AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK - VÁLASZOK
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

CIVIL SZERVEZETEK A MUNKAVÉDELEMBEN

 

 

Előadó: †FŐCZE LAJOS

okleveles vegyészmérnök,

szaktanácsadó

XI.

Országos Munkavédelmi-Munkabiztonsági Oktatási Ankét

GYÖNGYÖS

- 2003. január 23 -

Tisztelt Elnökség!

Hölgyeim és Uraim!

Kedves Kollégák!

Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy a több évtizedes eredményes múltra visszatekintő munkavédelmi oktatási ankétok sorában ez az első, ahol a munkavédelem civil kötődéseiről szólunk.

 

I.

A CIVIL AKARATRÓL

  1. A civil társadalom állapota a demokrácia fokmérője.
  2. A civil kérdések - mint például a civil társadalom állapota, ethosza, szakmai, területi struktúrája, az un. NGO-k (nem kormányzati szervek) szerepvállalása, helyük, szerepük alakulása az információs társadalomban, tevékenységük társadalmi hasznosulása, stb. - tudományos vizsgálódások tárgya, széles körű szakirodalommal rendelkezik.

  3. A civil szféra rendkívül heterogén.

A civil szervezetek vállalt szerepük, méretük, érdekérvényesítő képességük, stb. alapján rendkívül differenciáltak. Gondoljunk csak a különböző szervezetekre, egyesületekre, népfőiskolákra, társaságokra, szövetségekre, kamarákra, alapítványokra, köztestületekre, stb. Néhány vitatott kérdés válaszra vár. Így:

  • A civil szervezetek működésének anyagi alapjai, s ezen belül a profitnak a közcélokra való kötelező visszaforgatásának gyakorlata.

  • A másik sebezhető pont az országos regionális és a helyi politikai tevékenységtől való elhatárolódás kérdése.

  • A harmadik pedig az érdekszervezetek és a vallási szervezetek kérdése. Az utóbbiaknál a mai finanszírozási viták jelzik a problémát, míg a munkáltatói és munkavállalói érdekszervek alapvetően érdekképviseletet látnak el, vagyis közvetlenebbül, szervezetszerűen kapcsolódnak - gondoljunk csak az országos szintű Munkavédelmi Bizottságra - a kormányzati tevékenységhez, illetve kormányzati szervekhez.

  1. A civil szerveződések egyre inkább önálló szektort alkotnak.
  2. A nonprofit szervezetek több tízezres száma már önmagában véve is tanúskodik arról, hogy itt egy önálló szektor van létrejövőben. Az adatok impozánsak, még akkor is, ha tudjuk, hogy a civil szervezetek nagy részének csak "szakmai identitása" van, s nem jut el - vagy csak szavakban - a többi hasonló szervezettel való érdekközösség felismeréséig. Sokszor a kormányzati szervek részéről is hiányzik ezen szervezetek partnerként való elfogadása és a szektor egésze, vagy egyes szakmai egységei sem tudnak egységesen fellépni érdekeikért. Tehát szükség van un. "tetőszervezetek" kialakítására. Természetesen annak tudomásulvételével és tiszteletben tartásával, hogy alakulnak, megszűnnek és strukturálódnak a civil szervezetek. A maguk által kialakított körben tegyék azt, amit jónak látnak céljaiknak megfelelően, már csak azért is, mert az önszerveződő szakmai társaságok tagjai érezzék jól magukat úgy, ahogy ők akarják. Bibó István gondolatának megfelelően: "… a folyó dolgok, mindenkinek közös ügyei, és hogy az ügyek eme közösségével mindenkinek tisztában kell lennie."

  3. S végezetül összefoglalólag:

  • Mi a civil szervezetek feladata?

Befelé a civil védőfal és kifelé a civil közvetítőrendszer erősítése, azaz az állam és a társadalom együttműködése.

  • Mi az állam feladata?

Az állami közvetítőrendszer erősítése és a civil védőfal tudomásul vétele, támogatása, azaz a társadalom és az állam együttműködése.

 

II.

