AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
ÜZLETI VILÁG
Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

ARCHÍVUM

A munkabalesetek alakulása 2005. I-III. negyedévében.

 

(Az OMMF által kiadott Tájékoztató alapján)

 

 

2005. I-III. negyedévben (az OMMF-hez október 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek adatai szerint) 16.913 munkabaleset következett be, ami az előző év azonos időszakához képest 4,9 %-os emelkedést jelent. Ezzel szemben a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 18,8 %-kal csökkent, az I-III. negyedévben 95 halálos munkabaleset történt.

 

Az ágazati megoszlás szerint változatlanul az építőiparban történt a legtöbb halálos munkabaleset (28). A mezőgazdaságban 11, a szárazföldi szállítás területén 10 halálos munkabaleset történt.

 

A 35 súlyos, csonkulásos baleset közül a legtöbb (7) a fémfeldolgozási termékek gyártása alágazatban történt, a fafeldolgozás során 4, a vegyi anyag gyártás alágazatban 3, a nagykereskedelemben szintén 3 súlyos, csonkulásos baleset következett be.

 

A statisztika szerinti csoportosítás alapján 2005. I-III. negyedévben bekövetkezett balesetek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva:

 

            Összes munkabaleset               16.913                        +  4,9 %

            Halálos kimenetelű baleset              95                        - 18,8 %

            Súlyos csonkulásos baleset             35                             0,0 %

            Egyéb súlyos baleset                       47                        +   4,4 %

            Súlyos baleset összesen                177                        -  10,2 %

            Csonkulásos baleset összesen     206                          -    8,4 %

 

A munkabalesetekkel kapcsolatban 2005. I-III. negyedévben a munkabiztonsági felügyelők 3.806 intézkedést tettek.

Ezen belül:

-         1.853 hiányosságot megszüntető határozatot hoztak,

-         2.881 intézkedést írtak elő,

-         93 esetben, 113 intézkedési pontban 137 munkaeszköz működését függesztették fel,

-         19 tevékenységtől eltiltó határozatban 37 munkavállalót eltiltottak tevékenysége folytatásától,

-         105 szabálysértési határozatban 2.246.000,- Ft. szabálysértési bírságot szabtak ki,

-         128 munkavédelmi bírság határozatban 65.120.000,- Ft. munkavédelmi bírsággal sújtották a felelősöket,

-         465 egyéb munkavédelmi intézkedést tettek a munkabalesetekkel összefüggésben.

 

 

A 2005. év III. negyedévében  bekövetkezett halálos balesetek ismertetése

 

 

Sor-

szám

Megye

Foglalkozása

Baleset rövid leírása

            

1

Főváros

Házfelügyelő

A házfelügyelő lépcsőn való közlekedés közben elesett az egyik lakóház takarítása közben. Boka- és szárkapocscsont töréssel megoperálták, majd 3 héttel később otthonában a balesetével összefüggő tüdőembóliában meghalt.

2

Főváros

Segédmunkás

Építési munkahelyen a lapostető takarítása közben a segédmunkás 7,5 m magasból az aszfaltozott udvarra zuhant. Leesés elleni védelem nem volt kialakítva, egyéni védőeszközt nem használt, a balesetet követően két héttel később a kórházban elhunyt.

3

Baranya

Gondnok

A munkavállalót a régió vezető a telepre berendelte, melyhez nem a vállalati járművet, hanem saját autóját vette igénybe. A közúton közlekedve halálos  közlekedési balesetet szenvedett.

4

Bács-Kiskun

Gépkocsivezető

A munkavállaló áruszállítást végzett. A közúton hazafelé tartva frontálisan ütközött egy Fiat Ducato gépjárművel és a helyszínen életét vesztette.

5

Békés

Halőr

A halőr mezőgazdasági erőgéppel a gát tetején megcsúszott és vízbe borult. A fülkéből kiesett, mivel az erőgépen nem volt ajtó, (le volt szerelve) és az erőgép ráesett.

6

Békés

Lakatos

Vápa csatorna lemezelését végezték. Ketten tartózkodtak a tetőn és egy lemez felhelyezése közben a lakatos munkavállaló egyensúlyát vesztette és a beton padozatra zuhant. A helyszínen életét vesztette. Nem viselt egyéni védőeszközt, illetve kollektív védelem nem volt kialakítva.

7

Borsod-Abaúj-Zemplén

Gépkocsivezető

Az állati fehérje feldolgozó telepen a szállító cég gépkocsivezetője dugulást észlelt a lefejtő csonknál. Bement a tartálykocsi tartályába, majd kifelé jövet rosszul lett. A telephely munkavállalója észlelte az esetet, utánament segítséget nyújtani. Ő is eszméletét vesztette. Mindkettőjüket a telepen dolgozók mentették ki, a kórház toxikológiai osztályán kénhidrogén mérgezést találtak szervezetükben.

8

Csongrád

Gépkocsivezető

A gépkocsivezető Romániában végzett szállítmányozási tevékenységet. Egy kis település parkolójában halálos munkabalesetet szenvedett, elsodorták, elgázolták.

9

Csongrád

Segédmunkás

A munkáltató tulajdonát képező kisteherautóval külterületen, egy enyhez kanyarban áttért a menetirány szerinti szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött egy szemből szabályosan érkező kamionnal, sérüléseibe belehalt.

10

Fejér

Segédmunkás

Az autópálya építésen segédmunkásként lapátolást, valamint strigulázást végzett. Munkavégzés közben felült a munkáltató tulajdonában lévő Dudapack CA 251 kombi vibro hengerre, azt elindította. A rézsüről lezuhant és a gép alá kerülve azonnal életét vesztette. A gép nem volt ellátva bukókerettel.

11

Fejér

Hidraulika szerelő

A szerelő feladata egy  beszállított billenőplatós pótkocsi hidraulika rendszerének javítása, munkahengerének beszerelése és beüzemelése volt. Amikor megérkezett a pótkocsit beszállító tehergépkocsi, vezetője a szerelővel történt egyeztetés alapján, ellenőrzés céljából a pótkocsi billenőplatóját megemelte, majd leeresztette. A szerelő megkérte, hogy emelje fel újra a rakfelületet, mert szivárgást észlel. Egy csavar meglazítása céljából a megemelt billenőplató alá mászott, a platót nem támasztotta alá, amely a munkavégzés közben rázuhant.

12

Fejér

Gépjárművezető oktató

Az M 7 autópályán halálos közlekedési balesetet szenvedett.

13

Győr-Moson-Sopron

Értékszállító

A központi telephelyről a kirendeltség felé tartó értékszállító szolgálati ideje alatt halálos közúti balesetet szenvedett.

14

Győr-Moson- Sopron

Gépkocsivezető

Tátra tehergépkocsi pótkerekének cseréje után a 3 m magasban levő pótkeréken térdelve a sérült a gémtartó keretet a pótkerék abroncsához akarta rögzíteni. A rögzítéshez használt lágyhuzal a feszítéskor elszakadt, a sérült a tehetetlenségtől, lendülettől a betonozott udvarra zuhant, fejsérülést szenvedett.

15

Győr-Moson-Sopron

Betanított munkás

A munkavállaló négy munkatársával egy konfekcionáló üzem tetőszerkezetének lefedését végezte, munkatársaitól 30 méterre dolgozott a tetőn. Munkavégzése során testhevederzetet és védősisakot viselt. A munkát megszakítva a testhevederzetet levette magáról, a munkatársai felé ment, hogy személyemelővel lejöjjenek a tetőről és ebédeljenek. Haladás közben 11,5 m magasságból leesett, a helyszínen halálos sérüléseket szenvedett.

16

Hajdú-Bihar

Egységvezető

Az egységvezető a szárítóüzem kéthajós magtárának tetőszerkezetén, a két belső oldali hullámpala fedés lebontását végezte két társával. A zuhanásgátló kikötésének oldását kérte társától, mivel át akart települni. Ennek megtörténte után a hullámpalára kilépve az beszakadt alatta, 6 m magasságból a magtár beton padozatára esett. Sérüléseibe a kórházban belehalt.

17

Hajdú-Bihar

Lángvágó

A munkavállaló 200 literes fémhordók tetejének levágását végezte lángvágással. Az egyik hordó vágása közben a hordóban lévő vegyianyag a levegővel robbanóképes elegyet képező komponense miatt a levágódó hordófedél halálos fejsérülést okozott.

