AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ


A 2008. december 9-én „Partnerség az egyéni védelemben” című konferencián elhangzottak alapján várjuk az „Egyéni védőeszköz-ellátás helyzete Magyarországon” című kérdőív önkéntes kitöltését.

„Egyéni védőeszköz-ellátás helyzete Magyarországon” című kérdőív


AMIT AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATBAN TUDNI KELL

Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok a következők:

  • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

/18.§ (1), (2), (4), (5) bekezdései, 23.§ (2) bekezdése, 33.§ (2) bekezdése, 34. §, 42.§ b), c) pontjai, 44.§ (1) bekezdése, 47.§, 54.§ (1) bekezdés h) pontja, 54. § (2) bekezdés g) pontja, 56. §, 61.§ (1) bekezdés b) pontja, 61.§ c) pontja, 63.§ (1) és (2) bekezdései, 72.§ (1) bekezdés első francia bekezdése, 82.§, 84.§ (1) bekezdés j) pontja, 83.§ b) pontja /

  • A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet.
  • Az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet.
  • Az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőségét vizsgáló szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 7/1999. (XI. 3.) SZCSM rendelet.

Közzétett jogszabály, amely még nem lépett hatályba

  • Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (I. 6.) MüM rendelet

Az egyéni védőeszközökre vonatkozó alapkövetelmény

Az egyéni védőeszköznek Minősítő Bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. {Mvt. 18.§ (4)}

A Minősítő Bizonyítvánnyal ellátott védőeszközökről, és az azokkal kapcsolatos minden változásról a Munkaügyi Közlöny (az FMM és az OMMF hivatalos lapja) aktuális számaiban lehet tájékozódni.

A Minősítő Bizonyítvánnyal ellátott egyéni védőeszköznek rendelkeznie kell a 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet szerinti biztonsági vizsgálati jellel.

  • Az ionizáló sugárzás ellen védő eszközök egyéni védőeszköznek minősülnek, de jóváhagyásuk nem a 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet alapján történik. Rájuk a 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendeletet kell alkalmazni.

  • A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 165. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése kimondja, hogy "ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani".

A munkaruhával történő ellátás oka és módja teljesen eltér az egyéni védőeszköz juttatás minden elemétől.

A munkahelyi öltözetek egyéb formái is ismertek, mint például a formaruha, egyenruha, termékvédő ruha, amelyek önálló kategóriát képeznek.

 

 

 

Az egyéni védőeszközökre vonatkozó általános követelmények

Azokat a munkáltatói követelményeket, amelyeket a munkavállalók védelmére kell biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rögzíti.

A védelemnek mindig a dolgozó akaratától, közreműködésétől független műszaki megoldását kell előnyben részesíteni, ha azonban a megfelelő védelem ezen a módon nem érhető el, a munkáltató szervezési intézkedések megtételére és egyéni védőeszköz alkalmazására kötelezett. {Mvt. 44.§ (1), 54. § h)}

A Mvt. munkáltatói kötelességként rögzíti, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket írásban meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni. {Mvt. 42.§ b)}

A törvény nem fogalmaz meg további részleteket arról, hogy mikor mely módszerrel kell védeni a munkavállaló egészségét, testi épségét. Követelményeket támaszt azonban arra az esetre, amikor egyéni védőeszközt kell alkalmazni a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben előírja, hogy

  • a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni,
  • azokkal a munkavállalókat el kell látni, és
  • használatukat meg kell követelni [ 42. § b)]

E három elvárás maradéktalan teljesítése jelentős terhet és felelőséget ró a munkáltatókra, tekintettel e feladatok műszaki, egészségügyi, jogi, pénzügyi vonzatára.

A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. [ Mvt. 54. § (2)]

A kockázat fogalmát a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény a következőkben határozta meg: "kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének a valószínűsége".

A kockázat megismerése az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése, stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat.

