AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

TAPASZTALATCSERE


 

 

A munkavédelmi képviselők, munkahelyi munkavédelmi bizottság, paritásos munkavédelmi testület munkája egy nagyvállalatnál.

 

 

 

1.)    Általános kérdések:

A gazdálkodó szervezetnél 4000 főt foglalkoztatnak.

A megtartott választáson 50 fő munkavédelmi képviselőt választottak meg, a vállalatot alkotó legkisebb, munkáltatói jogkörrel rendelkező szervezeti egységenként egy, illetve területi tagoltságtól és létszámtól függően több főt. Ezek a képviselők munkavédelmi bizottságot alakítottak. Így történt ez minden egyes vállalati főegységnél, majd a fő gazdasági egységek munkavédelmi bizottságainak elnökei megalakították a vállalatcsoport szintű munkavédelmi bizottságot. Tettük ezt azért, hogy minden főegység vezetőjének lehetőleg egy személy legyen a partnere a kommunikáció megkönnyítése érdekében.

 

2.)    Együttműködési kérdések:

A munkavédelmi bizottság együttműködési megállapodást kötött a munkáltatóval. A képviselők és a gazdálkodó egységek szintjén a munkáltatóval, illetőleg a munkáltatót képviselő személyekkel történő együttműködést elfogadhatónak, rendszeresnek értékelik.

 

Az illetékes igazgatósággal is jó a kapcsolat és a kommunikáció, azonban ők nem rendelkeznek kellő hatáskörrel. A vállalatot irányító menedzsment a hazai munkavédelmi jogi szabályozást gyakran nem ismerve, azokat figyelmen kívül hagyva végzi vállalatirányítási tevékenységét. A munkavédelmi képviselettel nem folytat párbeszédet.

 

A munkavédelemmel kapcsolatos döntési folyamatokban szintén csak az alsóbb szinteken van együttműködés. Ezeken a szinteken azonban a munkáltató képviselőinek korlátozott a hatásköre akár védőeszköz beszerzésben is. Pl. Az igények elmennek, beérkezések késlekedve teljesülnek olykor hiányokat okozva.

 

A munkavédelmi bizottság egyes esetekben részt vett a munkáltatói döntések kidolgozásában:

-         Munkavédelmi szabályzat kidolgozása.

-         Emelőgép biztonsági szabályzat kidolgozása.

-         Védőeszköz gazdálkodási szabályzat, juttatás kidolgozása.

 

Problémaként veti fel a bizottság, hogy a védőeszköz juttatás szabályainak elfogadása után a mennyiséget sokallják, a beszerzéseket esetenként megakadályozzák.

Az MVSz-ben meghatározott Munkavédelmi Tanácskozást a szabályzat szerint illetékes menedzsment nem szervezi meg. E-miatt is a képviselők és a munkáltató közti együttműködés számos problémát vet fel.

 

A munkavédelmi hatóságokkal való együttműködése a bizottságnak ellentmondásos. A munkavédelmi bizottság elnöke, a képviselők egyes konferenciákon az OMMF részéről előadást tartóktól oly gyakran hallottaktól ellentétben – miszerint ők kérik a képviselők jelenlétét az ellenőrzéseken – a munkavédelmi képviselők az ellenőrzéseken nem vesznek részt. Ennek oka, hogy sem a hatóság, sem a munkáltató nem igényli a képviselő jelenlétét, nem adják meg az ellenőrzésben való részvétel lehetőségét.

Az ÁNTSz-szel egy vitatott helyzetben a bizottság felvette a kapcsolatot, de azt tapasztalták, hogy a hatóság távoltartó magatartást tanúsít. E-miatt a továbbiakban már nem fordultak hozzájuk.

 

3.)    A munkavédelmi bizottság tevékenysége

A munkavédelmi bizottságnak az előző választási időszakban volt kidolgozott ügyrendje. A legutóbbi választást követően új ügyrendet nem dolgoztak ki. Ennek hiányában is a munkavédelmi képviselők és a bizottság vezetői között folyamatos és élő kapcsolat van.

A bizottsági üléseket az elnök, illetve képviselői kezdeményezés alapján tartják meg. Ezek szerint a munkavédelmi bizottság negyedévente tart üléseket.