 

18

 

Heves

 

Festő

 

A festő előkészítő munkát végzett. A foszfátozó kád szélébe

beleakadt a merítő kosár, ezért felmászott a kád szélére és próbálta a kosarat kiakasztani. Eközben a 65 °C hőmérsékletű folyadékot tartalmazó kádba esett, testfelületének 90 %-án II. és III. fokú égési sérüléseket szenvedett, négy nappal később sérüléseibe belehalt.

19

Pest

Tehergépkocsi vezető

Egy másik munkáltató törmeléklerakó telephelyén egy Kamaz típusú nyerges vontató pótkocsijáról építési törmeléket billentettek. A lerakóhelyet irányító terület mestere a Kamaz mellé párhuzamosan 3 m-re irányította a nevezett munkáltató gépkocsivezetője által vezetett IFA alvázra épített konténeres hulladékszállító gépjárművet. A Kamaz plató ¾ részig történő megemelése pillanatában jobbra megbillent és a mellette álló IFA vezetőfülkéjére dőlt, a benne tartózkodó vezetőt összenyomta, aki a helyszínen életét vesztette.

20

Pest

Gépkezelő

Két állomás között nyílt pályán az SMT-80 típusú vágányépítő gépkezelői helyén végzett munkát a két vágánypár között. A 100 km/h-s tempóban haladó személyvonat elütötte, a helyszínen meghalt.

21

Pest

Épületszerkezet gyártó, -szerelő

Az építési helyszínen a vasbeton tartály tetőlezáró födém betonozása közben a födém leszakadt. A szerelő két társával együtt 15 m magasból először a közbülső födémre, majd onnan 5 m továbbzuhanás után a földszinti alapbetonra esett. A nevezett munkavállaló a közbülső födémre esett, és a födémelemek és egyéb építési anyagok ráomlottak, amelynek következtében a helyszínen életét vesztette.

22

Pest

Burkoló

A városi stadion területén lévő fák lombtalanítása volt a munkavállaló feladata. Munkavégzés közben 6,5 méter magasból lezuhant, sérüléseibe a helyszínen belehalt.

23

Somogy

Targoncavezető

A munkavállaló a targoncával a telephelyet elhagyta. A közúton egy autóbusz hátulról a targoncának ütközött, a targoncavezető az ütközés következtében szerzett sérüléseibe a kórházba szállítás után belehalt.

24

Somogy

Parkápoló

A vihar leszakította a nyomsáv megvilágítására használt reflektorok kisfeszültségű légvezetékét, mely a baleset időpontjában a talajszinttől 1,5 méter magasságban helyezkedett el. A parkápoló a nyomvonalban történő tartózkodása során hozzáért a feszültség alatt lévő részhez és halálos áramütést szenvedett.

25

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Gyógyszer- és vegyialapanyag gyártó

Az őrölt és ömlesztett mákgubó tároló barakkban - mely zárt és fedett - a pneumatikus anyagszállítás közben a leomló nagy mennyiségű mákgubó maga alá temette a munkavállalót, aki sérüléseibe a helyszínen belehalt.

26

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Segédmunkás

A segédmunkás a fóliás víztározó takarítása közben a gyűjtő gödörbe csúszott, ahol egy búvárszivattyú üzemelt. A segédmunkás halálos áramütést szenvedett.

27

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Csatornaőr, gépkezelő

A Tisza töltésénél egy MTZ 82 erőgép és RK-2 kaszával a stabilizáció mellett a korona padkarészt kaszálta. A gép ismeretlen okból lehajtott a töltésről, közben felborult, a gépkezelőt maga alá temette.

28

Jász-Nagykun-Szolnok

Erőgépvezető

A vállalkozó telephelyének udvarán a T-150K tipusú mezőgazdasági traktor (erőgép) motorjának beindítását végezte az erőgépvezető segítségével. A traktor vezetőfülkéjébe beszállva beindította a „kismotort”, majd azzal indította a nagymotort, miközben az erőgépvezető a traktor jobb első kereke előtt állva a nagymotor szívótorokján lévő furaton keresztül hidegindító sprayt fúvott be. A motor beindult, a vállalkozó baloldalt kiszállt a fülkéből, a traktor elindult magától. Egy kiáltást hallott, a haladó traktort megkerülve beszállt a vezetőfülkébe és leállította. Az erőgépvezető a traktor vonószerkezetéhez kapcsolt tárcsás borona alá került, halálos sérüléseket szenvedett.

29

Jász-Nagykun-Szolnok

Segédmunkás

A vállalkozó alvállalkozóként 4 fő munkavállalóval a szennyvízcsatorna tisztítóakna (fordítóakna) földmunkáit végezte, a kezelővel együtt bérelt KOMATSU típusú földmunkagép segítségével. A gépi földkitermelés során a munkagép kanala elvágta a 63 mm átmérőjű műanyag gázcsövet, amin keresztül a gáz ömleni kezdett a szabadba kb. 4 bar nyomással. Ekkor a gépi munkát abbahagyták és a két munkavállaló a gázömlést megpróbálta elhárítani, de a kiömlő gáz eddig tisztázatlan okok miatt berobbant és tovább égett, a munkagödörben tartózkodó két fő súlyos égési sérülést szenvedett.

30

Jász-Nagykun-Szolnok

Közcélú munkás, segédmunkás

A közmunkás az óvoda udvarán udvarrendezési feladatot végzett munkatársával. Fű nyesedék összegyűjtése közben méhek támadták meg és megcsípték. Orvoshoz igyekvés közben a helyszíntől 150 m távolságra meghalt. Halála méhcsípés következménye volt.

31

Vas

Kőműves

A kéttagú háromszintes, készelemes könnyűállvány harmadik állványszintjének szélén végzett vakolást a munkavállaló. Az állványrendszerhez tartozó végkorlát helyett lágyhuzallal, egyik végével az állványszint hosszabbik oldala mentén lévő korlátelemhez, másik végével az esővíz lefolyócsőhöz rögzített, korlátként használt deszkát, valamint a ferde lefolyócsövet a helyéről kiszakítva a terepszintre zuhant. A kórházba szállítás után még aznap meghalt.

32

Veszprém

Villanyszerelő

A Kft. munkavállalói villanyoszlopokat és vezetéket cseréltek. Az oszlopcsere közben a villanyszerelőt a kidőlő oszlop maga alá temette.

33

Veszprém

Műszaki vezető

A munkavállaló a 8-as számú főúton közúti balesetet szenvedett, 6 nappal később sérüléseibe belehalt.

34

Zala

Segédmunkás

A Bt. munkavállalói a Tófürdő központi kiszolgáló épületének belső terében bontási munkálatokat végeztek. A vizesblokk 10-es válaszfalait bontották, amikor a téglafal ráomlott a segédmunkásra, aki az elszenvedett sérülések következtében a helyszínen elhalálozott.

35

Zala

Gépkezelő

A gépkezelő beosztású munkavállaló egy külterületi, önkormányzati aszfaltos felületű közúton közlekedett. Egy T 174 típusú WEIMAR rakodógépet vezetett, amikor a meredek úton felhajtott a padkára, majd felborult. A fülke összenyomódott, a gépkezelő a helyszínen elhunyt.

36

Zala

Gépkocsivezető

A vállalkozás kamionsofőrje külföldi fuvarteljesítés közben halálos kimenetelű közlekedési balesetet szenvedett Szlovákia területén.

 


A kormány által 2004. június 30-án
elfogadott tájékoztató
jelentés alapján

A MUNKABIZTONSÁG HELYZETE

 

 

1. A munkafeltételek alakulása az OMMF tapasztalatai alapján

Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan a munkáltatóknál a munkafeltételek biztosítása - ahogy ezt az ellenőrzések tapasztalatai bizonyítják - jelentős mértékben a munkáltató jogkövető magatartásának és gazdasági helyzetének függvénye.

 

A "kockázatértékelés" tárgyú országos célvizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a vizsgált munkáltatók több mint a fele figyelmen kívül hagyta az Mvt. azon kötelezését, miszerint el kell végezni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelését és ennek nyomán olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását.

 

Ezt a helyzetet az is okozhatja, hogy a gazdálkodók jelentős része nem foglalkoztat saját szervezetén belül munkavédelmi szakembert, aki segítené a munkavédelem területén bekövetkezett technikai és szabályozási változások alkalmazásában. A munkavédelmi feladatokat szolgáltatásként ellátó vállalkozók tevékenysége - sok esetben - csak az adminisztratív ügyek ellátására terjed ki.

