AKTUÁLIS
HÍREK
TANÁCSKOZÁSOK

Érdekegyeztetés
Képviselői fórum
Rendezvények

JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESET BIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ

Választás
Oktatás, képzés
Működés
Együttműködés

KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
TAPASZTALATCSERE
KAPCSOLATOK
FÜGGELÉK

Legfontosabb hatályos jogszabályok
ILO egyezmények, ajánlások
Európai Szociális Karta

Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

Kémiai Biztonság

 

(International Programme on Chemical Safety, IPCS)

 

A KEMIZÁCIÓ káros következményei és a KÉMIAI BIZTONSÁG

1. Kemizáció

1.1. A tudományos-technikai forradalom korszakában gyorsan no az igény a világ nyersanyag készleteinek feltárására. A termelés lényege, hogy a közvetlenül nem hasznosítható természeti javak jelentos része az emberi (társadalmi) munka nyomán közvetlenül felhasználhatóvá alakul át. Ez a tevékenység elsosorban kémiai természetu, és minthogy újonnan eloállított vegyi anyagok tömegét (is) involválja, összefoglaló néven kemizációnak nevezzük.

A kemizáció - a legkülönbözobb céllal eloállított vegyi anyagok révén - napjaink életszínvonalát alapvetoen határozza meg. Folyamatos fejlesztésének gátlása egyrészrol a fejlett ipari országokban élo emberiség növekvo igényei kielégítését, további életszínvonal-emelkedését akadá-lyozná, másrészrol lehetetlenné tenné a korunkra - elsosorban a fejlodo országokban - ugyancsak jellemzo demográfiai robbanás révén növekvo számú emberiség alapveto életfeltételeinek (pl. élelmezésének, táplálkozá-sának) biztosítását. Ezért, és mert a kemizáció eredményeit kielégítoen helyettesíto tevékenységgel egyelore nem rendelkezünk, a kemizáció felfüggesztése, megakadályozása nem lehet a közeljövo feladata. Ez viszont azt jelenti, hogy a kemizáció káros hatásait, kockázatait is meg kell ismer-nünk, azoknak hatékony gátat kell emelnünk, azokat kielégítoen kell kezelnünk.

 

1.2. A kemizáció kockázatai

A vegyi anyagok lehetnek

a) egészségkárosító hatásúak,

b) tuz- és robbanásveszélyesek,

c) környezetkárosító és környezetromboló hatásúak,

d) a-c hatás-kombinációkkal bíróak.

 

Ha figyelembe vesszük a kemizáció vártnál is jelentosebb fokozódását
(1990-ben 8.000.000 vegyi anyagot tartanak nyilván, melyek közül kereskedelmi forgalomban 80.000 volt; 1995-ben ezek a számok meghaladják a 10.000.000-t illetoleg a 100.000-t), a vegyi anyagok és a veszélyes hulladékok növekvo tömegét, továbbá azt, hogy minden egyes vegyi anyag egy-egy kóroki tényezo (ez azt jelenti, hogy mint kóroki tényezok nagyságrendekkel meghaladják a ma ismert valamennyi emberi megbetegedés, valamennyi ismert kórokozójának tételszámát, vagyis egészségkárosító kockázatuk igen magas), hogy a vegyi anyagok nemcsak az egészséget, hanem a környezetet is károsítják, valamint, hogy a vegyi anyagok okozta haváriák, katasztrófák tömeges mérgezést, óriási területre kiterjedo, (esetenként országhatárokon átterjedo) környezetrombolást idézhetnek elo, nyilvánvaló, hogy a kemizáció okozta egészség- és környezetkárosító kockázatok jelentosek és növekednek.

 

2. A kémiai biztonság: a kemizáció kockázatának csökkentése

A kémiai biztonság az emberiség egészségének, valamint az élo és élettelen környezet (ökológiai rendszer) megóvásának biztosítása a vegyi anyagok, illetve a vegyi anyagokkal folytatott tevékenységek káros hatásaitól. Miután a vegyi anyagok nem respektálják az országhatárokat - az export-import, illetoleg szennyezések formájában a levegovel és a folyó vizekkel azokon átterjednek - értelemszeru, hogy a kémiai biztonságnak globálisnak kell lennie. Ez viszont csak akkor képzelheto el, ha a kémiai biztonság országos szinten az egész Földön garantált.

 

Nemzetközi törekvések a Kémiai Biztonság kialakítására

Az ENSZ által 1972-ben megrendezett elso (stockholmi) környezetvédelmi világkonferenciát követoen számos nemzetközi szervezetet hívtak életre a globális kémiai biztonság megszervezése végett.