 

A munkavédelmi bizottság az elmúlt két évben a következő napirendeket tárgyalta:

-         a kockázatértékelés és annak alapján a szükséges intézkedések tervezete,

-         a munkavédelmi szabályzat tervezete,

-         az emelőgép biztonsági szabályzata,

-         az egyéni védőeszköz jegyzék összeállítása,

-         a munkakörnyezeti mérések eredményeinek értékelése, közreműködés a szükséges intézkedésekben,

-         az egészségkárosító kockázatok felülvizsgálata,

-         a munkavédelmi képviselők részvétele a munkabalesetek kivizsgálásában.

 

A bizottság úgy értékeli, hogy munkájuk technikai feltételei – a munkáltatóval kötött megállapodásban foglaltakkal ellentétben – hiányosak. A bizottságvezetők technikai eszközök hiányában nehezen férnek hozzá a munkájukhoz szükséges információkhoz, jogszabályokhoz, szabványokhoz.

 

4.)    A munkavédelmi képviselők és a munkavédelmi bizottság törvényes jogainak gyakorlása.

A munkavédelmi képviselők a saját területükön folyamatosan végeznek ellenőrzést. Az ellenőrzések fő témái:

-         a munkakörnyezet állapota,

-         az egyéni védőeszköz ellátás és azok használata,

-         esetenként az új munkahelyek kialakítása.

 

A képviselők ellenőrzéseinek feltételei biztosítottak.

 

A képviselők munkáltatói döntések előkészítésében való részvételi feltételei részben biztosítottak, nem minden munkavédelemmel kapcsolatos döntéshozatalnál valósul meg a részvételi lehetőség.

 

A munkavédelmi bizottság megítélése szerint a legfelső szintű döntéshozók nem vesznek tudomást a munkavédelmi érdekképviseletről, a munkavédelemről szóló törvényt nem kellően ismerik- mindenesetre az együttműködésre vonatkozó részt igyekeznek mellőzni.

 

Amennyiben arról tudomása volt, új munkahely létesítésekor, új technológia bevezetésekor, új munkaszervezési intézkedéseket megelőzően a munkavédelmi bizottság megtette észrevételét.

 

 

 

A munkavédelemről szóló törvény szerinti szakember foglalkoztatás kérdése a vállalatnál rendezett. Ezzel a munkavédelmi bizottság nem foglalkozott.

A munkavédelmi oktatással kapcsolatban a bizottság véleményezési jogával élt, észrevételeit a vezetőség meghallgatta.

 

A munkavédelmi bizottság több esetben kért tájékoztatást a munkáltatótól, rendszeres a személyes tájékozódás.

A bizottság a következő kérdésekben élt tájékozódási jogával:

-         egyéni védőeszköz juttatás és használat kérdései,

-         a kockázatértékeléskor feltárt hiányosságok megszüntetése,

Lehetősége van a bizottságnak arra, hogy tájékozódjon arról, milyen munkavédelmi intézkedéseket tett a munkáltató. Ez a tájékozódás többnyire utólagos, mivel csak hatálybalépés után jutott a bizottság tudomására az intézkedés.

 

A munkavédelmi bizottság több alkalommal kezdeményezte intézkedés megtételét. Ezek a kezdeményezések a következő kérdésekre irányultak:

-         megfelelő védőeszközök beszerzése,

-         a MVSz felülvizsgálata és kiegészítése,

-         az EBSz felülvizsgálata,

-         a kockázatok megszüntetését célzó intézkedések.

 

A bizottság az intézkedés kezdeményezéseket szóban és írásban egyaránt tette meg.

 

A munkabalesetek bekövetkezéséről a munkáltató minden esetben tájékoztatja a képviselőt, illetve a bizottságot. A munkavédelmi képviselők minden esetben részt vesznek a munkabaleset kivizsgálásában.

A munkabalesetek kivizsgálásakor esetenként előfordult vita a munkáltató képviselője és a munkavédelmi képviselő között. A munkavédelmi képviselők a munkabaleseti jegyzőkönyvön eltérő véleményt nem tüntettek fel.

 

A munkáltatói szabályozással kapcsolatban a munkavédelmi bizottság gyakorolta egyetértési jogát. A képviselők részt vettek a szabályozás kidolgozásában, egyes kérdésekben gyakorolták a rész-egyetértést.

A bizottsági szinten történt egyetértés gyakorlás során viták nem merültek fel. A munkáltatói szabályozás szükségessé váló módosításában a bizottság csak részben vesz részt.