A felügyelői ellenőrzések tapasztalatai szerint a megfelelő munkakörülmények megteremtésének elmulasztása során a leggyakoribb, a munkavállalót veszélyeztető kockázatok (amelyek munkáltatói ellenőrzéssel megelőzhetőek lennének) a következők:

-         nem megfelelő a le- és beesési veszély kiküszöbölése, a munkáltató nem intézkedik a veszélyeztetés megszüntetése érdekében,

-       nem biztosítják a megfelelő minőségű egyéni védőeszközt, illetve nem követelik meg annak rendeltetésszerű használatát,

-       kezelői jogosultsággal nem rendelkező munkavállalók is kezelnek veszélyes munkaeszközöket,

-                  villamos berendezések telepítésekor - különösen építési munkaterületeken - figyelmen kívül hagyják a biztonságtechnikai követelményeket,

-                  a veszélyes munkaeszközök védőburkolatait valamilyen okból (beállítás, karbantartás stb.) eltávolítják, majd a technológiai műveletet a veszélyes tér lezárása nélkül végzik.

Mindez jelzi azt a rövid távú gondolkodást, ami nem méri fel, hogy a munkavédelmi követelmények teljesítése gyakran nem igényel jelentős pénzeszközöket, csak jószándékú tenni akarást és szakmai ismereteket.

 

Ezzel szemben kedvező változás tapasztalható a munkavédelmi oktatás, a munkavédelmi üzembe helyezések, időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok megtartása és előírásszerű dokumentálása területén.

 

1.1. A munkabiztonság helyzetének ágazati sajátosságai

 

A gazdasági változások következtében gyakori a munkáltatók átalakulása, profilváltása, ami hozzájárul a gazdasági ágazatok munkabiztonsági helyzetének további differenciálódásához.

 

A nemzetgazdasági ágazatok munkabiztonsági helyzetét a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek tapasztalatai alapján a következőképpen lehet értékelni:

 

Az egészségügyben a kórházi rekonstrukciók egy része lezárult, illetve átütemezésre került, a munkaeszközök állapota javult, kivételt képeznek a mentőszolgálat állomásai. Az egészségügyi intézményeknél a kiszolgáló tevékenység ellátása során - karbantartás, élelmezés stb. - igénybe vett munkaeszközök állapotára továbbra is jellemző, hogy műszakilag elavultak, gyakran balesetveszélyesek.

 

Az erdőgazdálkodásban a munka szervezettsége nem javult. Az állami erdészetek a fakitermelést többnyire vállalkozókkal végeztetik, akik lebecsülik a tevékenység veszélyeit, így változatlanul jellemző a vonatkozó előírások mellőzése, amely a súlyos - halálos - munkabalesetek számában is megmutatkozik.

 

Az építőipari kivitelezési munkáknál - amelyek ellenőrzése kiemelt felügyelői feladat -a hatósági erőfeszítések ellenére gyakori a be- és leesés elleni védelem hiánya. Mélyépítési munkaterületeken a munkaárkok elkészítését rendszerint nem előzi meg a talajmechanikai vizsgálat alapján készült szakvélemény és nem gondoskodnak a megfelelő ducolat kiépítéséről. E biztonságtechnikai szempontból fontos tényezők hiányát gyakran a szoros határidővel, illetve magas költségekkel indokolják. A munkáltatók az előírt egyéni védőeszközök csak egy részét biztosítják, illetve az egyéni védőfelszerelések rendeltetésszerű használatát nem minden esetben követelik meg. A kockázatértékelést kevés munkáltató végezte el, ugyanakkor az ágazatban a súlyos munkabalesetek száma változatlanul magas.

 

Az élelmiszeriparban egyes iparágak magas műszaki követelmények mellett megfelelnek a munkabiztonsági előírásoknak (pl. hús, tej, hűtőipar, italgyártás). Ugyanakkor az ágazatban alkalmazott munkavállalók között kevés a szakképzett munkavállaló, a teljesítménykövetelmények miatt jelentős a szúrásos, vágásos, elcsúszásos balesetek száma.

 

A faiparban a kisüzemek épületeinek műszaki állaga romlott. A megmunkáló gépek elavultak, üzemi dokumentációval nem rendelkeznek. A munkáltató vezetőjének távollétében nincs kijelölt munkairányító, a munkavállalók a munkafolyamatok munkabiztonsági előírásait nem tartják meg, az egyéni védőeszközöket nem használják.

 

A gépiparban, gépjárműjavításban a termelőeszközök nagy részét biztonságosabbra cserélték. A munkabiztonságra kedvező hatással volt, hogy a gyártók általában ragaszkodnak a vásárolt gépek szakszerű karbantartásához és javításához. Az autószalonok - amelyek többsége ISO minősítéssel rendelkezik - javító részlegei megfelelő munkabiztonsági színvonalúak, azonban a szűkebb anyagi háttérrel rendelkező egyéni vállalkozásoknál sok munkabiztonsági hiányosságot észleltek a felügyelők.

 

A kereskedelemben, vendéglátásban szélsőséges munkabiztonsági helyzet jellemző. Az egy-két fős egységek munkabiztonsággal általában nem foglalkoznak, nem ismerik ez irányú feladataikat. A munkavégzés biztonságának személyi és tárgyi feltételeit leginkább az áruházláncok teremtik meg. A vendéglátóiparban a konyhai gépek, berendezések nem rendeltetésszerű használata okoz leggyakrabban balesetet.

 

A közlekedési ágazatban a járművek gyártása, karbantartása és kereskedelme területén lassú de folyamatos fejlődés tapasztalható. A növekvő számban működő márkaszervizekben korszerű munkaeszközök állnak rendelkezésre, biztonságos keretek között történik a közúti járművek javítása. A kötöttpályás járművek javítása - mind létesítmény, mind munkaeszköz vonatkozásában - jelentősebb anyagi hátteret igényel, ezért itt a biztonságos munkafeltételek megteremtése sok esetben nem éri el a kívánt mértéket. A járműpark műszaki biztonsági állapota - mely kihat a járművel közlekedők, vagy a járműmozgatáshoz, rakodáshoz kapcsolódó technológiai folyamatban résztvevő munkavállalókra - sok esetben elmarad a megfelelő színvonaltól. A biztonságos járművezetés, közlekedés feltételeit - elsősorban a közúti közlekedés területén - a szoros szállítási határidők egyre nagyobb arányban veszélyeztetik, amit a közlekedési balesetek magas száma is alátámaszt.

 

A mezőgazdaságban a termelés alacsony jövedelmezősége miatt rendszerint nem megfelelő a munkabiztonság, ugyanakkor tovább folytatódott az új erőgépek vásárlása, mely csökkenti a munkavállalók baleseti veszélyeztetését. Az állattartó telepek folyamatos felújítása tovább folytatódott, különösen a szarvasmarha tenyésztésben.

 

A textil-, konfekció-, cipőiparban egy-egy nagyobb termelő köré néhány részfeladatot ellátó kisebb gazdálkodó szervezet csoportosult, ahol a műszaki színvonalban pozitív változás tapasztalható. Miközben a cipőiparban a kapacitások szűkültek a konfekcióiparban a bérmunka aránya nőtt. A munkabiztonság területén folyamatos javulás tapasztalható.

 

A nyomda- és papíripar területén az előző években megvalósult beruházások következtében a munkabiztonsági helyzet jelentősen javult, a munkabalesetek többsége a kapcsolódó tevékenységekhez (anyagmozgatás, közlekedés) kötődtek. A munkavállalók a technológiai fegyelem betartásával dolgoznak, a munkaeszközök műszaki állapota kedvező irányba változott.

 

A vegyipar gazdasági átalakítása folyamatos, a munkáltatók közti műszaki színvonalkülönbség meghatározza a baleseti helyzetet. Elsősorban a műanyag-feldolgozó üzemekre és a kiszerelő üzemekre jellemzők a munkavédelmi hiányosságok.

 

1.2. Egyéni védőeszköz ellátás helyzete

 

A védőeszköz kínálat fokozatos bővülése ellenére gyakori a munkavállalók személyi védelmének részleges vagy teljes elmulasztása. Az elmúlt évben ismételten az építőipari ágazatban volt a legrosszabb a helyzet. A szabálytalanság gyökerei rendszerint a munkáltatók szabályozási kötelezettségének elmulasztására vezethetők vissza. A munkáltatói mulasztások hátterében jellemzően a munkavédelmi kiadások megspórolásán alapuló anyagi érdekeltség húzódik meg, ötvözve azzal a reménnyel, hogy a mulasztást talán nem tárja fel külső ellenőrzés.