A MUNKAVÉDELEM CIVIL HÍDJAI

 

A széles körű társadalmi közvélemény ritkán találkozik a munkavédelem civil szervezeteinek tevékenységével. A szakmai közvélemény ez irányú ismeretei is többnyire töredékesek. Sokkal többször találkozunk - nem egyszer átpolitizáltan - a környezet-, természetvédő mozgalmakkal, a fogyasztóvédelmi szervezetekkel, stb. Ezért is indokolt számba venni a munkavédelemmel foglalkozó civil szervezeteket.

Az Ankét résztvevői előtt természetesen ismert, hogy a munkavédelem magában foglalja a munkabiztonságot, a munkaegészségügyet, amelynek része a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy, valamint a szociális munkavédelmet. A kémiai biztonság követelményei természetesen a munkavédelem része, de annak hatálya a társadalom szélesebb területeit (lakosság, stb.) is érintik. Ennek figyelembevételével a munkavédelem legfontosabb országos civil szervezetei a következők:

  1. Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ).
  2. A korábban a Gépipari Tudományos Egyesület Munkavédelmi Szakosztálya 2002. évtől, jogutódként a GTTSZ Munkavédelmi Tagozataként működik.

    A Szövetség célja a gazdaság és a tudomány élénkítése, fejlesztése érdekében az értékek termelésének, védelmének, az innovációnak, a finanszírozási problémák megoldásának, az információcserének és tájékoztatásnak elősegítése a nemzetgazdaság egészében.

    Ezért a korábbi szakosztály úgy ítélte meg, hogy a tudományos alapokon működő munkavédelem a nemzetgazdaságnak, annak minden ágának, valamint a gazdálkodásnak integráns része, ezért a helye a GTTSZ-ben van.

    A közel 25 éve működő civil szakmai szerveződéshez kötődik a tíz alkalommal megrendezett országos munkavédelmi vándorgyűlések rendezvénye, továbbá számos szakmai szimpózium, tanácskozás. 2003. elején kerül sor a XI. Országos Munkavédelmi Vándorgyűlésre "Az Európai Unió és a hazai munkavédelem, kémiai biztonság" témakörben.

  3. Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség (MUFOSZ).
  4. A Szövetség mintegy évtizede megalakult Magyar Munkavédelmi Kamara jogutóda.

    A Szövetség célja: a Munkavédelem Országos Programjában megfogalmazott stratégiai célok és feladatok szellemében hozzájárulni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka feltételeinek megteremtéséhez, a munkavédelemért felelős szakemberek, valamint foglalkozás-egészségügyi szakorvosok összefogásával és munkájuk színvonalának javításával, együttműködésük fokozásával, emberi és állampolgári jogaik védelmével. Célja továbbá a versenyszférában és a közszolgálat területén működő cégeknél, valamint közigazgatási és önkormányzati intézményeknél, cégeknél dolgozó munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakemberek, vállalkozók, valamint a munkavédelemért tevékenykedő társaságok (gyártók, szolgáltatók) tevékenységének összehangolása.

    A Szövetség által évente két-három alkalommal szervezett "Munkabiztonság Szakmai Nap" rendezvények esetenként százas létszámú szakemberek érdeklődését váltotta ki. E mellett szakmai találkozók, stb., valamint a Népszava Könyv Kft "Munkabiztonság" munkavédelmi szakfolyóirata biztosítása szolgálja a Szövetség céljainak megvalósulását.

  5. Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (MÜTT)
  6. A Társaságot 1946-ban alapították.

