AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

Magyar Fókuszpont


Magyarország – az Európai Ügynökség értékelése

 

 

Alapvető megállapítások – az Európai Munkavédelmi Ügynökség értékelése

 

  • A magyarországi fókuszpont működéséhez viszonylag jó személyi és forrásállomány áll rendelkezésre. A fókuszpont feladatainak sikeres megvalósítását bizonyos fokig gátolja a speciális magyar intézményi tagoltság.

 

  • Az Európai Ügynökség által támogatott tevékenységekben résztvevő hálózati partnerek száma egyre bővül. A fókuszpontok mellett al-fókuszpontokként működve fokozzák az információ terjesztését a célcsoportok felé.

 

  • Az a vélemény, hogy az európai dimenzió plusz értékkel növeli a magyar nemzeti szinten felvállalt kezdeményezéseket. Összességében nem tartanak szükségesnek radikális változtatásokat az Európai Ügynökség eddigi tevékenységi módjában, operatív szinten azonban nagyobb figyelmet kell fordítani az ország speciális igényeire.

 

 

1. A Fókuszpont feladata

 

Magyarországon a fókuszpont a Szociális és Munkaügyi Minisztérium alá tartozó Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (speciálisan annak Nemzetközi Osztálya) keretén belül működik. A fókuszpont feladatainak sikeres megvalósítását némiképp gátolja a Magyarországon fennálló speciális intézményi tagoltság. A munkabiztonság az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez tartozik. A munkaegészségügy azonban egy másik, az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá eső szervezet kezében van. A feladatok e megosztása késleltette a fókuszpont létrehozását, és mind a mai napig extra koordinációs erőfeszítéseket igényel. Azonban megszületett egy stratégiai döntés, miszerint a foglalkozás-egészségügyért és a munkabiztonságért felelős két intézményt belátható időn belül egybeolvasztják. Ennek megvalósulásával a mostani fókuszpont meg kell, hogy erősödjön.

 

Általánosságban a fókuszpont személyi állománya jó. A fókuszpont becslése szerint munkájának 80 %-át az Ügynökség munkaprogramjának megvalósítására fordítja. A hálózati munka, valamint az Európai Hét szervezése teszi ki az idő legnagyobb részét. Mások is dolgoznak a fókuszponttal együtt, akiknek a munkája főleg a technikai segítségnyújtásra terjed ki, mint például a fordítások ellenőrzése, a munkavédelemhez kapcsolódó rendezvények szervezése, az internetes oldal tartalmának frissítése stb.

 

A nemzeti hatóságok jelentős támogatással járulnak hozzá a fókuszpont működtetéséhez, amely fedezi az alapvető költségeket (személyi állomány, iroda, stb.), valamint anyagi segítséget nyújtanak a munkavédelmi vonatkozású rendezvényekhez. Például nemzeti szinten fedezték a 2005. évi Európai Hét keretében megtartott 3 regionális konferencia és 1 nemzeti fórum költségeinek jelentős hányadát. Szintén nemzeti szinten finanszírozták az év során szervezett munkavédelmi témájú vásárokat és kiállításokat. Azonban az ilyen jellegű pénzügyi támogatás ad hoc alapon történik, melynek alapvető oka, hogy a fókuszpont működésének nincs meg a jogi kerete. Ebből következik, hogy nincs külön költségvetése.

Az Európai Ügynökség által a fókuszpontnak nyújtott támogatás a nem alapköltségek 30-40 %-át teszi ki. Fontosnak tartják a támogatást, mert lehetővé teszi a kulcsfontosságú feladatok végrehajtását. Azonban felmerült az a kritikai észrevétel, hogy a speciális szabályok nem veszik figyelembe az ország sajátságos helyzetét. A fókuszpont véleménye szerint bizonyos rendezvények hatásosabban megszervezhetők lennének, ha kiterjedtebb mértékben lennének köthetők alvállalkozói szerződések. Minthogy fennálló a szabály értelmében a fókuszpont a támogatás összegének 50 %-át meghaladó mértékben nem köthet alvállalkozói szerződést, nincs mód ilyen fajta rugalmasságra.

 

 

2. A fókuszpont kapcsolata a szociális partnerekkel, az Ügynökséggel és a többi fókuszponttal

 

Általában elmondható, hogy igen szoros a szakmai együttműködés a fókuszpont és a szociális partnerek munkavédelmi ügyekben illetékes képviselői között. A fókuszpont fő szociális partnerei közé tartoznak a szakszervezetek, a munkaadók, az országos és a regionális hatóságok képviselői. A szociális partnerek al-fókuszpontokként működnek, például aktívan tevékenykednek az anyagok szétosztásában és a helyes gyakorlat terjesztésében. Ezeken a csatornákon keresztül hatásosan elérik a legfontosabb célcsoportokat és végfelhasználókat (bár a helyzet nem ugyanez a kis- és középvállalkozások munkaadói és munkavállalói esetében).