 

Az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőség vizsgálatát végző hazai szervezetek számára igen nagy kihívás a folyamatosan érvénybe lépő, az egyéni védőeszközök vizsgálati követelményeit és módszereit rögzítő szabványok követelményeire való felkészülés. Az egyéni védőeszközökre előírt vizsgálatok közül ezért nem mindegyik végezhető el itthon.

 

Az egyéni védőeszközök forgalmazására vonatkozó tapasztalatok több év óta változatlanok, a hiányosságot jellemzően az azonosíthatatlan eszközök jelentik. Az azonosíthatatlan eszköz mögött rendszerint további szabálytalanság húzódik meg, melyek közül alapvetően a legsúlyosabb a minősítés nélküli védőeszközök forgalmazása. A forgalmazók nagy része olyan mértékig tájékozatlan, hogy a jogszabálysértésről sem tud. Jellemzően azonban nem ez a fő ok, hanem az előírások szándékos figyelmen kívül hagyása.

 

Az egyéni védőeszközök esetében gyakori a közvetlen eladás, amikor forgalmazó nem lép be a folyamatba. Szabálytalanságok a minősíttető-munkáltató közvetlen kapcsolata esetén is előfordulnak, amikor általában a biztonsági vizsgálati jel és a magyar nyelvű tájékoztató hiánya okoz gondot.

 

 

2. A munkabalesetek alakulása

 

2.1. A munkabalesetek száma, a jegyzőkönyvek feldolgozásának tapasztalatai

 

2003. évben az OMMF területi felügyelőségein feldolgozott, - a munkáltatók által megküldött - munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján a munkabalesetek (ezen belül a halálos, súlyos csonkulásos, és összes csonkulásos) számát az alábbi 1. táblázat tartalmazza.

 

1.     táblázat

A munkabalesetek számának alakulása

ÉV/megoszlás

2002.

2003.

Előző év %-a

ÖSSZESEN*

25284

25745

+1,8

E

B

B

Ő

L

SÚLYOS

262

216

-17,6

EBBŐL

HALÁLOS

163

133

-18,4

CSONKULÁSOS

52

46

-11,5

CSONKULÁSOS**

279

259

-7,2

*          Súlyos munkabaleset = halálos + súlyos csonkulás + egyéb súlyos

**    Csonkulásos munkabaleset = súlyos csonkulásos + egyéb csonkulásos

 

 

A munkabalesetet elszenvedett, és bejelentett 25 745 fő között a férfiak száma 18 188 fő (70%) és a nőké 7 557 fő (30%).

 

1. ábra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Az 1. táblázat - és az 1. ábra adatait összevetve megállapítható, hogy a munkabalesetek száma kis mértékben - 1,8%-kal - emelkedett. Az összes súlyos - ezen belül a halálos és csonkulásos - munkabalesetek száma is jelentős mértékben mérséklődött.

 

A három napot meghaladó munkaképtelenséggel járó ténylegesen bekövetkezett munkabalesetek száma, az OMMF szakmai értékelése szerint 25%-40%-kal meghaladja a feldolgozott esetek számát.

Ez az eltérés több jogszabályt sértő okra vezethető vissza. Egyrészt a munkáltatók a jogszabályokban foglalt kötelezettségüket megsértve nem tesznek eleget a nyilvántartási, kivizsgálási, bejelentési kötelezettségüknek, másrészt a munkavállalók - munkahelyüket féltve - szabadságot vesznek ki munkaképtelenségük időtartamára.

Fenti feltételezések a felügyelői ellenőrzések illetve munkabalesetekkel kapcsolatos panaszbejelentéseken alapulnak. Elsősorban azok a munkavállalók tesznek panaszbejelentést, akik munkaviszonyuk alatt balesetet szenvedtek és ezt követően az adott munkáltatónál munkaviszonyuk megszűnt, illetve azok, akiknek baleseti eseményét a munkáltató nem ismeri el munkabalesetként és élnek a jogorvoslati lehetőségükkel.

 

Az OMMF megítélése szerint egy új, a munkavédelem országos programjában előirányzott balesetbiztosításon alapuló rendszer bevezetésével lehet valós adatokhoz jutni a munkabalesetek tekintetében.

 

A munkabaleseti események - jegyzőkönyvek feldolgozása, felügyelői balesetvizsgálati tevékenység, panaszbejelentések vizsgálata - alapján a felügyelői intézkedések száma jelentős mértékben 1341-ről 2223-ra - 65,6%-kal - növekedett. Az intézkedések aránya az összes munkabalesethez viszonyítva 2002-ben 5,3%, míg 2003-ban 8,6% volt. A hiányosságot megszüntető határozatok száma 816-ról 1202-re emelkedett. Ezek a számok azt jelzik, hogy a hatóság fokozottabb figyelmet fordít a munkabalesetekkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek ellenőrzésére.

 

2. ábra

 

Az összes súlyos munkabalesetek száma - ahogy ezt az 1. táblázat adatai, valamint a 2. ábra is mutatja - 2002. évhez  viszonyítva 17,6%-kal mérséklődött. Hasonlóan kedvező  tendencia figyelhető meg  a  többi súlyos,  a  halálos kimenetelű (-18,4%), és a súlyos csonkulásos (-11,5%) munkabalesetek esetében is.

A halálos kimenetelű munkabalesetek megoszlását 2. táblázat, valamint a 3. ábra tartalmazza.

Annak ellenére, hogy az előző évi adatokhoz viszonyítva csökkent mintegy 42%-kal a közlekedéssel összefüggésben bekövetkezett halálos munkabalesetek száma, továbbra is a közúton, illetve az üzemen belüli járműforgalommal összefüggésben következett be a legtöbb halálos munkabaleset, ami az összes halálos baleset több mint negyedét, 25,6%-át jelenti.

 

A magasból, vagy azonos szinten történő esés miatt bekövetkezett halálos munkabalesetek száma 3-mal volt kevesebb, mint 2002-ben. A magasból való leesés továbbra is az építőipari tevékenységre jellemző. Az esés miatt bekövetkezett halálos munkabalesetek aránya az összes halálos balesethez viszonyítva 21,8%.

 

A tárgyak leeséséből (fadöntés, építési anyag, stb.) 8-cal több halálos baleset következett be, mint 2002 évben, ami az összes halálos munkabaleset közel 10%-a.

 

 

HALÁLOS MUNKABALESETEK MEGOSZLÁSA

2. táblázat

 

 

A BALESET FAJTÁJA

BALESETEK SZÁMA

 

% *

 

% **

2002.

2003.

1.

KÖZLEKEDÉS

Közúti jármű karambol

Közúti (üzemi úti)

Gyalogos és kerékpáros gázolása

Üzemen belül gépjármű közlekedés

Légiközlekedés

Vasúti jármű karambol

 

59

0

10

0

0

4

 

34

1

12

3

0

0

 

58,0

0,0

120,0

0,0

0,0

0,0

 

25,6

0,8

9,0

2,3

0,0

0,0

2.

ESÉS

Esés magasból (be-, leesés)

Esés azonos szinten

 

29

3

 

25

4

 

86,0

133,0

 

18,8

3,0

3.

Vasúti vágányon, vágány közelében történő munkavégzés közben

 

0

 

1

 

0,0

 

0,8

4.

Anyagmozgatás (gépi, kézi)

6

5

83,0

3,8

5.

Tárgyak esése magasból (nem anyagmozgatás közben, pl. fadöntés)

 

5

 

13

 

260,0

 

9,8

6.

Betemetés (pl. földomlás, ömlesztett anyag által)

5

5

100,0

3,8

7.

Fulladás (pl. folyadékba)

2

3

150,0

2,3

8.

Áramütés (villamos ív okozta égés)

9

10

111,0

7,5

9.

Égés, robbanás

4

3

75,0

2,3

10.

MÉRGEZÉS

Gáz (füstmérgezés is)

Folyadék

Szilárd anyag (pl. étel)

Alkohol

 

5

0

1

0

 

2

0

0

0

 

40,0

0,0

0,0

0,0

 

1,5

0,0

0,0

0,0

11.

Elmozduló tárgy okozta összenyomatás (nem anyagmozgatás)

3

2

67,0

1,5

12.

Gép váratlan beindulása

4

2

50,0

1,5

13.

Gépalkatrész elszabadulása (pl. köszörű-kő robbanás)

2

0

0,0

0,0

14.

Forgó, mozgó gépalkatrész okozta sérülés (pl. kardántengelyre csavarodás)

4

2

50,0

1,5

15.

Természeti tényezők hatása

0

0

0,0

0,0

16.

Emberek támadása

8

4

50,0

3,0

17.

