ZAJÁRTALOM EURÓPÁBAN

 

 

A) Zajártalom:

 

 

  1. Erős zaj:

 

 

Különböző, mind európai, mind nemzeti szintű tanulmányok szolgáltatnak adatokat a zajártalomról, melyek szerint az erős zaj expozíció tartósan fennáll. A 2000-2001-ből származó adatok szerint a munkaerő kb. egyharmada-egynegyede (az EU15-ben 29%, az új tagállamokban pedig 35%), egy bizonyos ideig (minimum a munkaidő egyharmad részében) nagyon magas szintű zajártalomnak van kitéve, és az expozíció kismértékű növekedést is mutat. A nagy európai trendet alátámasztják az egyes országok forrásai (pl. Spanyolország és Franciaország).

Az EU-15 munkavállalóinak kb. 10 %-a számol be arról, hogy folyamatosan magas szintű zajártalomnak van kitéve, míg az új tagállamokban ez a szám 15 %. Mindezt néhány nemzeti beszámoló is megerősíti (F, D, UK, PL).

 

Az építőipar, a mezőgazdaság, az erdészet, a fém- és fafeldolgozó-ipar, a bányászat és a kőfejtés tartoznak tipikusan azon ágazatok közé, ahol a férfi munkavállalók erős zajártalomnak vannak kitéve. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az új tagállamok ezen ágazataiban nagyobb a munkavállalók aránya, például a mezőgazdaságban 21%, szemben az európai 5 %-kal, de országok között is nagy eltérések mutatkoznak. Hasonlóképpen, beszámolók szerint a bányászat területén a zajexpozíció rendkívül magas (40%). Általában munkavállalói beszámolók jelzik, hogy a fizikai kockázati tényezők is, mint pl. a zaj, a vibráció, a fájdalmas testtartás, jóval nagyobb arányban fordulnak elő az új tagállamokban. Ezen ágazatok speciális munkakörülményi (extrém hőmérsékleti viszonyok, zaj, vibráció, stb.) legalábbis részben magyarázzák az említett fizikai kockázati tényezők túlzott mértékű előfordulását.

 

Erős zajhatásnak kitett európai munkavállaló jellemzői:

Férfi

40-45 éves életkori kategória

Munkahelye: gyáripar, bányászat, építőipar vagy mezőgazdaság.

Fizikai dolgozó

Nincs állandó munkaszerződése

 

A női munkavállalók tipikusan a textil- és az élelmiszeriparban vannak erős zajexpozíciónak kitéve.


Az alábbi táblázat néhány foglalkozási ágban előforduló zajexpozíciót vet egybe.

 

Tevékenység

Átlagos expozíció

                                     ÉPÍTŐIPAR

Toronydaru kezelő

Építőipari munkás/segédmunkás

Víz- és gázvezeték szerelő

Pályamunkás

Lakatos

Útépítő

Speciális polgári gépipari dolgozó

Korrózió elleni védésben dolgozók

75-87

84-94

79-92

80-98

79-93

79-107

82-95

74-107

MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET

70-102

                              ÉLELMISZERIPAR

Italgyártás (ideértve a palackozó csarnokot)

Húsüzem

Őrlő

Sütőipar

Tejüzem

Cukrászat

 

85-100

80-110

85-100

85-92

85-95

85-95

TEXTILIPAR

76-91

FÉMFELDOLGOZÓ IPAR

80-125

                                      ÖNTŐDÉK

Öntvénytisztítás

100-110

Görgőzés

89-111

NYOMDAIPARI ÁGAZAT

88-90

                                       OKTATÁS

Rekreációs területek (iskolaudvar)

60-80

KÓRTERMEK9

62-105

VDU (vizuális megjelenítők)  munkahelyen a termelésben

 

CALL CENTEREK

50-60

                                  IRODÁK

Számítógép-nyomtatók helyisége

80

Irodák

45-60

 

 

Összefüggés az életkorral:

 

Ma az erős zajhatás jobban érinti a fiatal munkavállalókat, mint korábban. Ennek lehetséges okai: „az egészséges munkaerő benyomás keltése”, munkaerőpiaci változások.