 

Az egyéni védőeszköz azonosítása

A munkáltató az egyéni védőeszközt vagy közvetlenül a hazai gyártótól, illetőleg az "importőrtől" tudja beszerezni (ők a minősítő bizonyítvány beszerzésére kötelezettek), vagy olyan (belföldi) forgalmazótól, aki az előzőek valamelyikétől származó egyéni védőeszköz eladásával foglalkozik.

A minősítő bizonyítvány nem feltétlenül található meg minden forgalmazónál (ezzel csak annak kötelessége rendelkezni, aki az egyéni védőeszköz minősíttetését kötelezettsége alapján kérte), azonban egyéni védőeszköz Tájékoztató nélkül nem hozható forgalomba. A Tájékoztató valamennyi utasítást tartalmazza, amit a munkáltatónak be kell tartania, továbbá minden olyan jellemzőt, figyelem felhívást, ami a védőeszközre vonatkozik. Megtalálható benne mindazon adat, amely lehetővé teszi az egyéni védőeszköz egyértelmű azonosítását, amelyek a következők: a minősíttető neve és címe, a minősítő bizonyítvány száma és érvényességi ideje, a védelmi képesség, a típusszám, a cikkszám(ok), a formai kialakítás(ok) leírása.

A típusszám a gyártótól, vagy a védőeszközt külföldről behozó szervezettől független paraméter, amely az adott egyéni védőeszköz védelmi képességeit rögzíti.

A munkáltató számára ezért a beszerzéskor (vásárláskor) a Tájékoztató és az egyéni védőeszközön feltüntetett adatok azonosítása a legfontosabb feladat. A Tájékoztató az egyéni védőeszköz tartozéka, amely a tárolására, kezelésére, karbantartására, tisztítására, időszakos vizsgálatára vonatkozó tudnivalókat tartalmazza. [ 2/l995 (I. 6.) MüM rendelet 4. § (2) b) pontja, 14. §-a)] .

Ellenőrizni kell, hogy az egyéni védőeszközön a biztonsági vizsgálati jel és a cikkszám (modellszám) jól láthatóan megtalálható-e. A biztonsági vizsgálati jel a minősíttető nevét, a minősítő bizonyítvány számát és a típusszámot tartalmazza. Ezeket az adatokat a későbbiekben is ellenőrizni kell, minden olyan esetben, amikor a munkáltatónál a védőeszközt valamilyen okból egyik helyről egy másik helyre átadják (például bevételezik, raktárba helyezik, a munkavállalónak kiadják).

 

Az egyéni védőeszközre vonatkozó munkáltatói szabályozás

(Mvt. 42.§ b) pontja, 56.§, 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 5.§ (1) bekezdése)

Az Mvt. 56. §-a előírja, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg és ez a feladat ellátása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének részleteit a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szabályozza. Az EüM rendelet szabályai a munkáltatók és a munkavállalók kötelességeit és jogait tartalmazza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában, ami közvetlenül kapcsolódik az Mvt. 56. §-ához.

A munkáltatónak az egyéni védőeszköz juttatás és használat feltételeinek előírásakor meg kell határoznia munkahelyenként, munkakörönként azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, anyag(okat), ahol egyéni védőeszköz biztosítása szükséges, illetve a kockázatok jellegét és mértékét.

Ha bármelyik felsorolt tényező esetében változás következik be, akkor a munkáltatónak a kockázatok jellegének és mértékének meghatározására irányuló vizsgálatokat meg kell ismételnie.

A munkáltatónak megfelelő védelmi képességgel rendelkező egyéni védőeszközt kell biztosítania, amelynek meghatározásakor figyelembe kell vennie a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékét, valamint a klimatikus környezetet is.