Állatok támadása

0

2

0,0

1,5

         ÖSSZESEN

163

133

82

100

*   Balesetek aránya a 2003. évi adatokhoz viszonyítva

** Balesetfajták aránya az összes balesethez viszonyítva

 

Változatlanul magas az áramütés miatt bekövetkezett halálesetek száma. 2003-ban 10 eset nyilvántartása történt (+11% ). Az esetek közül négy úgy következetett be, hogy közúti jármű vezetője figyelmetlenül manőverezett járművével nagyfeszültségű villamosvezeték alatt.

 

Mélyépítési tevékenység közben földomlás, illetve mezőgazdasági terménybe fulladás következtében mindkét esztendőben öt-öt munkavállaló vesztette életét.

A többi balesetfajtát vizsgálva megállapítható, hogy előző évi adatokhoz viszonyítva, az egyes kategóriákban 25 - 50%-kal kevesebb halálos munkabaleset következett be.

 

3. ábra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A munkabalesetek alakulását ágazati bontásban a 1. sz. függelék tartalmazza. A KSH által meghatározott 51 nemzetgazdasági ágazat közül - az előző évi adatokhoz hasonlóan - 27-ben emelkedett a munkabalesetek száma. A vizsgált időszakban szerényebb mértékű volt a legjelentősebb emelkedés is.

A megyei felügyelőségeken feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek területi adatait mutatja a 2. számú függelék. Ez alapján megállapítható, hogy 13 megyében (0,3%-tól 32,3%-ig) növekedett a munkabalesetek száma. Legjelentősebb emelkedés Zala (32,3%), Somogy (15,8%), Pest (8,5%), Baranya (7,6%) és Békés (7,4%) megyékben. A munkabalesetek számának csökkenése 7 megyében 2,1 - 9,6% között van. A mérséklődés aránya a legkedvezőbb Nógrád (-9,6%), Szolnok (-9,3%), Borsod (-5,4%), Veszprém (-4,2%), valamint Hajdú (-3,5%) megyékben.

 

3. A minisztériumok munkavédelmi irányító tevékenysége

3.1. A munkavédelem ágazati irányítása

 

A tájékoztató jelentés elkészítéséhez az ágazat munkavédelmi helyzetéről és a tevékenységi körbe tartozó feladatokról információt adott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és az Oktatási Minisztérium (OM).

A minisztériumok beszámolói alapján általános tapasztalatként mondható el, hogy a tárcák területein a munkavédelmi helyzet megfelelőnek mondható. Hangsúlyosabbá válik a káros hatások kellő időben történő megelőzése, a munkakörnyezettel kapcsolatos veszélyek csökkentése. A munkavédelemmel kapcsolatos jogharmonizáció minden tárcánál megtörtént.

 

A GKM külön kiemelte, hogy az ISO 9000 szabványsorozat szerinti minőségbiztosítási rendszer bevezetésének köszönhetően a kis- és középvállalkozások munkavédelmi színvonala várhatóan javul. Ezen túlmenően azonban úgy tapasztalták, hogy a munkavédelmi előírások többletköltséget jelentenek a kis- és középvállalkozásoknak, ezért igyekeznek azt figyelmen kívül hagyni.

Az FVM területén a munkabalesetek száma csökkent, ugyanakkor a balesetek súlyossága növekedett. Jelentős előrelépés történt a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet megjelenésével.

A kockázatértékelés területén a NKÖM hívta fel a figyelmet a feladatok nehézkes végrehajtására, míg a GKM a kockázatértékeléshez szükséges egészségügyi követelményrendszer közzétételét hiányolta.

A Munkavédelem Országos Programja 2003. évi ütemtervének végrehajtása kapcsán az FVM az EU gyakorlatnak megfelelő balesetbiztosítási rendszer hazai lehetőségeinek bevezethetőségére készített részanyagokat, valamint szakmai kiadványok elkészítését vállalta, míg az OM a munkavédelmi oktatás-képzés irányítási feladatainak elvégzésében vállalt fontos szerepet.

A munkavédelmi hatóságok szervezeti keretében működtetett ingyenes, folyamatos információs szolgálatot valamennyi tárca igénybe veszi, azt hasznosnak tartja, a GKM azonban javaslatot tett egy a közlekedési ágazatra kiterjedő speciális szolgálat létrehozására.

Munkavédelmi kutatási és képzési tevékenység terén kiemelendő az OM szervezésében megtartott XI. országos felsőoktatási munkavédelmi-munkabiztonsági ankét, melynek előadásairól kiadvány is készül, valamint az FVM „Munkabiztonság fejlesztése" és a „Biztonságtechnika" tárgykörben végzett kutatása. Gazdasági téren a nagyobb gazdálkodó szervezetek (Dunaferr Rt., MOL Rt.) végeznek munkavédelmi jellegű kutatásokat.

 

3.2. Közreműködés a munkavédelem országos programja végrehajtásában

 

A munkavédelem országos programjáról szóló 20/2001. (III. 30.) OGY határozat (Program) 5. pontjában felsoroltak alapján, a programfeladatokat röviden leírva az alábbi tájékoztató tartalmazza a 2007. évig szóló feladatok első évi részteljesítését, a tárcák és intézményeik közreműködésével.

 

 

Feladat

2003.évi részteljesítés

5.1

A munkáltatóknak gazdaságilag közvetlenebb módon érdekeltté kell válniuk a munkavédelemben. Ennek érdekében el kell különíteni a munkahelyi egészségkárosodások és balesetek biztosítási ágát, az elkülönített ágon belül differenciált járulékrendszert kell kialakítani.

A tervezett felmérések, tanulmányok elkészültek.

- A kockázatarányos balesetbiztosítási járulékrendszer alkalmazásának hatásai

- A munkahelyi kockázati osztályok és osztályba sorolás módszerének kialakításáról

- A kötelező munkahelyi egészségbiztosítás (balesetbiztosítás) hatálya alá tartozók körének kialakítása.

Egyes üzemekben a tervezett rendszer kipróbálása is lezárult.

5.2.

Az elkülönített biztosítási ág kialakítása és működésének megindulása után a munkavédelmi követelményeket és a biztosítási ágat megfelelő differenciálással ki kell terjeszteni az egyszemélyes vállalkozásokra is és a foglalkozási betegségek kártalanítási rendszerét meg kell változtatni.

 

Az elkülönített biztosítási ág kiterjesztéséhez szükséges előtanulmány készítése megkezdődött, amely vizsgálja az egyszemélyes vállalkozásoknál a balesetbiztosítási ág bevezetésével összefüggésben a szükséges jogszabály módosítás megalapozását.

5.3.

Meg kell valósítani a munkavédelem területén a teljes és folyamatos jogharmonizációt az Európai Unióval, az összhangot a nemzetközi egyezmények és a hazai előírások között, a hazai jogalkotás munkavédelmen belüli, illetve a munkavédelem és a rokon területek belső összhangját.

 

A még hiányzó EU irányelveket harmonizáló munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) jogszabályok előkészítése az elmúlt év végéig lezárult, az integrációval hatályba lépésük megtörtént.

5.4

A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében hosszabb távon a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkájának multidiszciplináris jellegét fokozni, szakmai színvonalát emelni kell, ki kell alakítani a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és a háziorvosok együttműködésének hatékony rendszerét. Ki kell alakítani a munkavégzéssel és a munkakörnyezettel kapcsolatos veszélyek, kockázatok országos nyilvántartását.

A munkabiztonsági és munka-egészségügyi kutatások intézményi kapacitását meg kell erősíteni.

 

A szakmai színvonal emelését szolgáló ÁNTSZ laboratóriumok akkreditációja megtörtént.

 

A kutatások intézményi célú fejlesztését szolgáló célok meghatározásra kerültek.

5.5

Intézkedéseket kell tenni a munkavédelmi (munkabiztonsági és munka-egészségügyi) képzés rendszerének korszerűsítésére.

Az OM koordinálásával a különböző tárcák illetékességi körébe tartozó képzések áttekintése és javaslat kialakítására megalakultak a szakértői csoportok.

A graduális munkavédelmi képzés akkreditálása megkezdődött.

5.6

Annak érdekében, hogy a munkavégzés rövid és hosszú távú kockázatai ne haladják meg a társadalmilag elfogadható mértéket csökkenteni kell a veszélyes anyagok és készítmények (ideértve a növényvédő szereket is) gyártásával, szállításával, kezelésével, megsemmisítésével járó veszélyeket, fokozni kell az elsődleges megelőző tevékenységet a munkahelyi expozíció csökkentésére.

