AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

TAPASZTALATCSERE


 

 

 

A munkavédelmi képviselők, munkahelyi munkavédelmi bizottság és a paritásos munkavédelmi testület munkája a BSS 2000 Kft-nél.

 

 

 

Az energetikai szolgáltató kft. 140 főt foglalkoztat.

A munkavédelmi képviselő választások alkalmával 5 fő munkavédelmi képviselőt választottak meg. A képviselők létrehozták a munkavédelmi bizottságot.

 

A munkavédelmi bizottság eddig még nem kötött együttműködési megállapodást a munkáltatóval. Az együttműködési megállapodás megkötése napirenden van.  A bizottság együttműködési megállapodás hiányában is jónak értékeli együttműködését a munkáltatóval, illetve annak képviselőjével. A rendszeres együttműködése során a bizottságnak lehetősége van a munkáltatói döntések kidolgozásában való részvételre. Közös ellenőrzéseket folytatnak a munkáltató képviselőjével.

A munkavédelmi bizottság elnöke a munkavédelmi hatósággal való kapcsolatát esetinek értékeli. Az eseti kapcsolat alatt a bizottság elnöke azt érti, hogy az ellenőrzés alkalmával a végrehajtó szerv felügyelője csak elvétve kéri a munkavédelmi képviselők részvételét az ellenőrzésben. Véleménye szerint ez következhet abból is, hogy ismeri a vállalat tevékenységét, amely változó munkahelyeken történik. Talán előre bejelentett szemle alkalmával más lenne a helyzet. Feltételezhető, hogy ez utóbbihoz nincs elegendő létszám a hatósági szervezetnél. Ugyanakkor folyamatosnak is értékeli kapcsolatukat a hatósággal, mert munkájuk során folyamatosan igénybe veszik közvetlenül a hatósági szakemberek véleményét, vagy az információs zöld számon keresztül kérik tanácsaikat

 

A munkavédelmi bizottság kidolgozott ügyrendje szerint végzi munkáját. A bizottsági üléseket legalább félévente, vagy szükség szerint tartják.

A munkavédelmi bizottság a 2005-2006. évben a következő napirendeket tárgyalta:

-         a munkaeszközök, védőeszközök biztonsági állapota és azok használata;

-         a munkahelyek biztonsági állapota;

-         a Munkavédelmi Szabályzat tervezete, a védőital juttatás kérdései;

-         a bérelt épületek, helyiségek állapota, az azokkal kapcsolatos teendők;

-         a Paritásos Munkavédelmi Testület létrehozásával, működésével, ügyrendjének kidolgozásával kapcsolatos feladatok.

 

A bizottság munkájához szükséges feltételeket a munkáltató teljes mértékben biztosítja.

Emellett a bizottság nagyon fontosnak tartja, hogy létrejöjjön a munkáltatóval az együttműködési megállapodás. Ez abból a szempontból is fontos, hogy a munkáltató személyében bekövetkező esetleges változáskor a képviselői munkához szükséges feltételek biztosítása garantált legyen. Ebben az esetben a munkafeltételeikkel teljes mértékben elégedettek.

 

A Kft. területén működő  munkavédelmi képviselők napi rendszerességgel végeznek ellenőrzéseket a hatáskörükbe tartozó területen. Negyedévenként általános szemlét tartanak a munkáltató képviselőjével együttműködve.

Az ellenőrzések középpontjában a munkaeszközök, védőeszközök állapotának és használatának ellenőrzése szerepel. Rendszeresen ellenőrzik a munkahelyek biztonsági állapotát, a munkakörülmények megfelelőségét.

 

A munkáltató biztosítja a képviselők számára az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges feltételeket. Ezek a következők:

-         a képviselői tevékenységgel együtt járó utazási költségek,

-         céges jármű használata,

-         irodai eszközök, a bizottság működéséhez hozzátartozó technikai feltételek,

-         a bizottság rendelkezésre bocsátja olyan szemlén készült jegyzőkönyveket, melyeken a munkavédelmi képviselő nem vett részt.

 

A munkavédelmi bizottságnak nincs lehetősége arra, hogy minden esetben részt vehessen a munkáltatói döntések előkészítésében. A bizottság elnökének véleménye szerint ennek oka a munkáltató által megbízott személy „feledékenysége”. A bizottság elsősorban a munkavédelmi oktatással kapcsolatos döntések előkészítésében vett részt, míg az új munkahely létesítés, új munkaszervezési intézkedéssel kapcsolatban esetenként nem volt lehetősége a véleménynyilvánításra. Előfordult, hogy nem vonták be a képviseletet a kézvédő krém, esetenként a védőeszköz (védőkesztyű, munkaöv) kiválasztásába.