Egyes munkahelyeken egyidejűleg többféle kockázat is fennállhat. Ilyen esetben az összes kockázat elleni védelmet biztosítani kell a munkáltatónak. Vannak olyan egyéni védőeszközök, amelyek egyidejűleg képesek több hatás elleni védelemre is, azonban olyanok is rendelkeznek bizonyítvánnyal, amelyek csak egy meghatározott veszély vagy ártalom ellen nyújtanak védelmet. A munkáltatónak minden esetben juttatnia kell a védőeszközt, oly módon, hogy a munkavállaló minden hatás ellen védve legyen, ha szükséges akár több egyéni védőeszköz egyidejű alkalmazásával is.

Az egyéni védőeszköz személyi használatra szolgál, kihordási ideje nincs, és azt a munkáltató írásbeli engedélye nélkül a munkahelyről hazavinni nem szabad. Tisztántartásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Ezeket a szabályokat a belső munkáltatói utasításban egyértelműen kell rendezni.

A munkáltató írásbeli szabályozása áttekintésekor ajánlott kitérni arra is, hogy az előzőeken túl a munkáltató meghatározta-e belső előírásában

  • az egyéni védőeszközök használata oktatásának, gyakoroltatásának, a védőeszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájékoztatóban foglaltak megtartásának és megtartatásának (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése ) rendjét,

A munkavédelmi képviselő további vizsgálódási szempontjai lehetnek

  • a kockázatértékelés (kockázatbecslés) eredményességének áttekintéséhez egyéni védőeszköz tekintetében:

  • A munkáltató végzett-e kockázatbecslést, a hatékony védelmet nyújtó egyéni védőeszköz kiválasztásához?
  • A munkáltató a meghatározott feladatainak ellátásához igénybe vett-e munkavédelmi szakembert (szakértőt)?
  • A munkáltató naprakészen tartja-e nyilván a kockázatbecslésre, az egyéni védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket?
  • az egyéni védőeszközök kiválasztása áttekintéséhez

  • A munkáltató felmérte-e, felméri-e hogy a munkavállalók részére használatra szánt egyéni védőeszközök megfelelnek-e az írásbeli szabályozásában meghatározott feltételeknek?
  • A munkáltatónál következett-e be változás az előzőek szerint elvégzett felmérés óta, és ha igen a felmérést (vizsgálatot) ismételten elvégezték-e?

(65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 6.§ (1), (2) és (3) bekezdései)

Munkavédelmi képviselőt érintő szempontok

  • A munkáltató az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározásába bevonta-e a munkavédelmi képviselő(ke)t? (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 9.§ (1) bekezdése)

 

Az egyéni védőeszköz használata

Az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó követelményeket az Mvt. és a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet fogalmazza meg.

Nagyon fontos tudni, hogy a munkáltató és a munkavállaló együttműködése szükséges az egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használatához. Mind a két felet kötelezettségek terhelik, és mind a két felett jogokkal ruházta fel az Mvt., illetőleg az EüM rendelet. Akár a munkáltató, akár a munkavállaló jogainak érvényesítéséről, vagy kötelezettségeinek teljesítéséről van is szó, a felvetés önmagában nem vizsgálható. Egyik esetben a munkavállaló jogainak érvényesítése a munkáltató kötelességének teljesítésével jut felszínre, míg máskor a munkavállaló joga a munkáltató kötelességének elmulasztásán alapul, és fordítva.

 

 

 

  • A munkáltató kötelezettségei és jogai az egyéni védőeszközök használatával összefüggésben:

A munkáltató az egyéni védőeszköz használattal összefüggésben elsődlegesen a következőket köteles egyidejűleg teljesíteni:

  • a munkavállalót az egyéni védőeszközzel el kell látnia,
  • az egyéni védőeszközt megfelelően ki kell választania, {Mvt. 42.§ b)}
  • természetben a munkáltató rendelkezésére kell bocsátania, {Mvt. 18.§ (2)}
  • a munkavállalót folyamatosan kell ellátni az egyéni védőeszközzel,
  • az egyéni védőeszköz használatát meg kell követelnie {Mvt. 42.§ b)}.