 Javítani kell a biztonságot a munkahelyeken, és a kisvállalkozások, egyéni vállalkozások, a mezőgazdasági önálló foglalkozás sajátos kockázatait csökkenteni kell: képzéssel, tanácsadói hálózat működtetésével, ágazati egészségmegőrző programmal.

 

A közcélú állami információs rendszer megalakulásával munkavédelmi hatóságok közvetlenül tájékoztatják az érdeklődő kisvállalkozásokat, egyéni vállalkozókat, mezőgazdasági önálló foglalkozásúakat.

Az illetékes tárca képzési, tanácsadási programmal megkezdte az agrárágazatokba tartozó munkáltatói menedzsment felkészítését, képzési dokumentáció kidolgozását.

5.7

 Át kell tekinteni a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos pótlékok létjogosultságát, és - az érintett munkavállalók jogsérelme nélkül - következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató nem adhat pénzbeli vagy egyéb megváltást.

A kötelező kockázatértékeléshez kapcsolódóan a közalkalmazotti pótlékok rendszerének felülvizsgálatát a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatala megkezdte.

5.8

A Program gyakorlati megvalósításához szükséges a munkavédelem állami tájékoztató rendszerének kialakítása.

 

 

 

A munkavédelmi célú kutatások, fejlesztések állami erőforrásokkal történő támogatása, a költségvetési tervezés során a munkavédelmi feladatok elkülönített megjelenítése.

A közcélú állami munkavédelmi információs rendszer keretei között a munkavédelmi hatóságoknál 2003. január 1. és május 23. között megalakultak a Munkavédelmi Információs Szolgálatok. Az elmúlt évben összesen mintegy 3600 érdeklődő számára nyújtottak tájékoztatást.

Az állami erőforrásokkal történő támogatásra elkészült keretprogram, amelyet jóváhagyott a Munkavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság.

5.9

Az állami ellenőrzés szintjének emelése és hatékonyságának javítása érdekében bővíteni kell a munkavédelmi - mind a munkabiztonsági, mind a munkaegészségügyi - ellenőrzési kapacitást, meg kell teremteni a korszerű hatósági ellenőrzéshez szükséges tárgyi feltételeket, információs rendszert.

Az ellenőrzési kapacitás bővítése a központi takarékossági intézkedésekre tekintettel a következő évre áthúzódó feladat.

5.10

 A Programból adódó teendők finanszírozásába az állami költségvetés mellett be kell vonni hazai és egyéb támogatásokat.

Egyéb forrásként került bevonásra a Program finanszírozására a munkavédelmi bírságpénz pályázat, ahol az elnyerhető támogatások 2003. évben elsősorban az EU csatlakozással várható szabályok (munkabiztonság, munkaegészségügy, kémiai biztonság) oktatása és a szabályok alkalmazásáról szóló tájékoztatók nyertek támogatást.

5.11

 Elő kell segíteni a munkavédelmi képviselők választását, biztosítva képzésüket, folyamatos tájékoztatásukat és munkajogi védelmüket. Meg kell vizsgálni, hogy szakmai indokok alátámasztják-e az 50 főnél többet foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő(k) választásának kötelezővé tételét.

A kötelező munkavédelmi képviselőválasztás szakmai indokoltságának vizsgálata elkészült, amelynek eredményeként az Mvt. módosítás jelentős szabályozási területként jelenik meg.

 

A Program végrehajtására évente kiadott intézkedési és ütemterv a feladatokat nem egyetlen állami szerv tervezési és végrehajtási felelősségével határozza meg, hanem minden esetben az érintett tárcák felelősségével. Ennek megfelelően az egyes tárcák, a felelősségi körükbe tartozó program pontokat, -saját forrásaikat figyelembe véve- az egyes feladatokat időarányosan hajtják végre.

Az előző évhez képest, 2003. évben a Bizottság feladatellátással érintett tagjainak köre a Honvédelmi Minisztériummal és a Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztériummal bővült.

 

A feladatok végrehajtását figyelemmel kíséri a Munkavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság, amely az elmúlt évben három alkalommal tárgyalta a Program végrehajtása részleteit.

 

4. Munkabiztonsági kutatás, fejlesztés, oktatás

A munkavédelmi kutatási állami feladatok ellátására létrehozott Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány és a munkavédelmi szakmai felnőttképzéssel több évtizedes szakmai múlttal rendelkező Intézet jogutódaként működő Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft. 2003. évi tevékenységének főbb mutatói:

 

A Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány 2003. évben kutatási megbízást gazdálkodó szervezettől nem kapott. A K+F tevékenysége kizárólag pályázatokon elnyert témák kidolgozása, illetve fejlesztése volt.

 

A munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt pályázaton elnyert és befejezett kutatások:

-          Vizsgálatok a munkahelyi kockázatbecslés támogatására

-          Munkahelyi kockázatértékelési módszerek továbbfejlesztése

 

A munkavédelem országos programja 2003. évi intézkedési és ütemtervéről szóló 2010/2003. (I. 24.) Korm. határozat melléklete 5.8.c. pontja alapján támogatott, megkezdett kutatás:

-       Vezetőképes bevonatrendszerek vizsgálata tűzveszélyes folyadékok tárolótartályaihoz

 

A közalapítvány tudományos szolgáltatást végzett az alábbi területeken:

-          Fizikai és kémiai kóroki tényezők meghatározása, munkakörülmények

           vizsgálata

-          Egyéni védőeszközök vizsgálata

-          Veszélyes anyagok munkahelyi alkalmazásából származó kockázatok becslése

-          Munkahelyi kockázatértékelés, technológiák biztonsági felülvizsgálata

 

A munkavédelmi kutatás egyik legfontosabb hazai információ forrását biztosítja a közalapítvány azzal, hogy együttműködik az ILO Nemzetközi Információs Központjával.

 

Az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft. fő tevékenysége a munkavédelmi szakember képzés, aminek keretében 2003. évben:

 

-          felsőfokú tagozaton sikeres záróvizsgát tett 53 fő (szakmérnök)

-          középfokú tagozaton sikeres szakmai záróvizsgát tett 152 fő ( technikus)

 

A munkavédelmi szakképzésben 2003. évben részt vettek átlagos hallgatói létszáma:

-          felsőfokon: 253 hallgató

-          középfokon: 215 hallgató

 

Az elmúlt évben a hallgatói átlagos létszám mind felső - mind középfokon egyaránt növekedett. Ez tükrözi a jogszabályváltozások eredményeképpen jelentkező szakember alkalmazási igények megnövekedését.

A szakképzésen kívül jelentős igény merült fel műszaki és gazdasági szakemberek, cégvezetők és munkavédelmi képviselők képzésére, továbbképzésére, illetve képesítést nyújtó tanfolyamok megtartására (emelőgép ügyintéző, könnyűgépkezelő stb.)

Ezekkel a képzésekkel a Továbbképző Kft. a munkavédelem országos programjában meghatározott célok eléréséhez járult hozzá.

 

5. Az OMMF 2003. évi tevékenysége

5.1. Jogi szabályozási tevékenység

 

Az OMMF szakmai előkészítésével 2003. évben az alábbi jogszabályok kerültek érdemi kidolgozásra, illetve kihirdetésre:

 

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló - Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával egyidejűleg hatályba lépő - törvény (néhány rendelkezésében módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt is). E jelentős szabályozási munkával befejeződött a munkavédelem törvényi szintű jogharmonizációja. A törvényjavaslatot a Kormány 2003. november 23-i ülésén elfogadta, azt az Országgyűlés elé terjesztette.[1] 

 

2003. I. félévében készült el és került kihirdetésre a potenciális robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESZCSM együttes rendelet.

 

A szabályozás tárgykörében szintén szakmai kompetenciával bíró Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal lefolytatott többszöri szakmai egyeztetés után készült el és került kihirdetésre az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet.

 

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szabályozása által előírtak szerint a tárcákkal - mindenekelőtt a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal - történt szakmai és közigazgatási egyeztetések után készült el a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló tervezet[2].

 

Az Mvt. módosításával egyidejűleg, azzal összefüggésben készült el az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM. rendelet módosítása[3].

 

Elkészült a munkavédelem országos programja 2003. évi intézkedési és ütemtervéről szóló 2010/2003. (I. 24.) Korm. határozat, illetve 2003. év végére a program 2004. évi intézkedési és ütemterve.[4]

 

A munkaegészségügy tárgykörében végzett szabályozási munkálatokban az OMMF együttműködött az ÁNTSZ-el, és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériummal.

