AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

MUNKABIZTONSÁG


NPi katalógus 2014


2014-es kampány a megcsúszás és megbotlás miatti munkabalesetek megelőzése érdekében


A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet módosításáról


Emelőgépek munkabiztonsága


MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV

Kitöltési segédlet a munkabaleseti jegyzőköyvhöz


MÓDSZERTANI LEVÉL a 22/2010. (V.7.) EüM rendeletben előírt munkáltatói kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez munkahelyeken


Biztonságos karbantartás – biztonságos munkavégzés


Összefoglaló a 2010. október 25. - 2010. november 30. közötti időszakban végzett veszélyes anyagok felhasználásának célvizsgálatáról


A munkabalesetek alakulása 2010. I. félévében.


Milyen regisztrációs számmal vagy OKJ szakmai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal kell rendelkeznie a villamos berendezések teljes körű felülvizsgálatait végző személynek?


A MUNKAVÉDELMI FŐOSZTÁLY 1/2010. SZÁMÚ TÁJÉKOZTATÓJA SÚLYOS MUNKABALESETEKRŐL


A munkabaleseti helyzet alakulása 2009-ben


A munkabalesetek számának alakulása 2009-ben.


Tájékoztató a Kormány részére a nemzetgazdaság 2008. évi munkavédelmi helyzetéről.


Munkabalesetek alakulása 2009. I. félévben


Munkabalesetek alakulása 2008. évben


A MUNKABIZTONSÁG HELYZETE 2007.


A munkabalesetek alakulása 2008. I. félévében


KOMMÜNIKÉ A MUNKAHELYI STRESSZEL KAPCSOLATBAN
AZ ORSZÁGOSMUNKAVÉDELMI ÉSMUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÁSA


TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK 2007. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL


A MUNKAVÉDELMI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT


211/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet módosításáról


Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról - 2007. III. negyedév


Munkabiztonság 2006.


2007. I. félévi munkabalesetek


Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról - 2006. IV. negyedév


A MUNKABIZTONSÁG HELYZETE


TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL - 2006. II. NEGYEDÉV


A munkaügyi és munkabiztonsági ellenőrzések eredményei - 2006. első félév


A munkabalesetek 2006. I. negyedévi alakulása


Munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához


A munkabalesetek alakulása 2005-ben és %-os eltérésük a 2004. évhez képest


A munkabalesetek alakulása 2005. I-III. negyedévében.

 

(Az OMMF által kiadott Tájékoztató alapján)

 

 

2005. I-III. negyedévben (az OMMF-hez október 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek adatai szerint) 16.913 munkabaleset következett be, ami az előző év azonos időszakához képest 4,9 %-os emelkedést jelent. Ezzel szemben a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 18,8 %-kal csökkent, az I-III. negyedévben 95 halálos munkabaleset történt.

 

Az ágazati megoszlás szerint változatlanul az építőiparban történt a legtöbb halálos munkabaleset (28). A mezőgazdaságban 11, a szárazföldi szállítás területén 10 halálos munkabaleset történt.

 

A 35 súlyos, csonkulásos baleset közül a legtöbb (7) a fémfeldolgozási termékek gyártása alágazatban történt, a fafeldolgozás során 4, a vegyi anyag gyártás alágazatban 3, a nagykereskedelemben szintén 3 súlyos, csonkulásos baleset következett be.

 

A statisztika szerinti csoportosítás alapján 2005. I-III. negyedévben bekövetkezett balesetek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva:

 

            Összes munkabaleset               16.913                        +  4,9 %

            Halálos kimenetelű baleset              95                        - 18,8 %

            Súlyos csonkulásos baleset             35                             0,0 %

            Egyéb súlyos baleset                       47                        +   4,4 %

            Súlyos baleset összesen                177                        -  10,2 %

            Csonkulásos baleset összesen     206                          -    8,4 %

 

A munkabalesetekkel kapcsolatban 2005. I-III. negyedévben a munkabiztonsági felügyelők 3.806 intézkedést tettek.

Ezen belül:

-         1.853 hiányosságot megszüntető határozatot hoztak,

-         2.881 intézkedést írtak elő,

-         93 esetben, 113 intézkedési pontban 137 munkaeszköz működését függesztették fel,

-         19 tevékenységtől eltiltó határozatban 37 munkavállalót eltiltottak tevékenysége folytatásától,

-         105 szabálysértési határozatban 2.246.000,- Ft. szabálysértési bírságot szabtak ki,

-         128 munkavédelmi bírság határozatban 65.120.000,- Ft. munkavédelmi bírsággal sújtották a felelősöket,

-         465 egyéb munkavédelmi intézkedést tettek a munkabalesetekkel összefüggésben.

 

 

A 2005. év III. negyedévében  bekövetkezett halálos balesetek ismertetése

 

 

Sor-

szám

Megye

Foglalkozása

Baleset rövid leírása

            

1

Főváros

Házfelügyelő

A házfelügyelő lépcsőn való közlekedés közben elesett az egyik lakóház takarítása közben. Boka- és szárkapocscsont töréssel megoperálták, majd 3 héttel később otthonában a balesetével összefüggő tüdőembóliában meghalt.