A munkáltató joga a megfelelő és rendeltetésszerűen használható egyéni védőeszköz használatát megkövetelni.

A védőeszközöket a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani {Mvt. 42.§ c)}.

A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását. [ Mvt. 54. § g)]

A rendeltetésszerű használhatóság alapfeltétele, hogy a munkáltató rendelkezzen az egyéni védőeszköz Tájékoztatójával, és annak tartalmát a munkavállalóval megismertesse (Mvt. 18.§ (4) bekezdés)

  • A munkavállaló jogai és kötelezettségei

A munkavállaló jogai

  • a számár szükséges egyéni védőeszközt a munkáltatótól igényelni,
  • a munkáltató ez irányú kötelességeinek teljesítését igényelni,
  • a munkavégzést megtagadni, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, aminek minősül különösen az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. (Mvt. 63. § (2) )

A munkavállaló kötelezettségei

  • a számára kiadott egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni,
  • a számára kiadott egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni.
  • a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. (Mvt. 60. § (1) c) pontja)

A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni [ Mvt. 60. §] , így nemcsak joga az egyéni védőeszközök használata, hanem kötelezettsége is. E kötelezettség fennállása azonban nem mentesíti a munkáltatót a rendszeres ellenőrzése, ezen keresztül e kötelezettség érvényre juttatásának felelőssége alól. Az ellenőrzés a megelőzés egyik eszköze.

A munkavállaló ugyanakkor jogosult megkövetelni munkáltatójától a munkavégzéshez szükséges védőeszközök biztosítását [ Mvt. 61. § c)] .

Látható, hogy amit a törvény az egyik fél kötelezettségeként fogalmaz meg, azt a másik fél jogaként is megjeleníti.

A törvény az egyéni védőeszközök működőképtelenségét (alkalmatlanságát), illetve hiányát a munkavállaló életét, egészségét vagy testi épségét érintő közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősíti. [ M vt. 63. § (2)] . Ez az előírás olyan helyzetet nevesít, amely fennállásakor

  • a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést [ Mvt. 63. § (1)] , illetőleg
  • munkavédelmi bírság alkalmazható (Mvt. 82. §).

 

Ha munkáltató nem biztosította a szükséges egyéni védőeszközt, akkor a munkavállalót el kell tiltani az adott munka végzésétől,

Abban az esetben, ha az egyéni védőeszköz használata elő volt írva, a munkáltató által biztosítva volt és a munkavállalók, illetve a munkaterületen tartózkodó egyéb személyek ennek ellenére nem viselik, akkor a munkavállalók felelőssége állapítható meg, illetve a munkáltatónak az a kötelezettség mulasztása, hogy az egyéni védőeszközök használatát nem követelte meg, mint ahogyan azt az Mvt. 42. § b) bekezdése előírja. Ha a munkavállaló nem tett eleget a rendeltetésszerű használat kötelezettségének, akkor az adott munkát tovább nem folytathatja (Mvt. 84. § (1) bekezdésének g) pontja). A munkáltatónak ezért rendelkeznie kell arról, hogy ilyen esetben a munkavégzés felfüggesztésére kit jogosít fel a munkahelyen. Ennek hiányában a szabálytalan, és magát veszélyeztető munkavállaló tevékenységét tovább fogja folytatni.

Természetesen a munkáltató köteles rendszeresen (igazolható módon) ellenőrzi-e az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű (szabályos) használatát? (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3.§ (3) bekezdése)

A védőeszköznek a használat teljes időtartama alatt biztosítani kell a védelmet. Az olyan egyéni védőeszköz, amely kopott, szakadt, sérült, vagy egyéb ok miatt nem képes védelmi funkciójának maradéktalan megvalósítására, nem elégíti ki a munkabiztonsági követelményeket, ezért nem használható. A szemrevételezéssel lehet eldönteni, hogy a védőeszköz az előírt védelmi képességeinek eleget tesz. A védőeszköz védelmi képességét és az elhasználódás még megengedett mértékét a kezelési, használati utasításnak - Tájékoztatónak - kell tartalmaznia.