Nem nyilvánított véleményt a bizottság a szakember előírt foglalkoztatásával kapcsolatban.

 

A munkavédelmi bizottság több esetben kért tájékoztatást a munkáltatótól. A tájékozódásuk fő témája a védőeszközökkel való ellátás és azok használata volt.

Például: a bizottság foglalkozott a munkaövek kérdésével. A bizottság megállapítása szerint a munkavállaló hol munkaeszközként, hol védőeszközként használták a munkaövet. Ez a helyzet a munkáltató hibájából adódott. A helytelen gyakorlat 4 millió forintjába került a munkáltatónak. Tanulságos, hogy milyen károkat okoz a védőeszköz nem megfelelő kiválasztása.

 

A bizottság elnökének elmondása szerint:

„A MÁV-nál évtizedek óta munkaövet használtak a munkavállalók magasban végzett tevékenységnél. Függetlenül attól, hogy szerelő ( védőkorláttal ellátott ) kosárban vagy felsővezeték tartó oszlopon, ahová önerőből másztak fel és végezték a kiadott munkát. A munkavállalók biztonságban érezték magukat. Ergonómiai szempontból viszont hosszantartó munka során a derék nagy igénybevételnek volt kitéve. Miután a visszacsapó karabinerrel ellátott öveket nem lehetett javítani, mert már nem voltak szabványosak kiszervezésünk után a BSS 2000 Kft vezetése a bevonásunk nélkül kiválasztott egy P-20 tipusú munkaövet az egyik védőeszközöket árusító munkavédelmi Kft munkavállalójának ajánlása alapján ( talán olcsó volt ). Ez az öv a magasban végzett munkánál ergonómiai szempontból kedvezőtlenebb volt az előzőleg használatban lévő munkaöveknél, ráadásul volt olyan eset, amikor a munkavállaló oszlopról történő lemászása közben az öv egyszerűen lecsúszott a derekáról a silány műanyag „csúszó” biztosító karika miatt. A karabiner mérete miatt ( csekély belső kerület ) pedig korlátozott volt annak használata. A munkáltató ígéretet tett, hogy kicseréltetik a biztosító gyűrűket, illetve nagyobb karabinerekre cserélteti a meglévőket. Egy hónapig vártunk türelmesen. Megjegyzem, ezalatt a hónap alatt nem mindig tudtam nyugodtan aludni. Egy hónap után szabadságról visszajöttem és azt tapasztaltam, hogy nem történt semmi. A munkáltató szabadságon volt, így a helyettesét vontam kérdőre és megjegyeztem, hogy a használati utasítás szerint ezek az övek magasban csak más leesés ellen biztosító eszközzel együtt használhatók. Majd miután sem az ő sem pedig a munkavédelmi vezető válasza nem volt kielégítő további információkat szereztem a védőeszközt árusító Kft-ről, többek között az OMMF-től. A hatóság szakembere elmarasztalóan nyilatkozott a kérdéses védőeszközt forgalmazó kft-ről. Ezt követően kérdőre vontam a kft. illetékesét is. A Kft. illetékese elismerte, hogy ők is hibáztak, mert aki a védőeszközt ajánlotta, az nem a tevékenységünkhöz megfelelőt kínálta. Ugyanakkor a munkáltatónk is hibázott, mert nem adott megfelelő tájékoztatást, hogy milyen tevékenységhez szükséges az eszköz. Ezek után a bizottság azonnal írásban kezdeményezte a helyzet rendezését. Kezdeményezésünkre a munkáltató hevederzettel ellátott öveket vásárolt a testsúlytól függő zuhanásgátlóval szerelve. A kiadott munkaöveket folyamatosan cserélik biztonsági övekre. Én már többször használtam. Nem kiváló, de megfelelő. A bontatlan öveket nem veszi vissza a gyártó, mert nincs rá visszavásárlási garancia. Nos, azért került ennyi pénzébe a munkáltatónak (szerintem inkább a tulajdonosnak), mert sem a képviseletet, sem pedig a foglalkozás-egészségügyi orvost nem vonta be a kiválasztásba, ahogy azt a rendelet előírja..”.

 

A munkavédelmi képviselők, illetve a munkavédelmi bizottság számos alkalommal kezdeményezte intézkedés megtételét a munkáltatónál. Az intézkedés kezdeményezésnek kialakított formája van, melyet a munkavédelmi bizottság dolgozott ki.

 

A munkáltató minden esetben tájékoztatja a munkavédelmi bizottságot (képviselőket) a munkabaleset bekövetkezéséről.

 

A munkavédelmi képviselők minden esetben részt vesznek a munkabaleset kivizsgálásának teljes folyamatában. Ennek során általában egyetértettek a munkáltatóval a balesetet előidéző okok megállapításában.