2

Főváros

Segédmunkás

Építési munkahelyen a lapostető takarítása közben a segédmunkás 7,5 m magasból az aszfaltozott udvarra zuhant. Leesés elleni védelem nem volt kialakítva, egyéni védőeszközt nem használt, a balesetet követően két héttel később a kórházban elhunyt.

3

Baranya

Gondnok

A munkavállalót a régió vezető a telepre berendelte, melyhez nem a vállalati járművet, hanem saját autóját vette igénybe. A közúton közlekedve halálos  közlekedési balesetet szenvedett.

4

Bács-Kiskun

Gépkocsivezető

A munkavállaló áruszállítást végzett. A közúton hazafelé tartva frontálisan ütközött egy Fiat Ducato gépjárművel és a helyszínen életét vesztette.

5

Békés

Halőr

A halőr mezőgazdasági erőgéppel a gát tetején megcsúszott és vízbe borult. A fülkéből kiesett, mivel az erőgépen nem volt ajtó, (le volt szerelve) és az erőgép ráesett.

6

Békés

Lakatos

Vápa csatorna lemezelését végezték. Ketten tartózkodtak a tetőn és egy lemez felhelyezése közben a lakatos munkavállaló egyensúlyát vesztette és a beton padozatra zuhant. A helyszínen életét vesztette. Nem viselt egyéni védőeszközt, illetve kollektív védelem nem volt kialakítva.

7

Borsod-Abaúj-Zemplén

Gépkocsivezető

Az állati fehérje feldolgozó telepen a szállító cég gépkocsivezetője dugulást észlelt a lefejtő csonknál. Bement a tartálykocsi tartályába, majd kifelé jövet rosszul lett. A telephely munkavállalója észlelte az esetet, utánament segítséget nyújtani. Ő is eszméletét vesztette. Mindkettőjüket a telepen dolgozók mentették ki, a kórház toxikológiai osztályán kénhidrogén mérgezést találtak szervezetükben.

8

Csongrád

Gépkocsivezető

A gépkocsivezető Romániában végzett szállítmányozási tevékenységet. Egy kis település parkolójában halálos munkabalesetet szenvedett, elsodorták, elgázolták.

9

Csongrád

Segédmunkás

A munkáltató tulajdonát képező kisteherautóval külterületen, egy enyhez kanyarban áttért a menetirány szerinti szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött egy szemből szabályosan érkező kamionnal, sérüléseibe belehalt.

10

Fejér

Segédmunkás

Az autópálya építésen segédmunkásként lapátolást, valamint strigulázást végzett. Munkavégzés közben felült a munkáltató tulajdonában lévő Dudapack CA 251 kombi vibro hengerre, azt elindította. A rézsüről lezuhant és a gép alá kerülve azonnal életét vesztette. A gép nem volt ellátva bukókerettel.

11

Fejér

Hidraulika szerelő

A szerelő feladata egy  beszállított billenőplatós pótkocsi hidraulika rendszerének javítása, munkahengerének beszerelése és beüzemelése volt. Amikor megérkezett a pótkocsit beszállító tehergépkocsi, vezetője a szerelővel történt egyeztetés alapján, ellenőrzés céljából a pótkocsi billenőplatóját megemelte, majd leeresztette. A szerelő megkérte, hogy emelje fel újra a rakfelületet, mert szivárgást észlel. Egy csavar meglazítása céljából a megemelt billenőplató alá mászott, a platót nem támasztotta alá, amely a munkavégzés közben rázuhant.

12

Fejér

Gépjárművezető oktató

Az M 7 autópályán halálos közlekedési balesetet szenvedett.

13

Győr-Moson-Sopron

Értékszállító

A központi telephelyről a kirendeltség felé tartó értékszállító szolgálati ideje alatt halálos közúti balesetet szenvedett.

14

Győr-Moson- Sopron

Gépkocsivezető

Tátra tehergépkocsi pótkerekének cseréje után a 3 m magasban levő pótkeréken térdelve a sérült a gémtartó keretet a pótkerék abroncsához akarta rögzíteni. A rögzítéshez használt lágyhuzal a feszítéskor elszakadt, a sérült a tehetetlenségtől, lendülettől a betonozott udvarra zuhant, fejsérülést szenvedett.

15

Győr-Moson-Sopron

Betanított munkás

A munkavállaló négy munkatársával egy konfekcionáló üzem tetőszerkezetének lefedését végezte, munkatársaitól 30 méterre dolgozott a tetőn. Munkavégzése során testhevederzetet és védősisakot viselt. A munkát megszakítva a testhevederzetet levette magáról, a munkatársai felé ment, hogy személyemelővel lejöjjenek a tetőről és ebédeljenek. Haladás közben 11,5 m magasságból leesett, a helyszínen halálos sérüléseket szenvedett.

16

Hajdú-Bihar

Egységvezető

Az egységvezető a szárítóüzem kéthajós magtárának tetőszerkezetén, a két belső oldali hullámpala fedés lebontását végezte két társával. A zuhanásgátló kikötésének oldását kérte társától, mivel át akart települni. Ennek megtörténte után a hullámpalára kilépve az beszakadt alatta, 6 m magasságból a magtár beton padozatára esett. Sérüléseibe a kórházban belehalt.