A használat előtt ismételten meg kell győződnie arról, hogy az egyéni védőeszköz minősítése megtörtént-e. A minősítésről a védőeszközön feltüntetett biztonsági vizsgálati jel, illetve a típusszám alapján lehet meggyőződni. Ellenőrizni kell a Tájékoztató meglétét is, amelynek helyét a munkáltatónak úgy kell meghatároznia, hogy a munkavállalók bármikor hozzáférhessenek.

A munkáltatónak a munkavállalókat oktatásban kell részesítenie, és gyakoroltatnia kell az egyéni védőeszközök használatát. Folyamatosan ellenőriznie kell továbbá, hogy a védőeszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó Tájékoztatóban foglaltakat betartják-e. (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet).

Az EüM rendelet az oktatás tekintetében dokumentálási kötelezettséget ír elő, amelyen felül az egyéni védőeszköz viselésére vonatkozó szabályok ismeretétről az érintett munkavállaló kikérdezésével is tájékozódni lehet. Amennyiben az a megállapítás, hogy a munkavállaló a szükséges ismereteket nem sajátította el, akkor el kell tiltania a munkavégzéstől.

8 Csak a rendeltetésszerűen használt (viselt) egyéni védőeszköz képes a megfelelő védelmet nyújtani!

8 Az egyénnek és az egyéni védőeszköznek egymáshoz illően egyidejűleg alkalmasnak kell lenni!

A rendeltetésszerű használat ellenőrzésének ajánlott szempontjai

  • A munkavállaló egyéni védőeszköz használatára való alkalmassága

A munkáltató ellenőrzésének ki kell terjednie:

  • a munkavállaló egészségügyi alkalmasságára,
  • a munkavállalónak a szakterület ellátásához szükséges képzettségére,
  • a munkavállaló munkakezdés előtti állapotára,
  • a munkavállaló munkavégzés közbeni állapotára,
  • a munkavállaló munkavégzést követő állapotára.

  • Az egyéni védőeszköz állapota

Az ellenőrzés terjedjen ki legalább:

  • a védőeszköz azonosíthatóságára,
  • a védelmi képesség meglétére,
  • a védelmi képesség időszakos vizsgálatának megtörténtére,
  • a tisztítás gyakoriságára és szakszerűségére
  • a védőeszközzel történő bánásmódra,

ezen belül szempontok:

= a védőeszközök tárolása,

= a védőeszközök karbantartása, javítása,

= a védelmi képességét vesztett eszközök védőeszközzé alkalmatlanná tevése,

= a meghatározott védőeszközök veszélyes hulladékként történő kezelése,

  • Az egyéni védőeszköz használata

Az ellenőrzése terjedjen ki legalább az alábbiakra

  • A munkavállaló használja-e a védőeszközt?
  • A munkavállaló a megfelelő védőeszközt használja-e?
  • A munkavállaló rendeltetésszerűen használja-e a védőeszközt?
  • A védőeszköz munkavégzés közbeni tisztítása megtörtént-e?
  • A védőeszközök munkavégzés közbeni tárolása megfelelő-e?
  • A védőeszközök munkavégzés utáni ellenőrzése

= az ismételt használatba vehetőség megállapítása érdekében,

= az ismételt használatbavétel előkészítése érdekében.

