AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

MUNKAEGÉSZSÉGÜGY


A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY HELYZETE 2008.


A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY HELYZETE 2007.


Munkaegészségügy 2006.


A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY HELYZETE


                                                                                   A Kormány által 2005-ben

 elfogadott jelentés alapján

A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY HELYZETE

A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek

 összefoglalása

 A bejelentett esetek leírása

 

2004-ben 675 foglalkozási megbetegedést (mérgezést) jelentettek, 25 %-kal többet, mint az előző évben (541). A bejelentett esetek 48 %-a (2003-ben 59 %-a) járt keresőképtelenséggel. A fokozott expozíciós esetek számában a 2003. évhez képest közel 40 %-os növekedés tapasztalható: 529 (2003-ban 379). [1. ábra].

A megbetegedéseknél a bányászatban (FEOR szerint) foglalkoztatottak száma a legmagasabb: 23 % (157 fő), míg a fokozott expozíciós eseteknél a vas- és fémipari foglalkozásúak aránya (ugyancsak FEOR szerinti) a legnagyobb: 43 % (227 fő).

 

 

2003-ban az alkalmazásban állók létszáma 2.753.049 fő volt. Ez 1 %-kal több mint 2002-ben (2.726.300 fő) [2. ábra].

 

 

 

 

2004-ben a bejelentett munkavállalók túlnyomó többsége férfi volt, arányuk a foglalkozási megbetegedések között 69 %, a fokozott expozíciós esetek között 90 % (3. ábra).

 

3. ábra

 

A bejelentett esetek nemek szerinti megoszlása

 

 

A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek életkor szerinti megoszlása eltérő. Fiatalkorú munkavállaló egyik kategóriában sem érintett. A foglalkozási megbetegedést elszenvedők között az 50 év felettiek aránya 48 %, míg a fokozott expozíciós eseteknél a 40‑49 év közöttiek aránya (41 %) a legnagyobb (4. ábra).

4. ábra

 

 

 

5. ábra

Nemzetgazdasági áganként a kiemelkedően legtöbb foglalkozási megbetegedést a feldolgozóiparból jelentették (az összes megbetegedés 42 %-a, 282 eset). Ezt követi a bányászat (25 %, 172 eset), majd az egészségügyi és szociális ellátás (15 %, 98 eset) (5. ábra).

A 10 ezer alkalmazásban állóra jutó bejelentések számát tekintve a legtöbb megbetegedés változatlanul a bányászatban (286,7) fordult elő (6. ábra). Ez a magas érték egyrészt a légzőrendszeri megbetegedések (88 fő, 51 %), másrészt a zaj okozta halláskárosodások magas számából (45 fő, 26%) adódik.

 

Az egészségügyi és szociális ellátásból bejelentett megbetegedések 21 %-a hepatitis (21 eset) és 12 %-a tuberkulózis (12 eset) volt, 44 %-a (98 fő) biológiai kóroki tényezők okozta egyéb megbetegedés (43 eset).

 

A fokozott expozíciós esetek száma az iparban a legmagasabb: 445 (az összes bejelentés 84 %-a). A legtöbb fokozott expozíciós eset a feldolgozóiparból került bejelentésre (412 eset, 78 %) (5. ábra).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. ábra

 

 Halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedések

 

2004-ben 5 haláleset fordult elő (2003-ben 13 eset volt).

 

A halálos kimenetelű esetek a következők voltak:

 

  • 4 tüdőrák okozta haláleset fordult elő a Mecseki Ércbányászati Vállalat korábban foglalkoztatott dolgozói között.

 

  • 1 haláleset húgyhólyag rosszindulatú daganata következtében jött létre. Az érintett tartálylakatos munkakörben a MÁV Dunai Finomító Állomásán dolgozott. Az Intézet Toxikológiai Bizottsága a hólyagrák kialakulását a két évtizedes komplex rákkeltő vegyi anyag (ásványolaj-lepárlási termékek) expozíciónak tulajdonította.

 

7. ábra

Halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedések

 

Esetszám

Diagnózis

Munkahely

Foglalkozás

        4

tüdő rosszindulatú daganata

MÉV

vájár, csillés

        1

húgyhólyag rosszindulatú daganata

MÁV

tartálylakatos

 

 

 

 Tömeges foglalkozási megbetegedések

 

2004-ben 9 tömeges mérgezés/fertőzés volt, ami 142 főt érintett. (2003-ben 11 eset volt 130 mérgezettel.)

 

Tömeges fokozott expozíciós esetek

                                                                                                                                          8. ábra

A tömeges fokozott expozíciós esetek megoszlása nem és kóroki tényezők

szerint 2004

Fokozott expozíció kóroki tényezője

Férfi

Együtt

ólom

11

5

16

nikkel

10

0

10

benzol

11

4

15

toluol

12

3

15

xilol

0

6

6

dimetilformamid

6

0

6

sztirol

1

4

5

szénmonoxid

10

0

10

összesen

61

22

83

 

2004-ben 8 tömeges fokozott expozíció fordult elő, 83 bejelentéssel.