17

Hajdú-Bihar

Lángvágó

A munkavállaló 200 literes fémhordók tetejének levágását végezte lángvágással. Az egyik hordó vágása közben a hordóban lévő vegyianyag a levegővel robbanóképes elegyet képező komponense miatt a levágódó hordófedél halálos fejsérülést okozott.

 

18

 

Heves

 

Festő

 

A festő előkészítő munkát végzett. A foszfátozó kád szélébe

beleakadt a merítő kosár, ezért felmászott a kád szélére és próbálta a kosarat kiakasztani. Eközben a 65 °C hőmérsékletű folyadékot tartalmazó kádba esett, testfelületének 90 %-án II. és III. fokú égési sérüléseket szenvedett, négy nappal később sérüléseibe belehalt.

19

Pest

Tehergépkocsi vezető

Egy másik munkáltató törmeléklerakó telephelyén egy Kamaz típusú nyerges vontató pótkocsijáról építési törmeléket billentettek. A lerakóhelyet irányító terület mestere a Kamaz mellé párhuzamosan 3 m-re irányította a nevezett munkáltató gépkocsivezetője által vezetett IFA alvázra épített konténeres hulladékszállító gépjárművet. A Kamaz plató ¾ részig történő megemelése pillanatában jobbra megbillent és a mellette álló IFA vezetőfülkéjére dőlt, a benne tartózkodó vezetőt összenyomta, aki a helyszínen életét vesztette.

20

Pest

Gépkezelő

Két állomás között nyílt pályán az SMT-80 típusú vágányépítő gépkezelői helyén végzett munkát a két vágánypár között. A 100 km/h-s tempóban haladó személyvonat elütötte, a helyszínen meghalt.

21

Pest

Épületszerkezet gyártó, -szerelő

Az építési helyszínen a vasbeton tartály tetőlezáró födém betonozása közben a födém leszakadt. A szerelő két társával együtt 15 m magasból először a közbülső födémre, majd onnan 5 m továbbzuhanás után a földszinti alapbetonra esett. A nevezett munkavállaló a közbülső födémre esett, és a födémelemek és egyéb építési anyagok ráomlottak, amelynek következtében a helyszínen életét vesztette.

22

Pest

Burkoló

A városi stadion területén lévő fák lombtalanítása volt a munkavállaló feladata. Munkavégzés közben 6,5 méter magasból lezuhant, sérüléseibe a helyszínen belehalt.

23

Somogy

Targoncavezető

A munkavállaló a targoncával a telephelyet elhagyta. A közúton egy autóbusz hátulról a targoncának ütközött, a targoncavezető az ütközés következtében szerzett sérüléseibe a kórházba szállítás után belehalt.

24

Somogy

Parkápoló

A vihar leszakította a nyomsáv megvilágítására használt reflektorok kisfeszültségű légvezetékét, mely a baleset időpontjában a talajszinttől 1,5 méter magasságban helyezkedett el. A parkápoló a nyomvonalban történő tartózkodása során hozzáért a feszültség alatt lévő részhez és halálos áramütést szenvedett.

25

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Gyógyszer- és vegyialapanyag gyártó

Az őrölt és ömlesztett mákgubó tároló barakkban - mely zárt és fedett - a pneumatikus anyagszállítás közben a leomló nagy mennyiségű mákgubó maga alá temette a munkavállalót, aki sérüléseibe a helyszínen belehalt.

26

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Segédmunkás

A segédmunkás a fóliás víztározó takarítása közben a gyűjtő gödörbe csúszott, ahol egy búvárszivattyú üzemelt. A segédmunkás halálos áramütést szenvedett.

27

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Csatornaőr, gépkezelő

A Tisza töltésénél egy MTZ 82 erőgép és RK-2 kaszával a stabilizáció mellett a korona padkarészt kaszálta. A gép ismeretlen okból lehajtott a töltésről, közben felborult, a gépkezelőt maga alá temette.

28

Jász-Nagykun-Szolnok

Erőgépvezető

A vállalkozó telephelyének udvarán a T-150K tipusú mezőgazdasági traktor (erőgép) motorjának beindítását végezte az erőgépvezető segítségével. A traktor vezetőfülkéjébe beszállva beindította a „kismotort”, majd azzal indította a nagymotort, miközben az erőgépvezető a traktor jobb első kereke előtt állva a nagymotor szívótorokján lévő furaton keresztül hidegindító sprayt fúvott be. A motor beindult, a vállalkozó baloldalt kiszállt a fülkéből, a traktor elindult magától. Egy kiáltást hallott, a haladó traktort megkerülve beszállt a vezetőfülkébe és leállította. Az erőgépvezető a traktor vonószerkezetéhez kapcsolt tárcsás borona alá került, halálos sérüléseket szenvedett.

29

Jász-Nagykun-Szolnok

Segédmunkás

A vállalkozó alvállalkozóként 4 fő munkavállalóval a szennyvízcsatorna tisztítóakna (fordítóakna) földmunkáit végezte, a kezelővel együtt bérelt KOMATSU típusú földmunkagép segítségével. A gépi földkitermelés során a munkagép kanala elvágta a 63 mm átmérőjű műanyag gázcsövet, amin keresztül a gáz ömleni kezdett a szabadba kb. 4 bar nyomással. Ekkor a gépi munkát abbahagyták és a két munkavállaló a gázömlést megpróbálta elhárítani, de a kiömlő gáz eddig tisztázatlan okok miatt berobbant és tovább égett, a munkagödörben tartózkodó két fő súlyos égési sérülést szenvedett.

