AKTUÁLIS
HÍREK
TANÁCSKOZÁSOK

Érdekegyeztetés
Képviselői fórum
Rendezvények

JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESET BIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ

Választás
Oktatás, képzés
Működés
Együttműködés

KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
TAPASZTALATCSERE
KAPCSOLATOK
FÜGGELÉK

Legfontosabb hatályos jogszabályok
ILO egyezmények, ajánlások
Európai Szociális Karta

Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

A kémia biztonságról

A KÉMIAI BIZTONSÁG TERÜLETÉN MŰKÖDŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉRŐL

 

Kemizáció fogalma, haszna, kockázatai

Kemizáció fogalma. A tudományos technikai forradalom korszakában gyorsan nő az igény a világ nyersanyagkészleteinek feltárására. A termelés lényege, hogy a közvetlenül nem hasznosítható természeti javak jelentős része az emberi (társadalmi) munka nyomán közvetlenül felhasználhatóvá alakul át. Ez a változás elsősorban kémiai természetű, és minthogy újonnan előállított vegyi anyagok tömegét is involválja, összefoglalva kemizációnak nevezzük.

Kemizáció haszna. A kemizáció – a legkülönbözőbb céllal előállított vegyi anyagok révén – napjaink életszínvonalát alapvetően határozza meg. Folyamatos fejlesztésének gátlása egyrészről a fejlett ipari országokban élő emberiség növekvő igényei kielégítését, további életszínvonal fejlődését akadályozná, másrészről lehetetlenné tenné a korunkra – elsősorban a fejlődő országokban – ugyancsak jellemző demográfiai robbanás révén növekvő számú emberiség alapvető életfeltételeinek – pl. táplálkozásának – biztosítását. Vagyis: a kemizáció vitális jelentőségű.

A kemizáció kockázata. A vegyi anyagok lehetnek tűz- és robbanásveszélyesek, környezetkárosítóak, egészségkárosítóak; a két vagy három tulajdonság és az ezekből származó kockázatok esetenkénti kombinációjával is kell számolni.

Az 1990-s évek első felében a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma már meghaladta a 100.000-t, a regisztráltaké a 10.000.000-t. Az előbbiek száma évente 400-1.000 új tétellel növekszik, az utóbbiak számának évi növekedését pontosan nem ismerjük. A különböző márkaneveken (fantázia-nevek) forgalomba hozott készítmények számát 4 millióra becsülik (1. Táblázat). A készítmények összetétele általában ipari titok, a "fogyasztók" (lakosság) körében gyakran ismeretlen.

Mindehhez az alábbi kiegészítéseket kell hozzátenni:

– az átfogóan vizsgált (tesztelt) és ismert vegyi anyagok száma alig több mint 1.000(!), de még a kielégítően ismert hatású vegyi anyagok száma sem több mint 60.000;

 

 

KEMIZÁCIÓ

VEGYI ANYAGOK

¯

kereskedelmi forgalomban

1965

1975

1985

1990

évenként:

60.000

70.000

90.000

> 100.000

+ 400-1.000 tétel

 

regisztrált

1965

1975

1985

1990

évenkénti:

6.000.000

7.000.000

9.000.000

> 10.000.000

+ tételszám?

 

KÉSZÍTMÉNYEK

1990-s években kereskedelmi

forgalomban:

~ 4.000.000

1. Táblázat. A táblázat bemutatja, hogy a kemizáció az 1960-s évektől gyorsulva fokozódott.
A tételszámok közötti különbségek 1965 és 1975, illetve 1975 és 1985 között jelentősen megnőttek.

 

– az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint a vegyi anyagok potenciális kóroki tényezők; ez azt jelenti, hogy a vegyi anyagok mint kóroki tényezők (tételszámuk 10 milliónál több!) sokszorosan haladják meg az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés ismert kóroki tényezőinek számát. Megfelelő szabályozottság hiányában a vegyi anyagok – mint kóroki tényezők – a dolgozó ember és a lakosság tömeges egészségkárosodását idézhetik elő;

– a kemizáció fokozott, különösen kontrollálatlan növekedése a kockázatok olyan jelentős növekedését okozza, ami globális következményekkel jár, de legalábbis járhat együtt. Erre először az 1960-s évek második felében az ún. Római Klub (Nobel-díjas tudósok csoportja) hívta fel a figyelmet. A Római Klub a veszélyt elsősorban az ún. globális környezetrombolásban látta.;

– kontrollálatlan kemizáció harmadik nem kívánatos következménye a korábban ismeretlen, majd egyre gyakoribbá váló kémiai haváriák, katasztrófák megjelenése (pl. a Thalidomid okozta tömeges fejlődési rendellenességek; a szerves higany okozta Minamata betegség; a Kanadai klórtszállító vonat robbanása, amely több mint 100.000 ember evakulásával járt együtt; a sevezói TCDD-kiömlés; a poliklórozott bifeniles étel-mérgezések Japánban; a bopáli tömeges – mintegy 5.000 ember halálát okozó – izocianát mérgezések).

Kémiai biztonság, helyes vegyi anyag kezelés

Kémiai biztonság. Az 1960-s évek végén a Római Klub a világ közvéleménye elé tárta a kemizáció legjelentősebb károsító hatásait (környezetkárosítás, egészség-károsítás). A Római Klub munkájának hatására U Thant ENSZ főtitkár a kemizáció negatív következményeinek megakadályozására nemzetközi össze-fogást hirdetett meg. Az ENSZ 1972-ben Stockholmban megrendezte az első Környezetvédelmi Világkongresszust. A Kongresszust követően nemzeti szintű intézkedéseken alapuló nemzetközi szabályozások léptek életbe, amelyek az ún. kémiai biztonságot voltak hivatva garantálni. A kémiai biztonság lényege: a környezet épségének és az ember egészségének védelme. Alapelveit, szervezeti felépítését, működését és szabályozását, valamint programját illetően utalunk az ENSZ különböző szervezeteinek (pl. WHO, ILO, UNEP, IPCS, IFCS), illetve a nemzeti kormányok tevékenységére, rendelkezésére. A kémiai biztonsági program jelentős részeredményeket hozott, de egyrészt defenzív jellege, másrészt mert kizárólagosan a kormányok, kormányzati szervezetek együttműködésén alapult, globális sikert nem tudott biztosítani – fejlesztést igényelt.