 

A nagyon fiatal munkavállalók expozícióját nehéz értékelni, mivel egyáltalán nem, vagy csak kismértékben kerültek be a felmérésekbe. A vonatkozó irányelv alapján a fiatal munkavállalókat nem lehet kitenni erős zajexpozíciónak.


Összefüggés a foglalkoztatási státusszal:

 

A teljes munkaidőben foglalkoztatott, ideiglenes munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók külön figyelmet érdemelnek: ez a munkavállalói csoport nagymértékben ki van téve a munkahelyi zajártalomnak. Ennek ellenére őket tájékoztatják legkevésbé a kockázatokról. Ennek a csoportnak a munkahelyen bővebb munkavédelmi információra, több oktatásra, hivatalos ellenőrzésre van szüksége.

 

Egyéni védőeszközök használata és tájékoztatás a kockázatról

 

Az Európai munkakörülmények felmérése (ESWC) szerint haladás állt be a zajexpozíció elleni küzdelemben. Először is, a lehetséges kockázatokról szóló tájékoztatás javult (1995-ben 71 %, 2000-ben 76%). Az európaiak kb. 41%-a úgy véli, hogy kiváló tájékoztatással rendelkezik a munkahelyi kockázatokról, és 36%-a megfelelően tájékozottnak tartja magát. Másodszor, nőtt az egyéni védőeszközök használata (az 1995-ben 16%, 2000-ben 21%). Javult a kockázati tudatosság mind a munkavállalók, mind az önfoglalkoztatók körében, valamint minden foglalkozási státuszban, alkalmazotti kategóriában. Mindennek dacára azonban, mint 1995-ben is, a kölcsön munkaerő maradt továbbra is a legkevésbé informált a kockázatokat illetően. E csoport számol be a legnagyobb arányú egyéni védőeszköz használatról. Ennek az a magyarázata, hogy ezek a munkavállalók olyan körülmények között dolgoznak, ahol igen nagy zajártalomnak vannak kitéve, viszont alig történik valami annak érdekében, hogy a zajártalmat a zaj forrásánál kiküszöböljék.

 

1. Kombinált expozíciók (zaj és vibráció, zaj és vegyszerek)

 

Meg kell jegyezni, hogy azokban az ágazatokban, ahol a férfi munkavállalók nagy zajexpozíciónak vannak kitéve, a veszélyes anyagokkal (például rovarirtók és vegyszerek) és a vibrációval szembeni kockázatuk is jelentős. Ez a helyzet áll fenn az építőiparban, mezőgazdaságban, a fém- és faiparban. Mindez fokozhatja a zaj halláskárosító hatását. Ezen ágazatok inkább dominálnak az új tagállamokban, mint az EU-15-ben.

 

2. Impulzusos zaj

 

Vannak arra utaló jelek, hogy növekszik azon munkavállalók aránya, akik az impulzusos/hirtelen zaj hatásának vannak kitéve. Az impulzusos zaj nyilvánvalóan sokkal súlyosabb halláskárosodást okoz, mint az állandósult zajállapot. Kimutatták, hogy a foglalkozási impulzusos zaj addicionális hatása 5-12 dB 4kHz audiometriás frekvenciánál. Halláskárosodás eseteiről számoltak be olyan foglalkozási területeken, ahol túlnyomórészt impulzusos zajhatás érvényesül. Az igen magas zajszint, különösen a rövid ideig tartó, például az impulzusos vagy az ütési zaj, sok fémfeldolgozó műhelyben fennáll. A legáltalánosabb zajforrások az elektromos kézi sarokcsiszoló gépek, a fémprések, szabófűrészek valamint a fémtárgyak kalapálása és ütése. További zajforrásokat jelentenek a hegesztés és a vésés, melyek mind magas szintű zajkibocsátással járnak. A hallásvédők hatékonyan csillapítják az ipari impulzusos zajt az impulzusok magas frekvenciatartalma miatt.

