AKTUÁLIS
HÍREK
TANÁCSKOZÁSOK

Érdekegyeztetés
Képviselői fórum
Rendezvények

JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESET BIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ

Választás
Oktatás, képzés
Működés
Együttműködés

KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
TAPASZTALATCSERE
KAPCSOLATOK
FÜGGELÉK

Legfontosabb hatályos jogszabályok
ILO egyezmények, ajánlások
Európai Szociális Karta

Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

 

A kémiai biztonság területén működő tárcaközi bizottság működésének részletes szabályairól szóló 188/2000. (XI.8.) Korm. rendelete

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ

 

A 2000. évi XXV. törvény (tovább: Kbtv) végrehajtásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a kormány úgyszólván valamennyi tárcája között "szétosztott" kémiai biztonság szektorai összehangoltan működjenek.

Összhangban a riói Földcsúcs és a Kormányközi Kémiai Biztonsági Fórum (tovább: Fórum) ajánlásaival, valamint a Kbtv 25. és 26. §-aival, a kormány-rendelet (tovább: R) célja: megvalósítani a kémiai biztonság irányításának koordinálását, részfeladatait áttekinthetővé tenni avégett, hogy a döntés-előkészítés hatékony legyen. Ennek érdekében tárcaközi bizottságot (tovább: Bizottság) kell szervezni.

A Bizottság tagjai, vezetése, felépítése

A Bizottság tagjai az egészségügyi, a környezetvédelmi, a gazdasági, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a közlekedés és vízügyi, az oktatási, a belügy, a pénzügy, a honvédelmi, a szociális és családügyi miniszter és az országos tisztifőorvos vagy az általuk kijelölt személy a kormányzat képviseletében. Az ún. nem kormányzati szervezeteket képviselők a bizottságban: a kémiai biztonsággal összefüggő tevékenységet végző, Magyar-országon nyilvántartásba vett környezetvédelmi, valamint munkavállalói érdekképviseleti szervek egy-egy küldöttel, a vegyipari termékek gyártása, illetve forgalmazása területén működő szervezetek két fővel, valamint a kémiai biztonsággal is összefüggő tudományos célú, feladatkörű szervezetek ugyancsak két szakemberrel. A nem kormányzati szervezetek közül azok jogosultak delegálásra, amelyek ezt a szándékukat az egészségügyi miniszternek bejelentik és a delegálásra való jogosultságukat [figyelemmel a Kbtv 25. és 26. §-aira, valamint a kormányrendelet 1. § (1) bekezdésére] igazolják.

A Bizottság elnöke az egészségügyi miniszter, elnökhelyettese a környezet-védelmi miniszter vagy az általuk a Bizottságba tagként kijelölt személyek.

Albizottságok. A Bizottság egyes feladatainak előkészítésére tagjaiból albizottságot hozhat létre. Egy albizottság létszáma legalább három fő.

Titkárság. A Bizottság munkáját a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban (tovább: OKK) működő titkárság segíti. A Titkárság vezetője az OKK főigazgatója vagy az általa kijelölt személy. A Titkárság vezetője tanácskozási joggal vesz részt a Bizottság ülésein. A Titkárság vezetője gondoskodik a Bizottság üléseinek előkészítéséről, a Bizottság ülésein a jegyzőkönyvvezetésről, a Bizottság határozatai, állásfoglalása megfelelő érvényesítésének elősegítéséről, a Bizottság határozata alapján az állásfoglalások megfelelő nyilvánosságának biztosításáról, a Bizottság működéséhez szükséges információk beszerzéséről, rendelkezésre bocsátásáról, a Bizottság működési költségvetésének előkészítéséről.

A Bizottság működési rendje

Munkaprogram. A Bizottság féléves munkaprogram alapján látja el feladatait, de a Bizottság a munkaprogram időtartamát ennél hosszabb, de egy évet meg nem haladó időszakban is meghatározhatja. A munkaprogram tartalmazza mindazokat a kérdéseket, melyeket a Bizottság tárgyalni kíván, illetve az elnök, vagy a Bizottságban tagként résztvevő, vagy képviselettel rendelkező miniszter, illetve a Bizottságba tagként általa kijelölt személy megtárgyalásra javasol. A munka-programot az elnök állítja össze, és a bizottság fogadja el.

Bizottsági ülések. Az üléseket szükség szerint, de legalább háromhavonta az elnök hívja össze. A Bizottság ülésének napirendjét az elnök állítja össze, amelyen a munkaprogram szerinti napirendi pontok szerepelnek. Az ülésen megtárgyalt és elfogadott (vagy nem elfogadott) javaslatokról, előterjesztésekről jegyzőkönyv készül.

Az egyes ülések írásban megjelölt napirendje a Bizottság határozata alapján az ülésen bővíthető. Bármely tag által a Bizottság ülésének napirendjére felvenni javasolt témák napirendre vételéről a Bizottság határoz.

Az előterjesztések és tájékoztatók elkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a Bizottság munkaprogramjában meghatározott ülésen előterjeszthetők legyenek. Az előterjesztéseket és tájékoztatókat az ülés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal, 50 példányban – további egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva – meg kell küldeni a Bizottság titkárságának. Ezzel egyidejűleg kell javaslatot tenni a napirend megvitatásában érdekelt olyan szervek vagy személyek meghívására, akik nem tagjai a Bizottságnak.