A kivizsgálások során esetenként előfordultak viták a munkáltató képviselője és a munkavédelmi képviselő között, ilyenkor a képviselő külön feltüntette eltérő véleményét a munkabaleseti jegyzőkönyvben.

Ezzel kapcsolatban a bizottság elnöke egy tanulságos esetet mondott el:

„A 90-es évek végén a Bp. Kelenföld állomáson bekövetkezett áramütéses baleset kapcsán vettem részt a baleset kivizsgálásában. Megállapítottam, hogy az éjszakai  munkavégzés során nem megfelelő megvilágítás esetén, mikor két vezeték, melyek egymást 6 m magasan keresztezik, nem lehet biztonságosan megállapítani, melyik „fut” alul és melyik felül, illetve mennyi a távolság a két vezeték között. Itt tulajdonképpen a felelősség százalékos megoszlása volt részemről vitatva. Javasoltam a munkáltató részéről balesetet vizsgálónak, hogy halogén izzó beszerzése lenne szükséges a hasonló helyzetből adódó kockázat csökkentése érdekében. Ő javasolta, hogy írjam le és csatolják a jegyzőkönyvhöz, mert ha ők kérik, nincs rá pénz de a véleményemet elolvasva az illetékes utasíthatja a MÁV-ot annak beszerzésére. Ha éjszaka munkát akar végeztetni a munkáltató, biztosítsa annak feltételeit is. E vizsgálat befejezéséig a munkáltató megtiltotta az éjszakai felsővezetékes munkákat”.

 

A munkavédelmi bizottság gyakorolta egyetértési jogát a munkáltató szabályozásával kapcsolatban.

A munkavédelmi bizottságnak nem volt lehetősége a munkavédelmi szabályzat kidolgozásában való részvételre.

 

A munkáltató által kidolgozott munkavédelmi szabályzat tervezetét a munkavédelmi bizottsági ülésen részletesen tárgyalták. A tervezetet kézhezvétel után az első betűtől az utolsóig tanulmányozták. Ennek alapján dőlt, vastagon szedett és aláhúzott módon tüntették fel azokat a részeket, melyekkel a bizottság nem értett egyet, feltüntették a bizottság javaslatait, kezdeményezéseit, elvárásait, kérdéseit. Ezt az anyagot átadták a munkáltatónak, illetve képviselőjének. Ezek után szünet következett a következő tárgyalásig. Eddig viták még nem fordultak elő. Mivel a Kft. a MÁV-ból vált ki, a munkáltató a korábbi MÁV Munkavédelmi Szabályzatot tekintette a szabályozás alapjának. A bizottság egyetértését adta, a szabályzat hamarosan hatályba lép.

 

A munkavédelmi bizottság részt vesz a munkáltatói szabályozások évenkénti rendszeres felülvizsgálatában.

 

A munkavédelmi bizottság kezdeményezte munkahelyi munkavédelmi program kidolgozását. A Kft-nek ez-ideig még nincs munkavédelmi programja.

 

Mivel a munkavédelmi bizottság és a munkáltató ez-ideig még nem kötött együttműködési megállapodást, a munkavédelmi képviselők jogainak gyakorlásához szükséges feltételei nincsenek írásban rögzítve. Ennek ellenére a képviselői munka feltételei biztosítottak, a munkavédelmi képviselők és a munkáltató (képviselője) kapcsolatát megfelelőnek, „partnerinek” értékelik.

A munkavédelmi bizottságnak biztosított az internethez való hozzáférési lehetősége.

A munkavédelmi képviselők választást követő alapképzéséből 8 óra valósult meg, ezt a vállalati munkavédelmi szakemberek végezték. A képviselők továbbképzése a választást megelőző időszakban történt. A munkavédelmi képviselőknek önképzésre van lehetőségük a munkaidő kedvezmény igénybe vételével. Esetenként lehetőségük van különböző szakmai rendezvényeken való részvételre.

 

A munkavédelmi képviselők munkajogi védettségével való kérdések – együttműködési megállapodás hiányában – nincsenek írásban rögzítve. Ilyen eljárásra még nem került sor.

 

A munkavédelmi paritásos testület létrehozását a munkavédelmi bizottság kezdeményezte.

A létrehozott paritásos testület létszáma 4 fő.

A munkavállalói oldalról részt vevő 2 főt a munkavédelmi képviselők maguk közül titkosan választották meg.

A munkáltatói oldalon a munkáltatói jogot gyakorló és a munkavédelmi vezető foglal helyet. Mindkét oldalon 2-2 fő póttag is van. A munkáltatói oldalon nem jelöltek meg tanácskozási joggal résztvevő személyt.