 

A tárcakörözések rendjében 143 jogszabály-tervezet véleményezésére került sor.

A véleményezések során olyan hangsúlyos jogterületeket szabályozó tervezetekről fejtette ki álláspontját az OMMF, mint a közigazgatás területi rendszerének korszerűsítése, a tűz-, illetve, katasztrófavédelem tárgykörét szabályozó törvények, a közbeszerzési törvény, a Munka Törvénykönyve módosítása.

 

5.2. Az OMMF hatósági ellenőrző tevékenysége

 

5.2.1. Az államigazgatási intézkedések, határozatok

 

A megyei/fővárosi felügyelőségek felügyelői 2003. évben több mint 23 600 munkahelyen 31 571 munkabiztonsági ellenőrzést végeztek - amely mindössze 0,29%-os csökkenés az előző évhez képest, így az év végén végrehajtott létszámcsökkentés hatása még alig észrevehető.

Az ellenőrzések alapján a munkavédelem területén 37 534 államigazgatási határozat került kiadásra.

Leggyakrabban a munkaeszköz biztonságának hiánya (40,5%), a munkahely, üzem állapota (16,3%), illetve a létesítéssel kapcsolatos előírások megszegése (8,5%) miatt történt intézkedés.

A felfüggesztett munkaeszköz, munkahely, tevékenység területén nem történt számottevő változás, számuk 3%-kal növekedett, 2003-ban 21 891 volt.

A munkavégzéstől 2002-ban összesen 12 685 főt tiltottak el valamely szabálytalanság miatt, ez 2003-ban csak 9 167 főt érintett.

A védőeszköz biztosításának hiányával kapcsolatos, 2002-ben 4112 esetben történt intézkedés, 2003-ban ennél 13%-kal kevesebb (3 592).

Javuló tendencia mutatkozik a munkavégzésre vonatkozó szabályok ismerete területén, 36%-kal, valamint a technológiai fegyelem megsértése tekintetében is, ahol 19,4%-kal kevesebb intézkedést hoztak az eljáró felügyelők.

 

5.2.2. Bírságok

 

Az OMMF felügyelői a munkavédelmi szabályokat megszegő munkáltatókkal szemben munkavédelmi bírságot, a szabályszegést elkövető és a hiányosság megszüntetésére kötelező határozatot határidőre nem teljesítő munkavállalókkal szemben szabálysértési illetve végrehajtási bírságot szabnak ki. Az adatokat az alábbi 3. táblázat tartalmazza.

3. táblázat

Kiszabott bírságok 2003. év

Bírság fajtája

Száma

Az előző év arányában

Összege

Az előző év arányában

Szabálysértési*

5 636

102,7

 54 727 500

107,2

Munkavédelmi

1 871

122,3

465 380 000

121,5

Végrehajtási

   209

129,8

  5 725 500

166,7

Összesen

7 716

 104,5

525 833 000

 120,1

 

*A szabálysértési bírság magában foglalja a helyszíni bírságokat is.

 

2003-ban összesen 586 szabálysértési eljárás indult, ebből 499 db pénzbírságot kiszabó határozat született 553 szabálytalanság miatt 14 934 500 Ft összegben, 5090 szabálytalanságot helyszíni bírsággal szankcionáltak a felügyelők, a bírságösszeg 39 784 000 Ft volt.

Az év során 1871 munkavédelmi bírsághatározatot hoztak a megyei felügyelőségek 3518 féle közvetlen és súlyos veszélyeztetést okozó hiányosság kapcsán. A kiszabott bírság összege 465 380 000 Ft volt.

A munkavédelmi bírságok gazdálkodási forma szerinti megoszlását az 3. sz. függelék tartalmazza.

 

5.2.3. Célvizsgálatok, akcióellenőrzések

 

Az OMMF az elmúlt évben az ellenőrzések tapasztalatait elemezve a következő öt országos célvizsgálatot rendelte el:

-                  A kockázatértékelés rendkívüli országos célvizsgálata;

-                  Strandok, fürdők biztonságtechnikai rendkívüli országos célvizsgálata;

-                  A kültéri mobil és telepített építőipari gépek villamos biztonságtechnikai ellenőrzésének célvizsgálata;

-                  A faipari gépek és berendezések biztonságtechnikai országos célvizsgálata;

-                  Fémforgácsoló gépek munkabiztonsági célvizsgálata.

 

Megyei saját kezdeményezésű célvizsgálatok:

Az OMMF területi felügyelőségei 2003-ban 32 saját kezdeményezésű célvizsgálatot folytattak le, amelyek elsősorban az adott területen a legveszélyesebb kockázati tényezők hatásának kitett tevékenységek ellenőrzésére irányultak.

A leggyakoribb ellenőrzési tárgykörök:

-                  építési kivitelezési (nyolc megye);

-                  anyagmozgatási technológia valamint anyagmozgató gép (négy megye);

-                  hegesztés (három megye);

-                  egyéni védőeszközzel ellátottság, sütőipari technológiák, munkahelyek, gépjárműgyártás és javítás, karosszériajavítás, melegkonyhák (kettő-kettő megye).

 

5.2.4. Hatósági engedélyezés

 

Az OMMF I. fokú hatósági jogkörében eljárva 2003. évben 1458 db egyéni védőeszköz minősítő bizonyítványt adott ki (ezáltal 2055 db etalont hitelesített) 134 minősíttető számára. A minősíttetők közül 66 hazai gyártó volt, 68 minősíttető pedig külföldről hozta be a terméket. 10 esetben cikkszám-bővítési engedély született.

4. táblázat

Egyéni védőeszköz főcsoport

Minősítő Bizonyítvány száma

Védőkesztyű

319

Védőlábbeli

380

Védőruha

192

Légzésvédő

170

Leesés elleni védelem

122

Fej, arc, szem, hallásvédelem, teljes test védelme

275

Összesen:

1458

 

 

Ezek az adatok azt mutatják, hogy az új, illetőleg a kedvelt régebbi egyéni védőeszközök minősíttetését - a felhasználók igényének eleget téve - továbbra is szükségesnek ítélik a minősíttetők. A minősíttetésre kötelezettek közül ugyanakkor igen sokan nem tesznek eleget a jogszabályokban foglaltaknak, melynek következményeként minősítés nélküli egyéni védőeszközök kerülnek forgalomba, és sok esetben felhasználásra.

 

Az OMMF munkabiztonsági szakértői engedélyezési jogosultsága alapján 2 fő részére adott ki szakértői engedélyt.

 

5.2.5. Pályázatok a munkavédelmi jellegű bírságok felhasználására

 

Az OMMF a 2002. II. és 2003. I. félévében befolyt, erre a célra fordítható bírságösszeg felhasználására az Mvt. 80. § (2) bekezdése, és a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló 5/2002. (XI.12.) FMM rendelet alapján, a Pénzügyminisztérium előzetes véleményét figyelembe véve tette közzé pályázati felhívását.

 

A benyújtási határidőig 133 pályázat érkezett, amelyek közül 41 pályázat nyert, esetükben a bírálók teljes összhangban foglaltak állást a támogatás mértéke és jogcíme (visszatérítendő és vissza nem térítendő), illetve a szerződési feltételek felől.

A Munkavédelmi Bizottság összesen 100 893 000 Ft támogatási összeg juttatására tett javaslatot, amit a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 2003. október 27-én jóváhagyott.

 

A pályázati kiírásban kiemelt cél volt a munkavédelem országos programja gyakorlati megvalósításához a közép és felső vezetők felkészítése, a megelőzést hangsúlyozó munkavédelmi ismeretek oktatása. A támogatást elnyert pályázatok jelentős része vállalta ezt a feladatot, így az ország több városában tartottak ilyen irányú képzéseket.

 

5.3. A Munkavédelmi Információs Szolgálat működése

 

A közcélú állami munkavédelmi információs rendszer célját, működtetését, valamint feladatait az Mvt. alapján az 5/2002. (XI.12.) FMM rendelet írja elő. Ennek megfelelően a szolgáltatást a munkavédelmi hatóságok szervezeti keretében önállóan létrehozott, de hatósági tevékenységétől elkülönülő munkavédelmi információs szolgálatok végzik.

 

Az OMMF-en belül az információs szolgálat szervezete 2003. február 5-én kezdte meg működését.

A tevékenység kezdetétől, december 31-ig a regisztrált megkeresésék száma 2642 db volt.

A telefonon érdeklődők megoszlása az alábbiak szerint összegezhető.