A témában érintett új foglalkozási területek közé tartoznak a telefonos tájékoztató szolgálatok („call centre”) (fejhallgatók használata).


Az alkalmanként hirtelen, zavaró zajhatásnak kitett női munkavállalók száma, jelentősen nagyobb, mint a férfiaké. Például Franciaországban, bár az általános előfordulási arány férfiak esetében magasabb, mint nőknél, a foglalkozás és a nemek szerinti megoszlás arányát tekintve több, mint kétszer annyi nő van kitéve hangos/magas zajhatásnak az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ágazatban. Az iskolai tanórák alatt a hangnyomás szintek gyakran meghaladják a szellemi vagy információs munkára ajánlott értékeket.

 

3. Közepes szintű zaj

 

Bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a magas zajszint akadályozza a beszédet és a kommunikációt, alvási zavarokat okoz, csökkenti a tanulási képességet és az iskolai teljesítőképességet, növeli a stresszel kapcsolatos hormonszintet, vérnyomásváltozást, ischaemiás szívbetegséget idéz elő, valamint pszichotrop szerek használatához vezethet. A nők, beszámolóik szerint, inkább a közepes szintű zajártalomban szenvednek. Tipikusan előforduló szakterületek: oktatás, egészségügy, éttermek, irodák, telefonos tájékoztatószolgálatok. Ezek azok a foglalkozások, ahol a stressz ártalom is igen jelentős.

 

Néhány most kialakuló szakterületen, pl. az ipari képernyős munkahelyeken, tesznek bizonyos óvintézkedéseket, mivel a feladatok speciális figyelmet követelnek, azonban a zajszintek könnyen meghaladhatják az irodai munkára érvényes határértékeket.

 

Az alábbi táblázat néhány ajánlást tartalmaz a zajexpozícióval kapcsolatosan irodai és

hasonló munkák esetére

 

Foglalkozás/Munkahely

Ajánlott határérték

iskolai tantermek

30-40

irodák

30-40

egy légterű irodák

35-45

rutinmunkát végző laboratóriumok

35-50

ellenőrző állomások

35-55

ipari munkahelyek, műhelyek

65-70

egészségügyi ágazat

30-45

 

 

B) Egészségre gyakorolt hatás

 

1. Zaj okozta halláskárosodás

 

Európában 22,5 millió személy szenved halláskárosodásban, 2 millió teljesen süket. Összességében Európában a csökkent hallóképesség anyagi vonzatát évente 78 milliárd euróra becsülik (€ 3,500-t számítva átlagosan egy főre eső éves költségként, mely tartalmazza a speciális oktatást, a beszédterápiát, a hallókészülékeket, orvosok és specialisták díját valamint egyéb költségeket). Ez nagyobb összeg, mint az epilepszia, a sclerosis multiplex, a gerincbántalom, az agyvérzés és a Parkinson kór együttes költsége. Ráadásul ez a szám minden valószínűség szerint folyamatosan emelkedik a zajszennyezés és az életkor növekedése miatt. A halláskárosodás a harmadik legáltalánosabb betegség az izületi gyulladás és a magas vérnyomás után.

 

A zaj okozta halláscsökkenés mégis az egyik legkiugróbb és leginkább elismert foglalkozási megbetegedés az Európai Unió tagállamaiban.

 

Az EU-15-ban végzett, az európai foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó Eurostat felmérés eredményei azt mutatják, hogy a zaj okozta halláskárosodás eseteit a 12 tagállam közül 2 kivételével mindenütt elismerik. A zaj okozta halláskárosodás volt a 4. legáltalánosabb foglalkozási megbetegedés, melyet elismertek 2001-ben. Az előfordulási arány 4,7%-os volt 100.000 munkavállalóra számítva. Az esetek kb. 97%-a férfi volt. Azokban az esetekben, ahol ismert volt a munkáltató gazdasági tevékenysége, 51 %-ot tett ki a gyáripar, ezt követte az építőipar (17%), de minden ágazatban előfordultak esetek. A betegség kialakulása országonként és elismerési politikáktól függően eltérő volt. Míg néhány országban a számok enyhe csökkenést mutatnak, másutt stagnálás, vagy növekedés állt be. Figyelemre méltó, hogy Lengyelországban növekszik a halláskárosodott nők száma. Az esetek legnagyobb számát az 50-54 és 55-60 éves korosztályban regisztrálták.