    A Társaság célja: az üzemorvostan (foglalkozás-orvostan) művelése, gyakorlatának fejlesztése, a tagok tudományos ismereteinek bővítése és orvosetikai nevelése. A Társaság feladata, hogy tudományágának preventív szemléletét és módszertanát terjessze, annak hazai és külföldi eredményeit ismertesse, elősegítse a kutatások eredményeinek a munka világába történő felhasználását. A MÜTT tagjai kutatási eredményeinek ismertetéseihez széles körű lehetőséget biztosít. Segítséget nyújt tagjai erkölcsi, szakmapolitikai és anyagi érdekeinek védelméhez. Szakterületén belül közreműködik a korszerű egészségpolitika kialakításában és megvalósításában. A Társaság tevékenységével elősegíti, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megfogalmazott megelőző, egészségmegőrző elvek a magyar viszonyokra alkalmazva érvényesüljenek. A MÜTT tudományos tevékenységével kapcsolatos oktatási, képzési feladatokat is ellát, valamint részt vesz a munka világa szereplői szemléletének formálásában, a gyors és szakszerű tájékoztatásában.

    A MÜTT-nek 732 tagja van. Évente tartott kongresszusain fő témakörök köré csoportosítva szakmai előadások hangzanak el és 1998 óta átadásra kerül a Tóth Imréről elnevezett emlékérem. A legutolsó XXII. Kongresszusra - Tata, Budapest, Lillafüred, Sopron után - 2002-ben Egerben került sor, amely egyben a MÜTT tisztújító közgyűlésével került összekapcsolásra. Ezen a rendezvényen 478 fő vett részt és 46 szakmai előadás hangzott el.

  7. Magyar Munkahigiénikusok Társasága (MAMUT)
  8. A Társaságot 1966-ban alapították.

    A Társaság célja: társadalmi úton elősegíteni az egészségügy és az orvostudomány, illetve ezeken belül elsősorban a munkaegészségtan és munkaegészségügy színvonalának állandó emelését és korszerűsítését, a tudományos gyakorlati alkalmazását. A Társaság saját szakterületén elősegíti az országos szintű tudományos, gyakorlati, oktatási, etikai és társadalmi feladatok megoldását, a tagok szakmai képzettségének emelését, valamint az egészségmegőrzés hosszú távra szóló társadalmi programjának megvalósítását. További célja a tömegkommunikációs szervek és eszközök segítésével aktívan részt venni a hazai munkaegészségügyi közvélemény (például a munkahelyi személyi higiéné, magatartás) formálásában, a kellemes, biztonságos humanizált munkakörnyezet, az egyén igényeinek megfelelő munka jelentőségéről számot adó gyors és szakszerű tájékoztatásában. Ezeken túl a Társaság további célja, hogy őrködjön tagjai szakmai, erkölcsi tekintélye és anyagi érdekeinek a közérdekkel összhangban való érvényesülése felett.

    A MAMUT XX. Kongresszusára 2002-ben Hévízen került sor, ahol az ország egész területéről érkezett nagy létszámú érdeklődő, 40 szakmai előadást hallgathatott meg a munkahigiéné, a kémiai biztonság és a sugáregészségügy aktuális kérdéseiről. A Társaság feladatának jelölte meg, hogy együttműködési lehetőségeket keressen hasonló profilú szakmai, társadalmi szervezetekkel.

  9. "A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány"

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény 70. § (1) bekezdése a munkavállalók számára alanyi jogon biztosítja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani, illetve három vagy ennél több képviselő esetén munkavédelmi bizottságot létre hozni.

Ma a nagyvállalatok és a közép-vállaltok egy részében néhány ezer képviselő és százas nagyságrendű bizottság működik.

Az 1996-ban magánszemélyek és egy társaság által létrehozott Alapítvány alapvető feladata a módszertani segítségnyújtás a képviselők számára.

Az Alapítvány célja: a képviselők és bizottságok nyilvántartása, azaz rendszeres tájékoztatás az időszerű munkavédelmi kérdésekről, követelményekről, folyamatos oktatásuk és képzésük. Az Alapítvány további célja országos, regionális szakmai tanácskozások szervezése, kiadványok biztosítása, valamint a mindennapi gyakorlati problémák megoldásához szakmai segítség nyújtása.