Helyes vegyi anyag kezelés. Az 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferencián, majd az ezt záró Föld-csúcson a 178 ENSZ tagállam közül 172 ország államelnökei, kormányfői írták alá a 21. század környezetvédelmi programját, az ún. Agenda 21-t.

Ennek 19. fejezete ("Mérgező vegyi anyagok környezetkímélő kezelése, mérgező és veszélyes anyagok illegális nemzetközi kereskedelmének megakadályozása.") az alábbi hat Program-területet jelölte meg a globális és a nemzeti kémiai biztonság fejlesztése érdekében:

A) vegyi kockázatok nemzetközi felmérésének kiterjesztése és felgyorsítása;

B) vegyi anyagok osztályozásának és jelölésének egységesítése;

C) vegyi anyagokra és kockázatokra vonatkozó információk cseréje;

D) kockázatcsökkentő programok indítása;

E) a vegyi anyag-kezelés országos adottságainak és kapacitásának fejlesztése;

F) mérgező és veszélyes termékek illegális nemzetközi kereskedelmének megakadályozása.

A Program-területek kidolgozása végett 1994-ben Stockholmban 114 ország delegációi megalakították az ún. Kormányközi Kémiai Biztonsági Fórumot (Intergovernmental Forum on Chemical Safety, IFCS). A Fórum a 19. fejezetre építve a kémiai biztonság továbbfejlesztése érdekében a "helyes vegyi anyag kezelés" programját fogalmazta meg.

A helyes vegyi anyag kezelés a környezet védelme és az emberi egészség védelme mellett a társadalom és a gazdaság fejlődésének fenntartását is célul tűzi ki. Ezt úgy kívánja elérni, hogy a környezet és az ember egészségének a védelmét szolgáló programokban partnerként együttműködik az iparral és a társadalom valamennyi szervezetével (kormány és nem-kormány szervezetekkel), illetőleg tevékenységét (a helyes vegyi anyag kezelést) kiterjeszti a vegyi anyagok teljes életciklusára (1. ábra).

Úgy tűnik, hogy az Agenda 21 végrehajtásával a vegyi anyagok okozta kockázatok kezelése eredményes lehet.

Az ún. "B Program-terület" kiemelt feladatként jelöli meg a vegyi anyagok osztályozásának és jelölésének egységesítését. A globális kémiai biztonság egyik alapvető előfeltétele, hogy a különböző országokból másik országba szállított és ott alkalmazásra, felhasználásra kerülő vegyi anyagok, készítmények osztályozása, jelölése az exportáló, a tranzit és az importáló országokban ugyanazt jelentse.

E koncepció az Európai Közösség országaiban – az egységesen szabályozó közösségi irányelvek, előírások révén – már megvalósult; segítségével az EU-ban a vegyi anyagok és készítmények biztonságosan mozoghatnak egyik ország piacáról a másikéra. A globális harmonizáció – amely várhatóan több ponton értelemszerűen különbözik majd a közösségi harmonizációtól – azt kívánja megvalósítani, hogy a világon mindenütt egységesen történjen a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények heveny méreghatása és más mérgező tulajdonsága szerinti besorolása, jelölése, feliratozása, csomagolása. A heveny mérgező hatás szerinti besorolás az ILO koordinálásával már jelentősen előrehaladt; várható, hogy az ezredforduló után világszerte öt ún. méregkategória kerül bevezetésre. Hasonlóan jelentős az előrehaladás a kockázat-becslés harmonizációja területén is (OECD, IPCS, IFCS).

Az osztályozásra, jelölésre, kockázat-becslésre, stb. kiterjedő globális harmonizáció a vegyi anyagok és készítmények (beleértve természetesen a veszélyes vegyi anyagokat és veszélyes készítményeket is) és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek felgyorsult újraszabályozását és a szabályozások gyakori módosítását is jelenti majd.

Hasonlóképpen egy átfogó újraszabályozás (és ugyancsak a gyakori módosítások) igényével jár majd együtt az is, hogy a helyes vegyi anyag kezelés programja a vegyi anyagok életciklusa valamennyi szakaszának megfelelő szabályozását kívánja meg. Egy jó példa a vegyi anyagok teljes életciklusát átfogó szabályozási rendszerre az Európai Közösség jogrendszere (2. ábra). A helyes vegyi anyag kezelés programjának értelében az újraszabályozás szelleme, módja ugyancsak változik.

Az új magyar szabályozás – hasonlóan a közösségi szabályozáshoz – egy ernyő törvény. Vázát az EU legfontosabb, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos irányelvei képezik, míg a vázra "függesztve" leljük föl azokat a végrehajtási rendeleteket, amelyek egyrészt a vegyi anyagok életciklusának megfelelő kémiai biztonsági szabályokat írják elő, másrészt rögzítik azokat az előírásokat, amelyek révén kirajzolódik a magyarországi kémiai biztonságért felelős szerkezet, szervezet és működési rendszer (3. ábra). Ez utóbbiban kiemelt jelentősége van a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ keretében működő Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (4. ábra).

Prof. Dr. Ungváry György


vissza