 

 

 

  • A munkavédelmi képviselők számár ajánlott további lényeges szempontok a használat áttekintéséhez
  • Pénzbeli vagy utalványi megváltás történik-e az egyéni védőeszköz természetbeni juttatása helyett? (Mvt. 18.§ (2) bekezdés, 65/1999. (XII. 22.I EüM rendelet 4.§ (5) pontja)
  • Az egyéni védőeszköz viselési, használati idejét kötik-e kihordási időhöz? (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4.§ (4) )
  • A védelmi képességét vesztett egyéni védőeszközök cseréje haladéktalanul megtörténik-e? (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4. § (4) és (7), 7.§ )
  • A közös használatban lévő egyéni védőeszközök esetében az egészségügyi vagy higiéniás kockázat megelőzése érdekében tesznek-e megfelelő intézkedést (pl.: fertőtlenítés)? (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4.§ (4) pontja, 5.§)
  • Keletkezett-e veszélyes hulladék az elhasználódott egyéni védőeszközök köréből, és ha igen a vonatkozó jogszabály szerint kezeli-e a munkáltató? (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 7.§ )

  • A munkavállalók hazaviszik-e az egyéni védőeszközüket a munkahelyről a munkáltató írásbeli engedélye nélkül? (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 8.§ (2) bekezdése)
  • A munkáltató a mentési feladatokra és a haváriákra rendszeresít-e készenléti csomagot? (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4.§ (7) bekezdése)

  • Történt-e a munkavédelmi képviselő részéről kezdeményezés az egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározásával vagy a használatával, illetőleg kezelésével kapcsolatban? (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 9.§ (1) bekezdése)

Az OMMF fővárosi és megyei felügyeletek munkahelyre kiterjedő ellenőrzési jogosultsága kiterjed az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére is.

[ Mvt 83.§.(3)] .

Az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használata oktatásának szabályai

A munkáltatónak meg kell határoznia a védőeszközök használata oktatásának, gyakoroltatásának rendjét.

Ennek alapja a védőeszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó Tájékoztatóban foglaltak, amelynek megtartásának és megtartatásának (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása) szabályait a munkavállalóknak ismerniük kell. Ismerniük kell ezen túl azokat az eseteket is, amikor az elhasználódott védőeszközök hulladékként (veszélyes hulladékként) kezelendők, továbbá ilyen esetben a kezelésük előírásait.

Szükség esetén meg kell határozni az egyéni védőeszközök használatának egészségi alkalmassági feltételeit, valamint a védőeszköz használat egészségi korlátjait.

A munkavédelmi képviselők számára ajánlott szempontok a munkavállalók egyéni védőeszközre vonatkozó ismereteinek áttekintéséhez

  • A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalókat azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben egyéni védőeszköz használata szükséges. (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4.§ (6) bekezdése)

  • A munkáltatónak gyakorlati képzést kell tartania a munkavállalók részére az egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használata elsajátításának érdekében. (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4.§ (6) bekezdése)

  • A munkáltató az egyéni védőeszközök "Tájékoztató"-ját köteles a munkavállalók részére (például kifüggesztéssel, vagy a helyszínen tartással) rendelkezésre bocsátani. (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4.§ (6) bekezdése)

  • A munkáltató a tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét írásban köteles dokumentálni, és a munkavállalókkal aláíratni. (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4.§ (6) bekezdése)

Az egyéni védőeszköz időszakos felülvizsgálata

Az egyéni védőeszközök meghatározott körét időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, annak érdekében, hogy hosszabb távon is biztosan használhatók legyenek. Az időszakos felülvizsgálatok leghosszabb időközeit általában a gyártók határozzák meg, de vannak olyan védőeszközök is, amelyek időszakos felülvizsgálatát szabvány írja elő. Ebbe a körbe tartoznak a leesés elleni védőeszközök, a légzésvédő eszközök, a teljes testfelületet védő eszközök, az elektrotechnikai és a rezgés elleni védőkesztyűk, amelyek esetében az időszakos vizsgálatok konkrét időközeit a Tájékoztató közvetíti a munkáltatók, és bármely érdekelt fél számára.