30

Jász-Nagykun-Szolnok

Közcélú munkás, segédmunkás

A közmunkás az óvoda udvarán udvarrendezési feladatot végzett munkatársával. Fű nyesedék összegyűjtése közben méhek támadták meg és megcsípték. Orvoshoz igyekvés közben a helyszíntől 150 m távolságra meghalt. Halála méhcsípés következménye volt.

31

Vas

Kőműves

A kéttagú háromszintes, készelemes könnyűállvány harmadik állványszintjének szélén végzett vakolást a munkavállaló. Az állványrendszerhez tartozó végkorlát helyett lágyhuzallal, egyik végével az állványszint hosszabbik oldala mentén lévő korlátelemhez, másik végével az esővíz lefolyócsőhöz rögzített, korlátként használt deszkát, valamint a ferde lefolyócsövet a helyéről kiszakítva a terepszintre zuhant. A kórházba szállítás után még aznap meghalt.

32

Veszprém

Villanyszerelő

A Kft. munkavállalói villanyoszlopokat és vezetéket cseréltek. Az oszlopcsere közben a villanyszerelőt a kidőlő oszlop maga alá temette.

33

Veszprém

Műszaki vezető

A munkavállaló a 8-as számú főúton közúti balesetet szenvedett, 6 nappal később sérüléseibe belehalt.

34

Zala

Segédmunkás

A Bt. munkavállalói a Tófürdő központi kiszolgáló épületének belső terében bontási munkálatokat végeztek. A vizesblokk 10-es válaszfalait bontották, amikor a téglafal ráomlott a segédmunkásra, aki az elszenvedett sérülések következtében a helyszínen elhalálozott.

35

Zala

Gépkezelő

A gépkezelő beosztású munkavállaló egy külterületi, önkormányzati aszfaltos felületű közúton közlekedett. Egy T 174 típusú WEIMAR rakodógépet vezetett, amikor a meredek úton felhajtott a padkára, majd felborult. A fülke összenyomódott, a gépkezelő a helyszínen elhunyt.

36

Zala

Gépkocsivezető

A vállalkozás kamionsofőrje külföldi fuvarteljesítés közben halálos kimenetelű közlekedési balesetet szenvedett Szlovákia területén.

 


A Kormány által 2005-ben

elfogadott jelentés alapján.

A MUNKABIZTONSÁG HELYZETE

 

 

1. A munkafeltételek alakulása az OMMF tapasztalatai alapján

A gazdálkodó szervezetek munkabiztonsági helyzetét jelentős mértékben befolyásolta az Európai Unióhoz történt csatlakozás, illetőleg az ágazatok konjukturális helyzete. A gazdasági stabilitás következtében a vállalkozások meglévő létesítményeinek felújítása, korszerűsítése a gazdálkodó szervezetek megerősödésével folyamatosan történik, ami a munkabiztonság helyzetét javította, különösen a nagyvállalatok esetében.

A kis üzemeknél a munkabiztonsági hiányosságok fő oka a létesítmények és a munkaeszközök hiányos karbantartása, így az változatlanul jelentős baleseti forrás volt.

 

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok törvényben előírt értékelését a gazdasági szervezetek döntő többsége elkészítette, azonban sok esetben az értékelést végző nem megfelelő ismeretekkel rendelkezett, így a fejlesztéseket igénylő változtatásokra konkrét javaslatot nem fogalmaztak meg.

A kockázatértékelés készítésének elmaradása különösen az egyéni vállalkozókra és az építési munkahelyekre jellemző.

A munkabiztonság helyzetét befolyásoló technológiai fegyelem megtartása az építőipar, fakitermelés és faipar kivételével általában javult.

 

1.1. A munkabiztonság helyzetének ágazati sajátosságai

 

A munkabiztonsági ágazatok helyzete a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek tapasztalati alapján megyénként is eltérően, elsősorban a gazdasági fejlődés függvényében alakult.

Kedvező irányú fejlődést (növekedést) mutat a munkavédelmi előírásokat megtartani szándékozó munkáltatók aránya. Sajnos ez alól tipikus kivételt jelentenek a tőkehiányos vállalkozások.

 

Az egészségügyben a létesítmények biztonsági állapota általában nem javult, az önkormányzatokhoz tartozó intézmények jelentős része a munkavédelmi irányítás szempontjából elhanyagolt. A kiszolgáló, karbantartó munkaeszközök felújítása késik, azok gyakran balesetveszélyesek.

 

Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés veszélyes tevékenységét többnyire az erdőgazdaságtól független vállalkozók végezték, műszakilag elavult munkaeszközökkel. Jellemző az egyéni védőeszközök hiánya, alkalmatlansága. A súlyos munkabalesetek többsége az előírt technológia mellőzésére, hiányosságaira volt visszavezethető.

 

Az építőipari kivitelezési ágazatra jellemző a többszintű alvállalkozói rendszer. Az alvállalkozók számának növekedése a munkabiztonsági helyzet romlását okozta. Változatlanul jellemző a szükséges egyéni védőeszközök használatának mellőzése és a munkavállalók le- és beesési veszélyhelyzetben történő munkavégzése. Az ágazatban a munkabalesetek száma az elmúlt évhez képest valamelyest csökkent (4 %-kal), azonban a súlyos - ezen belül a halálos - kimenetelű munkabalesetek száma jelentősen (57%-kal) növekedett.