 

A Kft-nél a foglalkozás-egészségügyi alapellátást szerződés alapján, külső szolgáltató látja el. A foglalkozás-egészségügyi orvos részvételét a paritásos testület ülésén  - szükség esetén – a munkavállalói oldal kezdeményezi.

 

A paritásos munkavédelmi testület ügyrendjének tervezetét a munkavállalói oldal dolgozta ki és azt átadták a munkáltatónak, annak kérésére. Ennek az eljárásnak az volt az oka, hogy a munkavállalói oldal ilyen szempontból felkészültebb volt.

Az ügyrend-tervezet tartalmazza az elnöki tiszt gyakorlását, a rendes- és póttagok számát, az elnöklési és működési rendet.

 

A paritásos munkavédelmi testület a 2007. év tavaszára tervezi első ülését.

 

A munkavédelmi bizottság elnöke eredményesnek értékeli tevékenységüket a Kft. munkavédelmi helyzetének javításában. Ez a megállapítás a munkáltató részéről is érzékelhető. Hangsúlyozza azonban a folyamatos önképzés fontosságát. Munkájuk feltételeivel elégedett, bár folyamatosan jobbá akarja tenni.

 

Az Alapítvány tevékenységét részben ismeri. Rendezvényein való részvételre lehetősége van, azokkal elégedett.

 

Az Alapítvány munkájának javítására a munkavédelmi bizottság elnöke a következőket jegyzi meg:

„Több esetben halottam, mikor foglalkozás-egészségügyi orvos elmondása szerint ők és a munkavédelmi szakemberek „elbeszélnek egymás mellett. Több olyan fórumra lenne szükség, ahol a két szakember gárda a képviselőkkel egyetemben beszélnének át különböző témákat.”

 

A munkavédelmi bizottság elnöke megfontolásra javasolja az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága számára a következőket:

 

„Véleményem szerint, melynek hangot adtam a Munkavédelmi Képviselők Országos Fórumán Siófokon is. Szükséges és célszerű lenne az OÉTMvB vagy az OMMF Regionális Felügyelőségeinek  keretén belül egy olyan részleget létrehozni, mely országosan gyűjthet, tárolhat információkat, bármely munkáltatótól a Munkavédelmi Képviselettel kapcsolatosan és a munkáltatók a tájékoztatásra kötelezve lennének . Különösen fontos ez ott, ahol nem kötelező a választás. Pl. választottak e képviselőt, ha nem miért, ha igen formálisan vagy rendeltetésszerűen látják el feladataikat stb. Természetesen be kell vonni a választott képviselőket is a tájékoztatáshoz szükséges információk gyűjtésébe. A munkáltatóknak kötelezővé kell tenni a felhívást a munkavállalók felé, hogy választhatnak képviselőt ( a munkavédelmi képviselő jelenléte a kis és mikrovállalkozásoknál elősegítheti a feketemunka felszámolását). Ezen felül, az 50 fő alatt foglalkoztató munkáltatóknál a munkavédelmi propagandát fokozni szükséges. Továbbá hatékonyabb, akár havaria szerű felkészülés célszerű, minden olyan tevékenységet folytató munkáltatónál, ahol pl. a hibák, zavarok, részben vagy egészben a szélsőséges időjárás következményei. Az ilyen esetekből adódó feladatok további fokozott veszélyt jelentenek a munkavállalók számára.  Át kell gondolni azt is, hogy  a nyugdíj korhatárt az egyenjogúság elve alapján lehet csak meghatározni vagy van más lehetőség pl. a tevékenység veszélyességi foka, illetve a fizikai terhelés alapján csökkenthető vagy növelhető a korhatár. Példa. Képzeljünk el két idősödő munkavállalót. A két testvér közül az egyik férfi 62 éves és asszisztens egy ügyvédi irodában, az öccse 60 éves és felsővezeték karbantartó olyan 25 KV-os berendezésnél, ahol időnként fel kell mászni a tíz méteres tartóoszlopra. A munkavállalók általános elöregedése, a szélsőséges időjárás és az előttünk álló lehetséges ideiglenes vagy ki tudja, végleges éghajlatváltozások hatásaira ( prevenció ) olyan általános, országos tervet kell készíteni, minek végrehajtása enyhíti az előttünk álló lehetséges megpróbáltatásokat és felkészíti a munkavállalókat a jövő, közeljövő nehézségeire. Ezáltal alkalmazkodásunk a változásokat illetően nagyobb mértékű lehet, kevesebb, csekélyebb lehet az, amit ma még a rendkívüli helyzet kategóriájába sorolunk.”

 

 

_____ . _____