A munkáltatónak a felülvizsgálat megtörténtét bizonyító erejű dokumentummal kell tudni igazolnia. Amennyiben a munkáltató az időszakos felülvizsgálatot elmulasztotta, akkor az egyéni védőeszköz nem használható. (2/1995- (I- 6.) MüM rendelet 4.§ (2) b) pontja, 14.§), (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3.§ (3) bekezdése)

 

Az egyéni védőeszköz tisztítása, karbantartása

A munkáltatónak biztosítania kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, a védőképesség megőrzését, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), szükség esetén pedig a pótlását. Mindezt az Mvt. 54. § (5) bekezdésének g) pontja írja elő. A munkavédelmi képviselő arról győződhet meg, hogy a munkáltató a védőeszközök szakszerű tisztítását, karbantartását megoldotta-e. A gyakorlatban ezt elsősorban a munkavállaló által viselt védőeszköz állapotából kiindulva kell megítélni. A tisztítás, karbantartás, pótlás rendjét a belső szabályozásnak kell tartalmaznia. Ha a munkáltató nem, vagy csak részben tesz eleget a tisztításra, karbantartásra vonatkozó kötelezettségének, akkor az érintett egyéni védőeszközöket nem szabad tovább használni.

Szempontok az egyéni védőeszközök tisztításának, karbantartásának áttekintéséhez

  • A munkáltató gondoskodik-e az egyéni védőeszközök szakszerű tisztításáról, karbantartásáról? (Mvt. 54.§ (5) g) pontja, 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4.§ (5) bekezdése)
  • A munkáltató a számára előírt tisztítás elvégzése helyett nem ad-e pénzbeli juttatást? (Mvt. 18.§ (2) bekezdés, 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 4.§ (6) bekezdése)
  • A munkavállalók elvégzik-e az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatához szükséges napi, illetőleg műszak közbeni tisztításokat? (Mvt. 60.§ (1) bekezdés b) pontja)

A munkavédelmi képviselő egyéni védőeszközökkel kapcsolatos jogai

A munkavédelmi képviselői intézmény a hazai szabályozás sajátos vonása. Jogaik között az egyéni védelemmel kapcsolatos feladatok megvalósulásáról történő meggyőződés is megtalálható [ Mvt. 72. § (1)] .

"A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen

  • a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
  • az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
  • a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. {Mvt. 72. § (1)] }

A munkavédelmi képviselő az egyéni védőeszközök juttatása terén a jogait különösen a következőkben tudja érvényesíteni {Mvt. 72. § (2)] }

  • részt vehet a munkáltató által írásban készített egyéni védőeszköz juttatásról szóló szabályozás kimunkálásában,
  • az egyéni védőeszközök használatával összefüggő oktatás megtervezésében és megszervezésében,
  • részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában {Mvt. 65.§ (3), amelynek keretében kifejtheti véleményét az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos megállapításokra vonatkozóan.

Ennek keretében az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 6. számú mellékletében közzétett Munkabaleseti jegyzőkönyv 66. kódnégyzetének kitöltése során tett megállapítás helytállóságát tudja a képviselő áttekinteni. Ez azt tartalmazza, hogy a munkabaleset bekövetkezésében az egyéni védőeszköz milyen szerepet töltött be. A lehetőségeket a következő táblázat mutatja be.