 

Az élelmiszeriparban alágazatonként és megyénként is változó a munkabiztonsági helyzet. A nagyüzemekben veszélyforrásként jelentkezett az újonnan létesített szennyvízkezelő berendezések használata. A húsipari üzemek korszerűsítésével az iparág munkabiztonsági helyzete jelentősen javult. Az iparágra változatlanul jellemzőek a szúrásos, vágásos és a munkavállalók eséséből eredő munkabalesetek.

 

A faiparban - néhány kisvállalkozástól eltekintve - a feldolgozó technológia munkaeszközeit folyamatosan biztonságosabb gépekre cserélik.

Az elavult munkaeszközökkel dolgozó vállalkozások nagy része megszüntette a tevékenységét. A biztonságos munkavégzést veszélyeztette az üzembe helyezési eljárások elmaradása, a biztonsági berendezések kiiktatása, a szakszerűtlen munkavégzés.

 

A gépiparban, gépjárműjavításban a munkaeszközök egy részénél csak a legszükségesebb javítások történtek meg, melyek esetenként nem szolgálták a munkabiztonság javulását. Az automata vezérlésű megmunkáló gépek száma növekedett, mely kedvezően befolyásolta a munkavédelmi helyzetet. Gyakran a gépi eszközök védőberendezés nélküli működtetését észlelték a felügyelők.

A szakszervizekben korszerű berendezéseket működtetnek, megfelelő szakmai ismeretekkel, és a vonatkozó előírások megtartásával, azonban az egyéni védőeszközök használatának mellőzése itt is ismétlődő gondot, megengedhetetlen kockázati helyzetet jelent.

 

A kereskedelemben, vendéglátásban a nagyáruházak általában biztonságos munkaeszközökkel rendelkeznek, azonban veszélyforrásként jelentkezik a vevők ott tartózkodása melletti árufeltöltések, a polcokon megbontott egységcsomagok leesés veszélye. A kiskereskedelemben az eladótér és a raktár zsúfoltsága veszélyezteti a munkavállalókat, jellemző a villamos berendezések előírás ellenes állapota és használata. A vendéglátásban az egyéni védőeszközök használatának és a munkaeszközök előírásos tárolásának mellőzését észlelték a felügyelők, illetőleg a közlekedési utakon történő szabálytalan anyagtárolás akadályozta a munkavállalókat. Jellemzőek voltak a villamos biztonságtechnikai hiányosságok is. A munkahelyi balesetek száma az előző évhez képest valamelyest növekedett.

 

A közlekedési ágazat közúti alágazatában jelentős munkabiztonsági változás nem következett be.

A vasúti vonalakon sok esetben elmaradt a gépészeti berendezések felújítása változatlanul magas a munkavállalók gyalogos közlekedés közbeni botlása, esése. A szabálytalan kocsimozgatás is jellemző baleseti veszélyforrást jelentett.

 

A mezőgazdasági létesítmények többsége leromlott műszaki állapotban üzemel, ami veszélyhelyzetet teremthet a munkakörnyezetekben. A nagyüzemek korszerűsödő gépparkkal dolgoznak, míg az egyéni gazdálkodók egy része a szövetkezeti vagyonból vásárolt munkaeszközökkel, amelyek biztonsági állapota nem megfelelő. A gazdálkodók a munkavédelmi követelményeket nem ismerik. Jellemző a védőburkolatok hiánya, továbbá a munkaterületen a csúszás- és botlásveszély.

 

A textilipari tevékenység további csökkenése miatt a munkaeszközök felújítása, karbantartása is elmaradt a kívánatostól.

 

A konfekcióiparra változatlanul a bérmunka és a munkavállalói teljesítménykényszer jellemző. A balesetveszélyes, külföldről beszerzett gépek megfelelő karbantartása elmaradt. A zsúfolt munkaterület, a közlekedési és kiszolgálási helyszükséglet hiánya veszélyeztette a munkavállalókat. Az iparágakban közel felére csökkent a munkabalesetek száma.

 

A nyomda- és papíriparban a létesítmények állagmegóvása megfelelő volt, a munkaeszközök műszaki színvonala javult. A szakmai képesítés hiánya jellemző volt, azonban ez nem veszélyeztette meghatározóan a munkavállalók egészségét és testi épségét.

 

A vegyipar gazdasági átalakulása folyamatos, ezzel összefüggésben a technológiák korszerűsödtek, a munkáltatók közötti műszaki színvonalkülönbség jelentősen befolyásolta a baleseti helyzetet. A hiányosságok elsősorban a műanyagfeldolgozó üzemekre jellemzőek. A vegyiparban a baleseti helyzet érzékelhetően nem változott.