Az Alapítvány a VEGYIPROP Kft közreműködésével látja el feladatát. Ez év júniusában Siófokon kerül sor a Munkavédelmi Képviselők IX. Országos Fórumára. 2002. évtől működik a képviselők évközi konzultatív fóruma. Ágazati, területi szakmai előadás-sorozatok, módszertani kiadványok, az évente négy alkalommal megjelenő "Munkavédelmi Képviselő" újság, valamint a 2002 végén harmadik alkalommal megjelentetett, teljesen átdolgozott Munkavédelmi Képviselők Kézikönyve jelzi az ez irányú munkát. 2002-től az Alapítvány rendelkezik honlappal. A www.mvkepviselo.hu címet viselő weblap széles körű adatbázis, mivel az időszerű témák mellett kapcsolatot biztosít a munkavédelemben érdekelt valamennyi hazai intézmény honlapjához és függelékében pedig közli a legfontosabb hatályos jogszabályok teljes szövegét. Működését a munkavédelmi bírságokból befolyt pénzösszeg egy részéből kiírt pályázatokon elnyert pénzből és a remélt szponzori támogatásokból biztosítja.

Tisztelt Kollégák!

A felsorolt munkavédelmi civil szakmai szervezetek mellett még számos szerveződés is szolgálja a munkavédelem céljainak megvalósulását. A teljesség igénye nélkül néhányat felsorolok. Így az e rendezvényt is "éltető" Oktatási Minisztérium Munkavédelmi-Munkabiztonsági (Biztonság-technikai) Oktatási Bizottságát, a Magyar Tudományos Akadémia Munkatudományi Bizottsága Munkavédelmi Albizottságát, a Magyar Mérnök Kamara Munkabiztonsági Tagozatát, a Magyar Orvosi Kamara Foglalkozás-egészségügyi Szekcióját, továbbá a Magyar Kémikusok Egyesülete Biztonságtechnikai Szakosztályát, vagy a Gépipari Tudományos Egyesület Anyagmozgatási Szakosztályát.

Az ismertetett és felsorolt munkavédelmi civil szakmai alakulatok szép száma is indokolttá tette, hogy néhányan kezdeményezzünk egy "tető", vagy "ernyő" szervezet kialakítását. Természetesen ennek létrejötte egyetlen szervezet önállóságát sem érintené, csak a munkavédelem érdekérvényesítő képességének növelését, hazai és nemzetközi tekintélyének erősítését szolgálná. Tájékoztatom a tisztelt résztvevőket, hogy bírósági nyilvántartásba vétel alatt áll a Magyar Munkavédelmi Társaság.

A Társaság jellege: a Magyar Munkavédelmi Társaság a munkavédelem (munkabiztonság, munkaegészségügy) és az ezekhez kapcsolódó szakterületeken működő társadalmi szervezetekből álló tagsággal és önkormányzattal rendelkező közhasznú társadalmi szervezet.

A Társaság célja: a munkavédelem szerepének, súlyának növelése, társadalmi elismertségének javítása - ennek érdekében ismeretek közvetítése -, valamint a területen működő társadalmi szervezetek tevékenységének egyeztetése, összehangolása, felhatalmazásuk esetén képviselete is.

A Társaság:

  • tagja lehet bármely Magyarországon nyilvántartásba vett munkavédelemmel vagy ahhoz kapcsolódó szakterülettel foglalkozókat tömörítő társadalmi szervezet, amely

  • együttműködő tagja lehet minden olyan szervezet (köztestület, önkormányzat, állami szervek és társadalmi szervezetek szakmai szerveződései, stb.), amely együttműködő tag kíván lenni, amely

  • pártoló tagja bármely természetes vagy jogi személy, aki

az alapító okiratban foglaltakkal egyetért, s az alapítók azt határozatukkal jóváhagyják.

Tisztelettel várjuk a tag-, az együttműködő- és pártoló szerveződéseket (tagokat).

 

Tisztelt Ankét!

A munkavédelem civil szerveződéseinek alapvető célja nem lehet más, mint a 21. század kihívásaira választ kereső Európai Unióé, amely mottó egyszerűen így szól: "Az egészséges és jól képzett munkavállaló mind szociális, mind gazdasági szempontból az Európai Unió működésének alapköve."


vissza