvent tervezetet készít elő az elfogadásra jogosult kormányközi konferencia számára. A módosítást a tagállamok 2 éven belül ratifikálják.

 

EU ALKOTMÁNYA ÉS A MUNKA VILÁGA

A munka világa szempontjából fontos a III. rész III. fejezete, amely az „Egyéb különös területekre vonatkozó politikák” címet viseli.

Ennek első szakasza a „Foglalkoztatás”-ról szól, hangsúlyozva, hogy „Az Unió és a tagállamok … arra törekednek, hogy összehangolt stratégiát alakítsanak ki a foglalkoztatás, és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerő-piacok fejlesztése terén”.

 

A második szakasz a „Szociálpolitika” címet viseli. Ez a szakasz magába foglalja az Európai Szociális Kartában (Torinó, 1961.), valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi közösségi kartában meghatározott jogokat. E szerint az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységét a következő területeken:

·        ·        különösen a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

·        ·        munkafeltételek;

·        ·        a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme;

·        ·        a munkavállalók védelme munkaviszonyuk megszüntetése esetén;

·        ·        a munkavállalók tájékoztatása és véleményük meghallgatása;

·        ·        a munkavállalók és munkaadók érdekeinek képviselete és kollektív védelme, beleértve – hogy ez a díjazásra, az egyesülési jogra, a sztrájkjogra vagy a kizárás jogára nem alkalmazható – a vállalatvezetésben való részvételt;

·        ·        az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltételei;

·        ·        a munkaerő-piacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele, az Unió szakképzési politikájának sérelme nélkül;

·        ·        a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód;

·        ·        a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem;

·        ·        a szociális védelmi rendszerek modernizálása, a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme sérelme nélkül.

 

Ugyanezekben a kérdésekben az EU elősegíti, ösztönzi a tagállamok együttműködését és megkönnyíti intézkedéseik összehangolását.

A szakasz 1. alszakasza rendelkezik  „Az Európai Szociális Alapról”. A belső piacon a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és ezáltal az életszínvonal emeléséhez való hozzájárulás érdekében létrejön az Európai Szociális Alap, amelynek célja az Unión belül a munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítése, földrajzi és foglalkoztatási mobilitásuk növekedése, továbbá az ipari és a termelési rendszerben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodásuk megkönnyítése, különösen szakképzés és átképzés útján.”

 

MI KÖVETKEZIK?

A 400 paragrafust tartalmazó közel 300 oldalas dokumentum mintegy 90 százalékban megegyezik a konvent alkotmányos szerződéstervezetével, amely egyetlen ponton sem zárja le az utat az Európai Unió föderatív jellegének további erősítése előtt. Az állam- és kormányfők által elfogadott Szerződést jogi szempontból áttekintve lefordítják az EU összes hivatalos nyelvére, így magyarra is.  Az EU Alkotmányos Szerződését 2004. október 29-én Rómában írják alá ünnepélyesen. Ezt követően a tagállami ratifikációra az aláírást követően két év áll rendelkezésre. Egyes országok jelezték, hogy az Alkotmányról népszavazást kívánnak tartani. Így Dánia, Írország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Portugália és Luxemburg, de Lengyelország, Spanyolország, Belgium, Franciaország és mások is e megoldás mellett dönthetnek. Az Alkotmány hatályba lépése szempontjából ez egy kockázati tényező, hiszen korántsem lehet mérget venni rá, hogy „csont nélkül” mindenütt igent mondanak. Az EU vezetőinek viszont egyelőre nincs igazi forgatókönyvük arra az esetre, ha egy vagy több tagállam polgárai nemet mondanak a dokumentumra. Az alkotmányban szerepel ugyan egy nem kötelező erejű deklaráció arról, hogy ha az aláírást követő két éven belül a tagállamok egyötödében kudarcba fullad a ratifikálás, akkor az Európai Tanács megvitatja az ügyet. A legrosszabb esetet feltételezve sem „esik szét” az EU az új alkotmány híján, hiszen az együttműködés kereteit a nizzai szerződés is szavatolja.

 

-         -         X  -

 

Ide illik az az ógörög idézet, amely az Alkotmány tervezetében még szerepelt, de a végső szövegből kikerült: „Mi olyan alkotmány szerint élünk, amelynek neve, mivel az uralom nem néhány ember, hanem a többség kezében van, demokrácia.”

 

                                                                                     (Thuküdidész II.37.)

 

 

-   X X X   -

 

 


vissza