 

A gazdálkodó szervezetnek nincs munkavédelmi programja. A munkáltató a MEBIR-t annak tartja, a munkavédelmi bizottság nem.

 

A képviselői tevékenységhez szükséges feltételeket az együttműködési megállapodásban rögzítették. A képviselők számára az internethez való hozzáférési lehetőség részben biztosított.

A munkavédelmi képviselők választást követő 16 órás képzését a munkáltató biztosította, arra feljogosított intézmény közreműködésével. Az előírt évenkénti 8 órás továbbképzés 2006-ban nem történt meg.

A munkáltató biztosítja a képviselők számára a szakmai konferenciákon való részvétel lehetőségét. A bizottság elnöke kezdeményezte képviselők munkavédelmi szakirányú továbbképzését, azonban a képviselők nem vállalták azt.

 

A képviselők munkajogi védettségével kapcsolatos kérdéseket az együttműködési megállapodás tartalmazza. Ilyen eljárásra ez ideig nem került sor.

 

5.)    A munkavédelmi paritásos testület

A paritásos munkavédelmi testület létrehozását – egy évvel a határidő után – a munkáltató kezdeményezte.

A létrehozott paritásos testület 12 tagú. A bizottság nehezményezi, hogy a munkáltató az alakuló ülésen és az óta sem képviseltette magát a törvényben meghatározott döntési jogkörrel rendelkező vezetővel.

A munkavállalói oldal tagjainak megválasztása a törvényben előírtak szerint titkos szavazással történt. Póttagokat is választottak.

A munkáltatói oldal tagjai:

-         Gazdálkodó főegységek vezetői

-         Munkavédelmet irányító igazgató,

-         Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatvezető főorvos,

A munkáltatói oldalon tanácskozási joggal vesznek részt a munkabiztonság, illetve foglalkozás-egészségügyi szakemberek, a vállalat jogásza, a napirendi pontokban érintett területek vezetői, vagy szakértők.

A paritásos testület működési feltételei biztosítottak. A testület kidolgozott ügyrendje szerint dolgozik. Az ügyrend tartalmazza az elnöki tiszt gyakorlásának a rendjét, a rendes- és póttagok számát, az elnöklési és működési rendet.

A paritásos testület két alkalommal ülésezett. A munkavédelmi bizottság elnökének véleménye szerint eredménytelenül, mivel a munkáltatói oldalon nem jelent meg a törvény szerint illetékes vezető.

A paritásos testület tárgyalt a munkavédelmi helyzetről és tevékenységről és a szükséges intézkedésekről. A munkavédelmet érintő belső szabályozás nem került szóba. Egyéb kérdéseket – mint például hatósági ellenőrzések megállapításai – nem tárgyaltak, mert látszott a döntésképtelenség.

 

6.)    A képviselő (bizottság) javaslatai.

A bizottság véleménye szerint felmerül a kérdés:

„Offenzívabb munkamódszert kellett volna-e alkalmazni? Nem vagyok ebben biztos, mert a cégvezetés működését és munkamódszereit sem sikerült kellőképpen kiismerni, mert időnként mintha ők se tudnák, mikor cselekszenek az elvártak szerint, legyen szó azonos szintű vagy felettes vezetőről. A látszat az, hogy pillanatnyilag nem ismert hogy a vezérigazgató kire ruházta a munkavédelmi feladatok felügyeletét.”

 

A munkavédelmi bizottság – elsősorban a fenti körülmények miatt – nem elégedett a munkafeltételeivel.

 

Az Alapítvány tevékenységét ismerik, rendezvényeivel elégedettek. Lehetőségük van az Alapítvány rendezvényein való részvételre. Munkája javítására egyelőre nincs javaslatuk.

Azonban az Alapítvány szerinti kérdések feltevését és a válaszok feldolgozását – közzétételét hasznosnak tartják, megfelelő információt ad számukra.

 

A munkavédelmi bizottság javasolja továbbításra az OÉT Munkavédelmi Bizottság felé:

 

- A hatóságok felügyeleti ellenőrzéskor tegyék kötelezővé a munkavédelmi érdekképviselet bevonását az ellenőrzésbe.

- A hatóságok ellenőrizzék a Paritásos Munkavédelmi Testületek törvénynek megfelelő meglétét, működését.