 

A rendkívül nagy esetszámok a mezőgazdaság, az erdészet és halászat, a bányászat és kőfejtés, az energia- és vízellátás, a gyáripar és az építőipar területén fordultak elő.

 

Bár lehetséges, hogy a bejelentés és az elismerés nem megfelelő, különösen a női munkavállalók esetében, a számok függenek attól a küszöbértéktől is, amelyet a halláskárosodottság definiálására az egyes országokban.

 

Európai felmérési eredmények szerint a hallásproblémák enyhén növekednek. Azok a munkavállalók, akik nagy zaj-expozícióról számolnak be, szintén magasabb arányban jeleznek hallásproblémákat. Ágazatokon belül lényeges különbségek vannak. A bányászat és a gyáripar, az építőipar és a szállítás valamint a közlekedés az átlagosnál gyakrabban jelent hallási problémákat. A közlekedést és szállítást leszámítva ezek az ágazatok nagyobb zaj- expozíciókról is számolnak be.

 

Egészségi és (általános) hallási problémákat jelentő munkavállalók %-ban

 

EU

1995

2000

Hallási problémák

6,4

7,2

 

Hallási problémákról gyakrabban számoltak be a 40-54 év közötti korcsoportban. Szintén ez a csoport van kitéve a legnagyobb zaj expozíciónak. A férfiaknál hallási problémák gyakrabban jelentkeznek, mint a nőknél.

 

Hirtelen/váltakozó/impulzusos zaj

 

Az impulzusos zaj nyilvánvalóan sokkal súlyosabb halláskárosodást okoz, mint az állandó zajhatás. A foglalkozási impulzusos zajnak a hallásra gyakorolt addicionális hatását 4 kHz audiometriás frekvencián 5-12 dB érték között mutatták ki. Halláscsökkenés jelentett esetei gyakrabban fordultak elő olyan foglalkozásokban, ahol impulzusos zajártalom állt fenn.

 

A telefonos tájékoztatási iparág fejlődésével az akusztikus sokk egy új, jelentős foglalkozási károsodássá válhat. Akusztikus sokkhatás okozta sérülés következhet be hirtelen, hangos vagy éles hang hatására nagy decibel szinten. Ezek a zajok áthatolnak a telefonberendezéseken az elektronikus visszacsatolás miatt, fax modemeken, vagy rosszindulatú hívók révén, akik például belesípolnak a készülékbe. Az akusztikus sokkhatás az alábbiakat idézheti elő:

 

Az Egyesült Királyságban a Közlekedési Dolgozók Szakszervezete, valamint az Ausztrál Szakszervezetek Tanácsa az akusztikus sokkhatást kiemelkedő kockázatként fogadta el. Mindkét szervezet oktatási csomagokat bocsátott ki a telefonos tájékoztató szolgálatok munkavállalói számára.

 

 

Szerves oldószerekkel együtt történő expozíció azokban a foglalkozásokban fordul elő, ahol a zajártalom igen magas (pl. textilipar, fémfeldolgozó ipar). Ezek az expozíciók jelentős halláskárosodáshoz vezethetnek.

 

 

A zaj okozta halláskárosodás gyakran fülzúgással vagy fülcsengéssel jár együtt.

Egy az Egyesült Királyságban audiológusok által készített felmérés szerint a nagy zajártalomnak kitett férfi munkavállalók nagy százalékban szenvednek fülzúgásban. Hasonlóképpen, a női munkavállalókról készített felmérés alapján számos esetben fordulnak elő ilyen jellegű panaszok. A fülzúgást eltérően érzékelik a férfi és női munkavállalók. Felismerték, hogy ez nagyon fontos probléma, amellyel kapcsolatban a nemzeti hatóságok részéről további intézkedések szükségesek.