Az egyéni védőeszköz a munkabaleset során

1. Alkalmas volt, rendeltetésszerűen használták

2. Alkalmas volt, de nem rendeltetésszerűen használták

3. Alkalmas volt, de nem használták

4. Alkalmatlan volt, de rendeltetésszerűen használták

5. Alkalmatlan volt, nem rendeltetésszerűen használták

6. Alkalmatlan volt, nem használták

7. Szükséges lett volna, de nem volt

8. Nem szükséges

A munkabaleset bekövetkezte okainak feltárásában az egyéni védőeszközök szerepét nem egyszerű feladat felismerni, valamint értékelni. Ehhez jól kell ismerni a védőeszköz juttatás valamennyi elemét, beleértve a jelenlévő kockázatokat is, és helyesen kell megítélni a szakmai összefüggéseket. A munkavédelmi képviselő a munkahely veszélyességétől, a munkahelyi körülményektől függően kevesebb vagy több ismerettel rendelkezhet munkavédelmi szabályokról, amely képessé teheti a közvetlen véleménye kinyilvánítására. Függetlenül azonban a munkavédelmi képviselő munkavédelmi felkészültsége szintjétől, érdemleges jelenléte a munkabalesetek kivizsgálásában. Fellépésével elérheti a munkabaleset minél szakszerűbb kivizsgálását, észrevételt tehet, kérdésével előmozdíthatja új szempontok szerinti áttekintést, tudomása lehet olyan tényről, amelyet nem vettek figyelembe, esetleg a munkáltató olyan mulasztásáról, amit korábban már kifogásolt. Ezeken felül természetesen az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos ismereteivel tényszerűen is hozzájárulhat az okok szakszerű feltárásához.

A munkavédelmi képviselő jelenlétét a munkabaleseti jegyzőkönyvön fel kell jegyezni, továbbá meg kell jeleníteni a munkabalesettel kapcsolatosan tett észrevételeit. Ez olyan lehetőség, amely a közvetlen eseményen túl az egyéni védőeszközökre vonatkozó munkáltató szabályozásra is hatással lehet.

Teendők munkabaleset egyéni védőeszközzel összefüggésben történő bekövetkezésekor

Abban az esetben, ha az egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használata közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, akkor a védőeszköz megfelelőségét a munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell. [ Mvt. 23. § (2)] .

A vizsgálat elvégzéséig annak működését, illetve használatát meg kell tiltani. A vizsgálat elvégzése szintén munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. [ Mvt. 54.§ (5) bekezdése] .

Egyéni védőeszközzel történt munkabaleset esetén a megfelelőség vizsgálata annak megállapítását jelenti, hogy a fennálló kockázatok ellen a megfelelő védőeszközt biztosították-e, azt rendeltetésszerűen használták-e, elsődlegesen ide értve, hogy a védőeszköz a védelmi képességét megőrizte-e? Ennek keretében a munkáltató belső előírását (meghatározás), a kiválasztás, illetőleg használat szakszerűségét kell vizsgálni.

Nem tartozik ide a védőeszköz minősítő bizonyítványa kiadásának alapját képező munkavédelmi megfelelőség vizsgálat követelményeivel összefüggő (OMMF jogkörébe tartozó) ellenőrző vizsgálat, csak a bizonyítványban meghatározottak alapján a Tájékoztatóban rögzítettek betartásának vizsgálata.

Az egyéni védőeszközök használata mellőzésének következtében a munkáltatónál bekövetkezett munkabalesetek számának és okának ismerete segítséget nyújthat a megelőzésben.

 

A munkavédelmi képviselő jogai a 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet alapján

  • A munkavédelmi képviselő (és a munkavállaló) jelen lehet, véleményt nyilváníthat a zajvizsgálat elvégzésekor, és ezt kezdeményezheti.
  • A zajvizsgálati jegyzőkönyv egyik példánya a munkavédelmi képviselő tulajdona.
  • A munkavédelmi képviselő megállapíthatja, hogy
  • a foglalkozás-egészségügyi orvos jelzése alapján a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzőkönyv között ellentmondás van;
  • a zajmérés nem az üzemszerűen működésnek megfelelően történt;
  • a jegyzőkönyvet az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetnek megküldheti.

Munkavállalók jogai, amelyet a munkavédelmi képviselő érvényesíthet

  • Ha a zajexpozíció várhatóan túllépi a 85 dB-t a munkavállalónak joga van egyéni védőeszközt kérni.
  • Ha a zajexpozíció meghaladja a 90 dB-t, illetve az őt (a munkavállalót) érő 125 dB-t, köteles egyéni védőeszköz viselni.
  • A munkavállaló köteles részt venni a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatokon.

vissza

-->