Javaslatot, előterjesztést a Bizottság bármely tagja, illetve miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője benyújthat. Javaslatok, előterjesztések az elnökhöz két ülés között – a Bizottság munkaprogramjában nem szereplő kérdésben is – benyújthatók, ha azok állásfoglalás-tervezetet nem tartalmaznak. Állásfoglalásra csak a Bizottság jogosult.

A Bizottság határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges.

A Bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben állást foglal, illetőleg a Kbtv-ben [25. § (2) bekezdés, 26. §] meghatározott esetekben határozatot hoz.

A Bizottság e rendelet eltérő rendelkezése hiányában állásfoglalásait, határozatait a jelen lévő tagok egyszerű többségével hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

A Bizottság határozatai, állásfoglalásai nyilvánosak, azokat a Bizottság ilyen értelmű döntése esetén az egészségügyi miniszter az Egészségügyi Közlönyben közzéteszi.

A Bizottság ülésein elhangzottakról rövid, összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az elhangzott hozzászólások és az elnök összefoglalójának lényegét, továbbá az elnök által megfogalmazott határozatokat szó szerint tartalmazza. A jegyzőkönyvet az elnök és a titkárság vezetője hitelesíti, és minden ülést követően – amennyiben nem az egészségügyi miniszter a Bizottság elnöke – haladéktalanul megküldi az egészségügyi miniszternek.

Okmányszerűen meg kell őrizni:

  1. az egyes napirendi pontok előterjesztését és az ülésről készített jegyzőkönyvet,
  2. a határozatok és az állásfoglalások teljes szövegének eredeti aláírásokkal ellátott példányát.

A Bizottság működésének részletes szabályait a Kbtv, valamint e rendelet előírásainak figyelembevételével ügyrendjében határozza meg. Az ügyrend elfogadásához valamennyi tag 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.

Partnerség. A Bizottság működésének alapelve. A kormányzat csaknem valamennyi tárcájának képviselete, továbbá a nem kormányzati szervezetek bizottsági tagsága a kémiai biztonság egyik legfontosabb alapelvének, a partnerség működésének megvalósíthatóságát biztosítja. A partnerség elő-feltétele annak, hogy a Bizottság hatékony nemzeti kémiai biztonsági politikát dolgozzon ki.

A Bizottság feladatai

A kémiai biztonság nemzeti politikájának kidolgozása. A Bizottság legfontosabb feladata, hogy a Fórum és az UNITAR (ENSZ szervezet) által javasolt és Magyarország által 1997-ben kidolgozott Nemzeti Profilt (tovább: Profil) korszerűsítse és a korszerűsített Profil adataiból levonható következtetések alapján kidolgozza a kémiai biztonság nemzeti politikáját. Ez értelemszerűen összhangban kell legyen az 1997 óta korszerűsített, az EU, az OECD és a nemzeti sajátosságaink figyelembevételével kidolgozott jogrendszerünkkel.

A nemzeti politika érvényesítése. A Bizottság féléves munkaprogramjaiban meghatározza azokat a kérdéseket, problémákat, amelyekre választ kíván adni, illetve amelyeket meg kíván oldani. Ezáltal érvényt szerez a jogszabályoknak, de egyszersmind érvényesíti a nemzeti politikát.

Nemzeti kémiai biztonsági program. A Bizottság a kémiai biztonság fejlesztése, illetőleg a népegészségügy és a környezetvédelem elősegítése végett kidolgoz egy nemzeti kémiai biztonsági akcióprogramot. Ebben figyelembe veszi azokat a legfontosabb hazai feladatokat, (pl. rákkeltő anyagok, perzisztens szerves szennyezők, endokrin diszruptorok, obsolete peszticidek egészség- és környezetkárosító hatásainak kontrollálása, csökkentése), amelyek a nép-egészségügy és a környezetvédelem homlokterében állnak, illetve a Forum harmadik ülésén (Salvador da Bahia, Brazília) elfogadott akció-prioritásokat – eleget téve ezzel a globális kémiai biztonság elvárásainak és elősegítve a hazai kémiai biztonság fejlesztését.

Oktatás, kockázat kommunikáció. Ez a feladat – amely értelemszerűen a nemzeti kémiai biztonsági politika része (és célszerűen a program része is) – az alapja annak, hogy mind a kémiai biztonságban aktívan résztvevők (kormányzati szervek és nem kormányzati szervek), mind a lakosság megértse a kémiai biztonság lényegét és értő módon annak érvényesüléséhez, fejlesztéséhez hozzá tudjon járulni.

A kémiai biztonságot érvényesítő jogszabályok, hatósági intézkedések elő-készítése, felülvizsgálata. Ez a feladat valószínűleg – különösen az első üléseken – a Bizottság vissza-visszatérő operatív munkájának jelentős részét teszi majd ki. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a kémiai biztonság szabályozásának megértése, a gyakorlatban való gördülékeny alkalmazása – időigényes feladat; másik oka lesz, hogy az EU irányelveket a technikai haladáshoz, feltételekhez gyakran és gyorsan adaptálják; ezeket a módosításokat – különösen hazánk EU tagsága esetén – haladéktalanul át kell vennünk; ezek tárcaközi és a nem kormányzati szervekkel való "egyeztetésére" a bizottsági ülések jó lehetőséget kínálnak.

Aktuális feladatok. Egy-egy jelentős veszélyt okozó anyag kérdése, az elégséges információ-áramlás, a kockázat-kommunikáció, a lakossági problémák, igények képezhetik a Bizottság aktuális feladatait.

A Kormányrendelet 2001. január 1.-n hatályba lépett.

 

Prof. Dr. Ungváry György

 

 


vissza