 

Az interjú azt sugallja, hogy szemben a néhány új tagállamban tapasztaltakkal (pl. a balti államokban), a munkaadói szervezetek valamit a szakszervezetek rendkívül fontos szerepet töltenek be Magyarországon az Európai Ügynökség által támogatott tevékenységek megvalósításában. Segítségük megnyilvánul az anyagok célcsoportokhoz való eljuttatásában, a szakemberek biztosításában, a nagy rendezvények alkalmával a technikai és egyéb segítség nyújtásában stb. Az a véleményük, hogy a nemzeti hálózat kialakítása megfelelő alapot jelent a szociális partnerekkel való együttműködéshez a munkavédelem területén, amelyet egyébként gyengének tapasztalunk Magyarországon.

 

Az interjúban kifejtett nézetek szerint a bilbaói tanácskozások megfelelő alapot nyújtanak a nemzeti fókuszpontok közötti további kétoldalú kapcsolatokhoz. A magyar fókuszpont a legszorosabb munkakapcsolatot Ausztriával és Szlovákiával alakította ki. Véleménye szerint az együttműködés legfontosabb területeit a munkavédelmi ügyek jogi szabályozása, a helyes gyakorlat terjesztése, valamint a szabályozó szervezetek intézményes megállapodásai jelentik. A kihívások és a reformtörekvések hasonlatossága miatt a többi új tagállam hálózataival való kapcsolat a legfontosabb a magyarországi fókuszpont számára.

 

A tényleges együttműködés a magyarországi nemzeti fókuszpont és a többi nemzeti fókuszpont között e-mail útján, valamint ad hoc alapon történő információcserében valósul meg. Vitatják, hogy a kétoldalú kapcsolatok értéke fokozható a helyes gyakorlat terjesztésével az ilyen együttműködések során. Például Magyarországon nem teljes mértékben fogadják el a más országokban lefordított és kinyomtatott anyagokat.

 

Összefoglalva: a hálózati partnerekkel lefolytatott interjú és a felmérés visszacsatolásai azt mutatják, hogy a magyarországi fókuszpontot nagyra becsülik, és igen hatékonynak tartják az Európai Ügynökség által támogatott tevékenységek elősegítésében és koordinálásában.

 

 

 

3. Az Európai Ügynökség szerepe

 

Általános nézet, hogy az európai dimenzió fokozza a jobb munkavédelmi gyakorlatok elősegítésére irányuló nemzeti stratégiák és kezdeményezések hitelességét és láthatóságát. Az a véleményünk, hogy Magyarországnak még fel kell zárkóznia a régebbi EU tagállamokhoz, és az európai dimenzió segít a fejlődés lehetőségeinek feltárásában.

 

Összefoglalva, az Európai Ügynökség kulcsfontosságú tényező a magyarországi munkavédelmi tevékenységekben. Az Ügynökség kialakította azokat a megfelelő prioritásokat, amelyek tükrözik a magyarországi prioritásokat. Az együttműködési megállapodás megfelelő keretet nyújt a fő célok eléréséhez. A fókuszpontnak nyújtott támogatás (bár szerény mértékű) segíti a munkavédelmi vonatkozású kezdeményezések fenntarthatóságának biztosítását, és segít a nemzeti forrásoktól kapott támogatás kihasználásában. A megkérdezettek úgy látják, hogy az Ügynökség nagyon fontos információs anyagokat bocsát rendelkezésre (brosúrák, ténylapok, stb.) Mind a nemzeti fókuszpont, mind pedig a szociális partnerek hangsúlyozták a NAPO abszolút sikerét.

 

Az interjúk során hangsúlyozták, az Európai Ügynökség működési módjában nincs radikális változtatásokra szükség, de a működés színvonala javítható lenne. Először is az információs anyagok elég későn érkeznek, és a fordítások színvonala relatíve gyenge. Ezért azt javasolják, hatékonyabb lenne, ha a fordításokat Magyarországon készítenék el.

 

Másodszor: a tagállamok által szolgáltatott információ nem összehasonlítható. Ezért az Ügynökségnek több útmutatót kellene adnia az ország-specifikus munkavédelmi témákat illetően az információgyűjtés módszereiről. A magyar nemzeti hálózat partnerei úgy gondolják, hogy az összes statisztikai információt és a helyes gyakorlatot központilag kellene terjeszteni, például az Ügynökség weboldalán.

 

Harmadszor: az Ügynökség nagyobb figyelmet fordíthatna az új tagállamok speciális igényeire. Ezt megkönnyítené, ha tanulmányutakat szerveznének a tagországokba. Azt is javasolják, hogy legyen az egyes nemzeti fókuszpontoknak összekötőjük az Ügynökségnél, amely elősegítené a fókuszpontok és az Ügynökség közötti hatékonyabb kommunikációt.

 

A megkérdezett személyek:

 

Gádor János főosztályvezető

Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség

Nemzetközi Osztály

 

 

Partnerek:

Nosztrai Judit, vezető szakértő

A munkáltatói oldal képviselője

 

Szőts Tibor, főtanácsos

Magyar Bányászati Hivatal

 

Borhidi Gábor, szakreferens

A munkavállalói oldal képviselője