A bejelentések között a férfiak és a nők aránya 73 %, illetve 27 %. (2003-ban 12 férfi és 5 nő).

 

 A foglalkozási megbetegedések (mérgezések) részletes adatai*

 

A bejelentett foglalkozási megbetegedések kórformák szerinti megoszlását illetően (9. ábra) - az előző évtől eltérően - az első helyen ismét a zaj okozta halláskárosodások állnak, a második helyre a fertőző betegségek kerültek, ezt követik a légzőrendszeri megbetegedések. A nők aránya legnagyobb a bőr-, a fertőző betegségek, és a vegyi anyag okozta mérgezések között: 67, 60 illetve 52 % (10. ábra). A férfiak aránya legmagasabb a zaj okozta halláskárosodások, a légzőrendszeri, a vibráció okozta és az egyéb megbetegedések között, sorrendben 97, 87, 85, 81 % (10. ábra)

                          9. ábra

 

 

 

 

 

 

 

11. ábra

Ha a foglalkozási megbetegedések megoszlását a kóroki tényezők fő csoportjai szerint elemezzük, megállapítható, hogy első helyen az elmúlt évtől eltérően a kémiai, második helyen a fizikai, harmadik helyen pedig a - tavalyi első - biológiai kóroki tényezők által okozott megbetegedések állnak.

 



* A foglalkozási megbetegedések (mérgezések) részletes adatai című fejezet  a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetének „A 2004. évi foglalkozási megbetegedések (mérgezések) és fokozott expozíciós esetek - szakmai értékelése a bejelentett adatok alapján" című éves értékelés alapján készült.


A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2004. évi munkaegészségügyet érintő módosítása


Az építőipar munkaegészségügyi jellemzői

A képernyő előtti munkavégzés minimális egeszsegugyl es biztonsagi kovetelmenyemek módosításáról szóló rendelet értelmezése

Az APEH tájékoztatója a védőszemüvegről

Beszámoló az ÁNTSZ EU-csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs munkájáról


Ideg - munka
NSZ • 2004. február 18. • Szerző: Danó Anna

Az Európai Munka- és Egészségbiztonsági Hivatal jelentése szerint az unió tagállamaiban évente 5500 ember hal meg munkahelyi baleset miatt. Ez okból elvész 146 millió munkanap, vagyis 15 ezer egészséges ember teljes élete alatt ledolgozható munkaidő.

A helyzet nálunk sem jobb. Anynyiban más viszont, hogy a munkahelyeken elszenvedhető ártalmaknak kisebbik része a közvetlen baleset. A "benti" pszichikai ártalmak az igazán súlyosak. A Gordio Tanácsadó Csoport minap nyilvánosságra hozott kutatása szerint minden második magyar munkavállaló stresszhatás alatt dolgozik. A további negyven százalék sem csak úgy lazán teszi a dolgát, hanem közepesnek mondható nyomásnak van kitéve. Legtöbben az idő szorítása, a túl sok feladat, az elviselhetetlenül gyors ritmus miatt panaszkodnak.

Mindez azt jelenti, hogy aki dolgozik, ébren töltött idejének nagyobb részét nehezen elviselhető feszültség alatt tölti. Heti átlagban 44,5 órát. Tehát napi egy órával többet, mint amennyi a törvényes munkaidő. Az emberek zöme az elvárások miatt vállalja a hosszú műszakot. Az ártalmak többsége azonban nem mennyiségi. A munkahelyi vezetők intézkedései, a vezetői támogatás elmaradása a leggyakrabban említett kellemetlenség. A rossz és feszült hangulat, az állandó stressz következménye az általános kimerültség és - meglepő módon - az erős hátfájás. Persze a fejfájás is, de az, ahogy mondani szokás, érthető. A fizetség mellett a munkahely "ad még" magas vérnyomást, gyakori fulladást, mellkasi fájdalmakat, sajgó, fájó végtagokat. A válaszadók negyede ugyanakkor 11 napnál is többet dolgozott betegen, mert félt, hogy elveszti munkahelyét.

A felmérés szerint a munka után sem csak a pihenés következik. Az anyagi gondok erősen, de a közéletinek nevezhető feszültségek nem elhanyagolható mértékben terhelik az embereket. A kutatók szerint a legveszélyeztetettebbek a 29-39 éves, fizikai munkát végző, alacsony iskolai végzettségű emberek.

Magyarországon még nem, a tengerentúlon már nem bizonyul önzetlen jótékonykodásnak, ha egy cég törődik dolgozóinak jobb közérzetével. Papíron persze nálunk is minden rendben van. A KSH adatai szerint a munkavállalók 88 százaléka részesül a munkahelyén egészségvédelemben: összesen 1150 orvos áll rendelkezésükre. Örvendetes az is, hogy tegnap 19 cég nyerte el az egészségbarát munkahely címet a két illetékes tárca - az egészségügyi és a munkaügyi - közös pályázatán. A sajtótájékoztatón elhangzott: az egészségügyi rendszer csak húsz százalékban tudja befolyásolni a lakosság egészségi állapotát. A munkaügyi miniszter pedig azzal búcsúzott az újságíróktól: jót írjanak, mert a rossz hírektől stresszes leszek.