 

1.2. Egyéni védőeszköz ellátás helyzete

 

A védőeszközök alkalmazásánál gondot jelent, hogy a munkáltatók egy része még nem tudta teljes körűen áttekinteni és megfelelően alkalmazni a jogszabályok változásából adódó feladataikat, míg a másik rész a felelősségtudatos magatartás miatt nem biztosítja a megfelelő védőeszközöket. A védőeszköz kínálat bővülésének ellenére gyakori a munkavállalók védelmének részleges vagy teljes elmulasztása. Az elmúlt évben ismételten az építőipari ágazatban volt a legrosszabb a helyzet. A szabálytalanság gyökerei rendszerint a munkáltatók szabályozási kötelezettségének elmulasztására vezethetők vissza. A munkáltatói mulasztások többségében jórészt anyagi érdekeltség húzódik meg, ötvözve azzal a reménnyel, hogy a mulasztást talán nem tárja fel külső ellenőrzés.

 

Egyéni védőeszközök forgalmazására vonatkozó szabályok betartása és ezek ellenőrzése

Az egyéni védőeszközök forgalmazása során tapasztaltak több év óta változatlanok, a hiányosságot jellemzően az azonosíthatatlan eszközök jelentik. Az azonosíthatatlan eszköz mögött rendszerint további szabálytalanságok húzódnak meg, amelyek közül alapvetően a legsúlyosabb a minősítés nélküli védőeszközök forgalmazása. A forgalmazók nagy része olyan mértékig tájékozatlan, hogy a jogszabálysértésről sem mindig tud. Jellemző ok ezen túlmenően az előírások szándékos figyelmen kívül hagyása is.

Az egyéni védőeszközök esetében jellegzetes értékesítési forma a közvetlen eladás, amikor forgalmazó nem lép be a folyamatba.

Szabálytalanságok a minősíttető-munkáltató közvetlen kapcsolata esetén is előfordulnak. Ezek általában a biztonsági vizsgálati jel és a magyar nyelvű tájékoztató hiányát jelentik. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az elmúlt év elején a szabályozásban bekövetkezett változások - a kezdeti értelmezési gondok miatt - zavart okoztak az egyéni védőeszközök megjelölése és dokumentációiknak összeállításában.

2. A munkabalesetek alakulása

 

2.1. A munkabalesetek száma, a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozásának tapasztalatai

1. táblázat

 

A munkabalesetek számának alakulása

Év/megoszlás

2003.

2004.

Előző év %-a

összesen

25 745

23 872

93%

ebből

SÚLYOS*

216

282

131%

ebből

HALÁLOS

133

160

120%

CSONKULÁSOS

46

53

115%

CSONKULÁSOS**

259

325

125%

 

 

 

 

 

 

*      Súlyos munkabaleset = halálos+súlyos csonkulásos+egyéb súlyos (Mvt. szerint)

**    Csonkulásos munkabaleset = súlyos csonkulásos + egyéb csonkulásos

 

Az 1. táblázat adatai szerint 2004. évben a munkabaleseti jegyzőkönyvek száma jelentős mértékben (7-%-kal) csökkent. A korábbi évek adataihoz viszonyítva is mérséklődött (ld. 1. számú ábrát) a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek (munkabalesetek) száma.

 

            1. ábra

 

 


A balesetek abszolút száma mellett csökkenő tendenciát jelez a foglalkoztatottak számához tartozó gyakorisági mutatón keresztül az összes, illetve a halálos kimenetelű munkabaleseti események vizsgálata. Az 1999. -2004. közötti adatokat a 2. táblázat tartalmazza.

 

2.     táblázat

 

Év

Munkabalesetek száma

Az 1000 munkavállalóra jutó gyakorisági mutató

Összes halálos ki-menetelű munkabaleset

100 000 munkavállalóra jutó gyakorisági mutató

Foglalkoztatottak száma 

(KSH adatok)

1999.

28 116

7,4

161

4,2

3 811 500

2000.

27 214

7,2

151

4,0

3 789 300

2001.

25 536

6,6

124

3,2

3 859 500

2002.

25 284

6,5

163

4,2

3 870 600

2003.

25 745

6,6

133

3,4

3 921 900

2004.

23 872

6,1

160

4,1

3 900 400

 

Az összes munkabaleset száma közel 8 %-kal, míg a foglalkoztatottak száma valamivel több mint 0,5 %-kal csökkent az előző évi adatokhoz

viszonyítva.

A halálos munkabalesetek száma mind abszolút számokon keresztül, mind a gyakorisági mutatón keresztül vizsgálva az elmúlt évben rendkívül kedvezőtlenül alakult.

 

A súlyos munkabalesetek összehasonlító adatait a 2. ábrán keresztül szemléltetjük.

2. ábra


A grafikon adatai markánsan mutatják az összes súlyos kimenetelű munkabaleset növekedését. Az ezredforduló első éveit tekintve 2004-ben a legmagasabb a súlyos munkabalesetek száma. A feldolgozott adatok szerint a halálos munkabalesetek mellett az „életveszélyes” kategóriába tartozó munkabalesetek száma emelkedett. A kedvezőtlen következtetéseket részben mérsékelheti, hogy - az OMMF információi szerint - az életveszélyes sérüléssel járó balesetet szenvedett munkavállalók több mint 95%-a maradandó károsodás nélkül felgyógyult.

 

Az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet módosítása alapján a munkabaleseti jegyzőkönyvből készített adatbázis lehetővé teszi, hogy állampolgárság szerinti bontásban is bemutatható legyen a munkabalesetek megoszlása. (Hasonló jellegű összehasonlító adat - tekintettel az új adatbázisra - még nem áll rendelkezésünkre.)