 

2. A zaj és a zajjal kapcsolatos kockázatok egyéb hatásai

 

-         A zajnak a halláson kívüli egyéb hatásai

 

A tartós zajhatás halláskárosító hatását már régen felismerték, a zajnak a nem hallásra gyakorolt egyéb hatásai azonban még nem bizonyítottak. Általában feltételezik hatását a szív- és érrendszer működésére (magas vérnyomás, vérnyomás és/vagy szívritmus változás), a légzésben bekövetkező változásra, az ingerültségre, az alvásra, a fizikai és szellemi egészségre. Ez a nagyszámú hatás arra a következtetésre juttatta a kutatókat, hogy a zaj általános, nem specifikus stresszor (stresszt okozó) képességgel rendelkezik.

Munkahelyen a zajnak nem a hallásra gyakorolt egyéb hatásai közé tartozik a verbális kommunikációban okozott probléma. A beszédértés az a képesség, amelynek révén a kimondott szavakat megértjük. A zaj megakadályozza, hogy meg lehessen érteni, amit mások mondanak. Ez vonatkozik mind a közvetlen társalgásra, mind a telefonálásra vagy a kihangosítón keresztül történő beszédre. Zajos munkakörülmények között az emberek csak nehezen és rövid ideig tudnak társalogni egy méteres távolságban, ha a zaj intenzitása eléri a 78 dB (A)-t. Az érthetőség miatt a beszédhang intenzitása nagyobb kell, hogy legyen, mint a partner füléhez közeli háttérzaj. Hosszú beszélgetéseknél a háttér zajszintje alacsonyabb kell, hogy legyen, mint 78 dB (A). Társasági szituációkban az emberek gyakran 2-4 m távolságból beszélgetnek egymással. Ilyenkor a zajszint nem haladhatja meg az 55-60 dB-t (A). Kültéri játszó vagy rekreációs tereken az emberek 5-10 m távolságból beszélgetnek egymással. Ilyenkor a zajszint nem haladhatja meg az 45-55 dB-t (A).

Az ember átlagos hangnyomásszintje 1 m távolságban 60 (normál társalgás) és 75 dB (beszéd) között mozog. A baleseti kockázat is megnőhet a munkavállalók közötti kommunikáció romlása és a jelzések figyelésének zavarása miatt. Míg ezek a hatások köztudottak erős zajhatás mellett a rendkívül kockázatos ágazatokban, és a nyilvánvaló összefüggést világosan meg lehet állapítani, ugyanezen hatásokat tovább kell vizsgálni a szolgáltatói tevékenységek területén.

 

-         Közepes zajszint okozta stressz (iskolák, egészségügy, éttermek, irodák, telefonos tájékoztató szolgálatok)

 

Néhány, a munkahelyi problémákra irányuló kutatás foglalkozik a közepes zajszint és a stressz közötti összefüggéssel. Ezek a hatások vonatkozhatnak a beszédértésre és a hang felemelésére (például az oktatásban vagy az egészségügyben, vagy a telefonos központokban).

 

-         Hirtelen/változó/impulzusos zaj

 

A halláskárosodással együtt járó zajszintnél alacsonyabb szintű zaj is okozhat rendszeres és előre megjósolható változásokat a szervezetben. Hirtelen, vagy nagy zajra reakció lehet a vérnyomás emelkedése, a pulzus és a légzés felgyorsulása, az izmok megfeszülése, hormonok felszabadulása. A rövid ideig tartó, nagy intenzitású, váltakozó zajt a legtöbb ember idegesítőbbnek tartja, mint az állandó zajhatást, amelynek ugyanakkora az energiatartalma.