 

Érdeklődő típusok

Hívások száma (db)

Arány

(%)

Munkáltató

(ügyvezetők, munkavédelmi vezetők, egyéb beosztású vezetők)

1357

  51

Munkavállaló

 982

 37

Érdekképviselet

   21

   1

Egyéb

(állampolgár, szülő, rokon, szomszéd)

 282

 11

Összesen:

2642

100

 

A tapasztalatok szerint az OMMF információs szolgálatát megkeresők 62%-a érdeklődött munkabiztonsági szakterülettel kapcsolatban, a kérdezők 22%-a munkaügyi, 5%-a az ÁNTSZ hatáskörébe tartozó témakörben kereste meg a szolgálatot. A hívások 10%-a nem a munkavédelemmel kapcsolatos témakörre vonatkozott.

 

A tapasztalatok alapján megállapítható hogy, az előírt állami feladat végrehajtására, a jelentkező igények kielégítésére szükséges volt a munkavédelmi információs szolgálat létrehozása. Az érdeklődők az anonimitás lehetősége miatt nyíltabbak, bátrabban kérdeznek, jobban feltárják gondjaikat és esetenként a szakmai, szabályozási ismereteik hiányát.

 

 

5.4. Nemzetközi kapcsolatok

 

Az OMMF rendszeres kapcsolatot tart fenn a külföldi munkafelügyeletekkel, mint társszervezetekkel és a munkavédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel. Az OMMF elnöke a Nemzetközi Munkafelügyeleti Szövetség (IALI) alelnöke, emellett megfigyelőként vesz részt az EU tagállamok Munkafelügyeleti Vezetőinek Bizottságában (SLIC), amely évente kétszer ülésezik.

2003-ban munkatársaink több országban, általában az EU tagállamaiban vettek részt rendezvényeken és tartottak előadásokat a jogharmonizáció magyarországi helyzetéről és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról.

Az OMMF mint az Európai Munkavédelmi Ügynökség (Bilbao) nemzeti fókuszpontja ugyancsak több rendezvényen szerepelt, emellett elkészítette a fókuszpont weblapját, és több kiadványt fordított (fordíttatott) magyarra és terjesztett a munkáltatók, munkavállalók és szociális partnerek között.

Folytatódott a három felügyeleti hatóság közös adatbázisának megteremtését célzó PHARE program, és beindult egy új, ugyancsak PHARE program, amelynek fő elemei egyrészt a három hatóság felügyelőinek képzése a szociális készségek terén, másrészt a magyar fókuszpont fejlesztése és segítése.

Egy svéd-magyar kétoldalú együttműködési projekt keretében munkavédelmi és kockázatfelmérési tájékoztató anyagok készültek a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban dolgozók részére.

Az OMMF folyamatosan közreműködik az EU csatlakozás előkészítésével foglalkozó „13. Foglalkoztatás és szociális ügyek", valamint az „1. Áruk szabad mozgása" munkacsoport munkájában, emellett esetenként adatszolgáltatást végez az Európai Unió, az ILO és más nemzetközi szervezetek részére.

 


 

6. A bányászati szakágazat munkavédelmi helyzete és a bányafelügyelet munkavédelmi tevékenysége 2003. évben

 

6.1. A munkafeltételek és a munkavédelmi körülmények alakulása

 

A bányászatban a munkabalesetek és a súlyos üzemzavarok száma 2003-ban - az előző évekhez hasonlóan - csökkent.

 

A szénhidrogén kitermelés és szállítás, valamint a gázszolgáltatási tevékenység jól szervezett, magas műszaki színvonalú, ennek eredményeként a szakterület munkavédelmi helyzete is megfelelő.

 

A működő mélyművelésű bányákban a fő bányaveszélyek elleni védekezés hatékony, ennek eredményeként a veszélyeztetettség elfogadható mértékű, súlyos bányászati üzemzavar az év folyamán nem következett be. A munkavédelem általános színvonala javult, ennek ellenére továbbra is a mélyművelésű bányákban történt a bányászati munkabalesetek döntő többsége, az összes baleset 81 %-a.

 

A külszíni bányáknál elvégzett műszaki, technológiai fejlesztések, korszerűsítések a munkakörülmények javulását és ezzel a munkavédelmi helyzet kedvező irányú változását eredményezték.

 

A bányavállalkozók elvégezték a bányászati munkahelyek munkavédelmi kockázat-értékelését, a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum összeállítását. A végrehajtás tényének és színvonalának ellenőrzése, valamint a már több bányaüzemben is kidolgozott munkavédelmi irányítási rendszer működésének értékelése a ma és a következő időszak feladata.

 

A bányák műszaki állapota megfelelőnek ítélhető, a bányászat biztonsági és munkavédelmi helyzete elfogadható.

 

6.2. A bányászati munkabalesetek számának alakulása

 

A 2002. és 2003. évben a három napot meghaladó keresőképtelenséget, illetve halált okozó bányászati munkabalesetek száma a következők szerint alakult:

5. táblázat

Bányászati munkabalesetek

2002.

2003.

Előző év

%-ában

3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozó

788

647

82

Halálos

   7

   2

28

Súlyos (a halálos kivételével)

   3

   1

33

1000 foglalkoztatottra jutó baleset

  41

  63

-

100000 foglalkoztatottra jutó halálos baleset

  37

  19

-

 

 

A balesetek számának csökkenését alapvetően a veszélyes földalatti munkahelyek - ezzel együtt a szakágazatban foglalkoztatottak - számának csökkenése, valamint a munkakörülmények javulása eredményezte.

 

Az 1000 foglalkoztatottra jutó balesetek számának jelentős emelkedése azt mutatja, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése nagyobb arányú volt, mint a balesetek számában bekövetkezett változás. A 100.000 foglalkoztatottra eső halálos kimenetelű balesetek mutatószáma az előző évhez viszonyítva kedvezően alakult.

 

A balesetek nagy része kézi anyagmozgatás, gyalogos közlekedés, egyedi biztosító berendezés beépítése és kiváltása közben történt.

 

6.3. A bányafelügyelet 2003. évi munkavédelmi tevékenysége

 

A Magyar Bányászati Hivatal (MBH) és az irányítása alatt álló négy bányakapitányság (bányafelügyelet) továbbra is a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, illetőleg a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény felhatalmazása alapján végezte munkavédelmi tevékenységét. Az MBH a jogszabályok által megállapított műszaki-biztonsági, munkavédelmi, munkaügyi, ásványvagyon-gazdálkodási, tűzvédelmi, építésügyi és építés-felügyeleti hatáskörét 24 működő föld alatti és 1000 külszíni szilárdásvány-bánya, 14 kőolaj- és földgázbányászati üzem, a szénhidrogén-szállítás, 14 gázszolgáltató, 12 propán-bután gáztöltő-üzem, 146 nyilvántartott bányászati vizsgálóállomás, a bányászati nyomástartó berendezések, valamint  a polgári robbantás felett gyakorolta.

 

A bányafelügyelet kezdeményezője és aktív közreműködője volt olyan rendezvényeknek, amelyek az új munkavédelmi követelmények, az EU munkavédelmi helyzete és eredményei megismertetését szolgálták. Így védnökséget vállalt a Bányaipari Munkavédelmi Konferencia felett, részt vett a munkavédelmi követelményeket is tartalmazó jogszabályok véleményezési, előkészítési munkájában, és folytatta a bányászati tevékenység, a polgári robbantási tevékenység, a szénhidrogén-szállító vezetékek és a gázelosztó-vezetékek biztonsági szabályzatainak korszerűsítési munkáját.

 

A bányafelügyelet felkészült a munkabalesetek adatainak új rendszerű feldolgozására, az ellenőrzési tevékenységek társhatóságokkal történő összehangolására.

 

A bányafelügyelet 2003-ban 2568 helyszíni ellenőrzést tartott. Az ellenőrzések során a munkavédelmi előírások megtartásának vizsgálata - és a kapcsolatos hatósági eljárások - mellett az új munkavédelmi követelmények ismertetésére, a tájékoztatásra és felvilágosításra is súlyt helyezett.

 

Az MBH 2003-ban eredményesen működtette a bányászati munkavédelmi információs szolgálatot.

 


 



[1] A törvényt az Országgyűlés 2004. március 22-i ülés napján fogadta el.

[2] Kihirdetve a 1/2004. (I. 9.) FMM rendelettel

[3] kihirdetve 16/2004. (IV. 19.) FMM rendelettel

[4] 2010/2004. (I. 22.) Korm. határozat

-->

vissza