A munkabalesetek állampolgárság szerinti megoszlását a 3. táblázat  tartalmazza.

 

3. táblázat

MUNKABALESETEK MEGOSZLÁSA ÁLLAMPOLGÁRSÁG SZERINT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3 napon túl gyógyuló

Halálos

Súlyos csonkulásos

Életve-szélyes

Önálló életvezetést gátló maradandó károsodás

Érzékszerv, reproduk-ciós képesség elvesztése

Nem súlyos csonkulás

Összesen

Magyar állampolgár

23 094

153

50

58

2

6

262

23 625

Nem belföldi, de EU tagállamból való

48

0

1

0

0

0

1

50

Nem belföldi, EU tagállamon kívüli

154

7

2

2

0

0

7

172

Egyéb

22

0

0

1

0

0

2

25

Összesen

23 318

160

53

61

2

6

272

23 872

 

Hazánkban egyre több a munkaszerződéssel, a szervezett munkavégzés keretein belül foglalkoztatott külföldi munkavállalók száma. Az adatok bizonyítják, ha nem is nagy számban (1 %) a határainkon túlról érkező és legálisan foglalkoztatott munkavállalók is szenvednek munkabalesetet. Feltűnő, hogy a nem EU tagországból érkező munkavállalók közül heten (4%) - elsődlegesen építés-kivitelezési munkaterületen - szenvedtek halálos munkabalesetet.

 

Az előbbiekben említett rendelet módosítása tette lehetővé, hogy a munkaképtelenség időtartamának függvényében, nemek szerinti bontásban is vizsgálhassuk a munkabalesetek megoszlását, amit az 1. függelék mutat be.

E táblázatból megállapítható, hogy az összes munkabalesetet szenvedett munkavállaló 69,6 %-a férfi. Megállapítható az is hogy a statisztikai adatok között halálos kimenetelű munkabalesetként nyilvántartott balesetek közül a balesetet szenvedett munkavállalók 94,4 %-a a baleset bekövetkezését követően azonnal, illetve három napon belül meghal. Kiolvasható a táblázatból az is, hogy a munkaképtelenség időtartamára két időintervallum a legjellemzőbb, nevezetesen 14 - 20 nap munkaképtelenséggel járó munkabalesetek aránya (24,3 %), valamint a „minimum 1 hónap de kevesebb mint 3 hónap” időtartam (19,2 %).

 

A 2. függelék a munkabalesetek nemzetgazdasági ágak szerinti megosztását mutatja összehasonlítva az előző esztendő adataival. A részletezett hatvankét ágazat közül 11-ben növekedett a munkabalesetek száma. Legjelentősebb mértékben +143%-kal a biztosítást kiegészítő tevékenység, +32%-kal a fémhulladék visszanyerési tevékenység, +25%-kal a híradástechnikai termék, készülék gyártása során növekedett a munkabalesetek száma. Persze az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy a bázisadat igen alacsony volt.

Néhány ágazatban a balesetek számának mérséklődése tükrözi az ágazat sorvadását. Így a dohánytermék gyártása során a munkabalesetek száma 50 %-kal, textília gyártás területén 28 %-kal, vízi szállítás területén 43%-kal stb. csökkent.

Az építőipar területén az összes munkabalesetek száma 4 %-kal csökkent, ugyanakkor a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 35-ről 55-re (57 %-kal) növekedett.

 

A munkabalesetek területi megoszlását a 3. függelék mutatja be.

 

Az összefoglaló adatok szerint két megyében (Heves +5 % és Pest +3 %) nőtt a munkabaleseti események száma.  A legjelentősebb mérséklődés Tolna (-26%), Csongrád (-22 %), Békés (-17 %) megyében tapasztalható. A halálos kimenetelű munkabalesetek száma Pest megyében 8-al, Tolnában 7-tel, Hevesben 5-tel, a fővárosban 4-gyel, Csongrádban 3-mal, Bács- Kiskun és Jász- Nagykun- Szolnok megyében 2 - 2-vel, Fejér, Győr- Moson- Sopron, Hajdú- Bihar megyében 1 - 1-gyel növekedett. Borsod- Abaúj- Zemplén, Komárom- Esztergom és Somogy megyében nem változott, a többi megyében csökkent a halálos munkabalesetek száma. A legjelentősebb mérséklődés Veszprém (4) és Szabolcs- Szatmár- Bereg (3) megyében volt tapasztalható.

 

A halálos munkabalesetek megoszlása

 

A halálos munkabalesetek adatainak megoszlását az alábbi 4. táblázat  tartalmazza, illetve a 3. ábra (diagram) szemlélteti.

 

  1. táblázat

 

 A BALESET FAJTÁJA

BALESETEK SZÁMA

% *

% **

2003.

2004.

1.  KÖZLEKEDÉS

Közúti jármű karambol

34

52

153

32,5

Közúti (üzemi úti)

1

1

100

0,6

Gyalogos és kerékpáros gázolása

12

16

133

10,0

Üzemen belül gépjármű közlekedés

3

1

33

0,6

Légiközlekedés

0

0

0

0,0

Vasúti jármű karambol

0

2

 

1,3

2.  ESÉS

Esés magasból (be-, leesés)

25

27

108

16,9

Esés azonos szinten

4

4

100

2,5

3.