 

A közepes zajszint és az impulzusos zaj egészségügyi hatásaival foglalkoznak az Európai Közösség környezetvédelmi politikái. Egy az utóbbi időben készült kutatás azt jelzi, hogy a munkahelyi zaj magas vérnyomás, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához vezet  mind a nők, mind a férfiak esetében.

 

 

-         Együttes zaj és vibráció expozíció:

 

Az alacsonyfrekvenciás zaj vibroakusztikus betegséget okozhat, amely nem speciálisan a fület, hanem egész testet betegíti meg. A vibroakusztikus kórt a zaj váltja ki. Szisztémás, az egész testet érintő megbetegedés, amelyet a túlzott, nem ellenőrzött alacsony frekvenciás zaj okoz. A betegséget azonosították repülésügyi szakembereken, katonai pilótákon, kereskedelmi pilótákon, légi utaskísérőkön és disc-jockey-k esetében.

 

 

Néhány következtetés:

 

Bár az erős zajexpozíció növekedése nem jelentékeny, nem figyelhető meg lényeges változás. A zajexpozíció következményeként kialakult halláskárosodási esetek száma ugyan csökkent, de még mindig ez az egyik legkiugróbb és leggyakrabban elfogadott megbetegedés a tagországokban.

 

A munkavállalók zajártalom expozíciójával foglalkozó új irányelv szerint a kockázatértékelés során figyelmet kell fordítani az impulzusos zajra. Mindezidáig nincs érvényes módszer az állandó zajhatás és az impulzusos zaj kombinációjának mérésére. Az ipari impulzusos zaj méréséhez statisztikai módszerre van szükség. Szintén lépéseket kell tenni az impulzusos zajkockázat ellen, például a telefonos tájékoztató szolgálatok esetében.

 

További kutatásokat kell végezni az együttesen fellépő kockázatok (például vibráció és veszélyes vegyületek) fokozott hatásának vizsgálatára olyan munkavállalóknál, akiknél igen nagy a zajszint ártalom. Folytatni kell az alacsonyfrekvenciás zaj jelentőségének vizsgálatát, munkahelyi kockázatfelmérést kell végezni, és meg kell tenni a megfelelő óvintézkedéseket.

 

Rendelkezésre áll néhány adat a közepes zajszint expozícióról. További megbízható adatszolgáltatás segítséget jelentene a probléma nagyságának alaposabb értékeléséhez és a trendek megfigyeléséhez.

 

A közepes zajszint expozícióra vonatkozóan a kutatásokat folytatni kell a szükséges információ összegyűjtéséhez, és szükséges továbbvinni azokat a vizsgálatokat, amelyek a zajnak nem a hallásra gyakorolt hatásával, hanem más egészségügyi következményeivel foglalkoznak, mint például a stressz, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a fülzúgás, a vibroakusztikus betegség és a kombinált egészségügyi kihatások.

 

Néhány intézkedés a közepes zajszint csökkentését célozta meg. Például az oktatási ágazaton belül: az osztálytermekben a zaj nélküli oktatási módszerek alkalmazása; telefonos tájékoztató szolgálatok esetében: fejhallgatók műszaki szabványai, munkaszervezési intézkedések, munkahelyi zajcsökkentő lépések; irodákban: zajcsökkentő intézkedések az irodán belül, munkaszervezési intézkedések.

 

További információgyűjtésre és zajcsökkentési tervre van azonban szükség, különösen a szolgáltató ágazatban lévő foglalkozások valamint az új szakmák esetében (kórházi osztályok, oktatás, szórakoztatóipar, telefonos tájékoztatás).

 

Folytatni kell az erőfeszítéseket a munkahelyi zaj csökkentése érdekében. Habár néhány zaj elleni intézkedés a zaj forrását veszi célba (például a gépek zajának csökkentése), a teremakusztikai lépéseket is szem előtt kell tartani.

 

A zaj hatásaira vonatkozó számadatok nagyon eltérőek még az oly behatóan vizsgált egészségügyi következmény, mint a halláskárosodás esetében is. További erőfeszítések szükségesek az egészségügyi hatások értékelésének javítására.