Vasúti vágányon, vágány közelében történő munkavégzés közben

1

1

100

0,6

4.

Anyagmozgatás (gépi, kézi)

5

7

140

4,4

5.

Tárgyak esése magasból (nem anyag-mozgatás közben, pl. fadöntés)

13

7

54

4,4

6.

Betemetés (pl. földomlás, ömlesztett anyag által)

5

0

0

0,0

7.

Fulladás (pl. folyadékba)

3

5

167

3,1

8.

Áramütés (villamos ív okozta égés)

10

6

60

3,8

9.

Égés, robbanás

3

14

467

8,8

10.

MÉRGEZÉS

Gáz (füstmérgezés is)

2

0

0

0,0

Folyadék

0

1

 

0,6

Szilárd anyag (pl. étel)

0

0

 

0,0

Alkohol

0

0

 

0,0

11.

Elmozduló tárgy okozta összenyomatás (nem anyagmozgatás)

2

7

350

4,4

12.

Gép váratlan beindulása

2

2

100

1,3

13.

Gépalkatrész elszabadulása (pl. köszörű-kő robbanás)

0

1

 

0,6

14.

Forgó, mozgó gépalkatrész okozta sérülés (pl. kardántengelyre csavarodás)

2

2

100

1,3

15.

Természeti tényezők hatása

0

1

 

0,6

 

Emberek támadása

4

1

25

0,6

17.

Állatok támadása

2

2

100

1,3

ÖSSZESEN

 

133

160

 

100

*Balesetek aránya a 2003. évi adatokhoz viszonyítva

**Balesetfajták aránya az összes halálos munkabalesethez viszonyítva

 

Az elmúlt esztendőben is, a korábbi időszakokhoz hasonlóan a közlekedés közben, illetve elsősorban az építés kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó magasból esésből eredő balesetek a legjellemzőbbek, az összes halálos kimenetelű munkabalesetek közel 17 %-át teszik ki. Az esetek mintegy 60 - 65 %-ában a későbbiekben munkabalesetet szenvedett munkavállaló nem viselte a részére biztosított, leesés ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközt. Szerepet játszik a munkavállalói felelőtlenség mellett a munkáltató ellenőrzési kötelezettségének elmaradása is. Feltűnő, hogy a 2003. évi eseményekhez viszonyítva az égés, robbanás okozta sérülések száma emelkedett számottevően (+ 367 %). A propán - bután gázpalackok szabálytalan használata, illetve tárolása miatt bekövetkezett események elszaporodása volt a legszembetűnőbb.

Figyelemre méltó az elmozduló „tárgy” okozta halálos kimenetelű munkabalesetek 250 %-os növekedése. Feltűnő, hogy e körben a hét baleseti esemény közül három esetben a balesetet szenvedett munkavállalók az alapvető biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyva végezték tevékenységüket a jármű mellett, előtt.

 

Határozottabb, markánsabb műszaki biztonságot és ellenőrzési tevékenységet biztosító munkáltatói prevenció szükséges a súlyos, illetve halálos munkabalesetek hatékony megelőzése érdekében.

 

2.2. A munkabalesetek munkáltatói kivizsgálásával kapcsolatos tapasztalatok

 

Az elmúlt évekhez viszonyítva nem tapasztalható a szakmai színvonalban elmozdulás a bekövetkezett munkabaleseti események nyilvántartása, bejelentése terén. Továbbra is mintegy 30 - 40 % azon munkabalesetek száma, melyek kapcsán elmarad a munkabaleseti jegyzőkönyv felügyelőségi feldolgozása. A baleset kivizsgálásának (jegyzőkönyv kitöltésének) elmaradása több okra is visszavezethető, mint pl. jogszabály ismeret hiány, vagy téves értelmezés, szándékos jogsértés.

Néhány jellegzetes esetre, körülményre utalni kell, amely a munkabaleseti esemény kivizsgálását, illetve a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltését befolyásolja, illetve a baleset eltitkolásához vezet:

 

§                     Az illegálisan - munkaszerződés nélkül - foglalkoztatott munkavállalót, ha munkaképtelenné válik a munkabaleset következtében, nem foglalkoztatja tovább a munkáltató, a balesetet nem vizsgálja ki. Súlyos baleset esetében nehezebb az eltitkolás. Ilyen esetben is előfordul azonban a sérült, vagy a hozzátartozó egyszeri - a kiszolgáltatott szempontjából - viszonylag nagyobb összeggel történő kártalanítása, a szemtanúk megfélemlítése (pl. munkavállalói-, tartózkodási engedély nélküli személy esetén kiutasítás lehetőségével történő fenyegetés);

§                     A sérült a munkahelye elvesztésétől félve nem jelenti a balesetét, illetve úgy nyilatkozik, hogy azt nem a munkáltatónál, nem szervezett munkavégzés közben szenvedte el;

§                     Van olyan „tisztességes” látszatot keltő eljárás, amikor a munkavállaló és a munkáltató összejátszik, azaz a munkáltató a munkaképtelenség időtartamát valós munkaidőnek adminisztrálja; a munkavállaló munkabérét ennek megfelelően kifizeti, egyéb felmerülő költségeit „zsebbe” téríti; a munkavállaló az eseményt „titokban” tartja.

ARCHÍVUM


vissza