A WHO, az ILO és az UNEP támogatásával (1980-ban) megalakult az International Programme on Chemical Safety (IPCS), amely napjainkban önálló szervezetként muködik.

Az IPCS egy olyan technikai program, amely tudományosan fogalmazza meg azokat az egészségkárosító és környezetromboló problémákat, amelyeket a mérgezo hatású vegyi anyagok okoznak. Emellett elosegíti e toxikus kemikáliák okozta expozíciók prevencióját. Az 1980-s évek végén az IPCS felismerte, hogy szükséges a vegyi anyagok helyes kezelése (sound management of chemicals) átfogó nemzeti politikájának irányvonalait megfogalmazni illetoleg kifejleszteni. Lényegében ez a felismerés vezetett el ahhoz a Londonban, 1991-ben kormány-szakértok részvételével megtartott üléshez, amely kimondta egy olyan nemzeti koordináló mechanizmus szükségességét, amely meghatározó szerepet kell, hogy betöltsön a helyes kémiai kockázat-becslés és kockázat-kezelés muködtetésében. Ilyen módon az IPCS meghatározó szerepet töltött be a Riói konferencia (Föld-csúcs) és az Agenda 21 szakmai elokészítésében.

Az IPCS gyakorlatilag megalakulásától kezdve közreadja az ún. Environmental Health Criteria Monograph-kat (EHCs), amelyek a legveszélyesebb vegyi anyagok up to date értékelése mellett segítséget nyújtanak az anyagok biztonságos kezelésének globális és nemzeti kezeléséhez.
A monográfiákat a magyarországi Focal Point (NM) és Résztvevo Intézetek (OMÜI, Szentgyörgyi Albert Egyetem Közegészségtani Tanszéke) ingyenesen megkapják.

Az OMÜI a monográfiák címjegyzékét évenként közreadja az érintett tárcák, intézmények (KTM, FM, IKM, BM, PM, KHVM, Országos higiénés intézetek, ÁNTSZ megyei intézetek, stb.) részére és kérésre a monográfiákról (önköltségi áron) másolatot készít. A résztvevo intézetek EHC monográfiák megírásában (pl. Toluol, Aluminiumszilikátok) illetoleg lektorálásában is közremuködnek.

Az IPCS viszonylag újabb aktivitása az ún. Health and Safety Guides (HSGs) készítése és terjesztése. Ezek fontos köz- és munkaegészségügyi információkat foglalnak össze a legveszélyesebb vegyi anyagokról. Az IPCS legújabb eredménye az ún. Coincise International Chemical Assessment Document (CICAD), ami az egyes veszélyes vegyi anyagok kockázat-becslését és kockázat-kezelését összegzi. Ezeket az NM és az OMÜI (véleményezésre majd alkalmazásra) szintén megkapja; az OMÜI a CICAD-
-adatokat beépíti az Intézetben muködo ETTSZ információs adatbázisába.

Az IPCS 1996-s Programme Advisory Committee ülése a következo évek legfontosabb
IPCS-aktivitásának a Kockázat-becslés és a Kockázat-becslés módszertana kérdéseinek meg-válaszolását, problémáinak megoldását tartja. Magyarország részvétele ebben a tevékenységben alapveto fontosságú a hazai problémák legkorszerubb megoldása végett. Említést érdemel még az IPCS-INTOX program, mint szolgáltatás. Ennek révén a legjobban muködo európai Méregközpontok adatai jutnak el az OMÜI-
-ETTSZ információs rendszerébe és szolgálják a mérgezési esetek ellátásának elosegítését.

Az UNEP keretében életre hívták az International Register of Potentially Toxic Chemicals-t (IRPTC-t).

Az 1992 júniusában Rio de Janeiróban megrendezett ENSZ Környezet és Fejlodés Világkonferencia "Feladatok a XXI. századra" címu dokumentumának (Agenda 21) keretében foglalkozott a kémiai biztonság kérdéseivel. A világ-konferencián résztvevo nemzetek egy globális stratégiát fogadtak el az egészséges környezet és a fenntartható fejlodés megvalósítása érdekében. Ennek a stratégiának fontos eleme a kémiai biztonság.

A riói konferencián megfogalmazottakkal összhangban az IPCS vezetésével 1994. április 25-29. között Stockholmban került megrendezésre az ún. International Conference on Chemical Safety (ICCS). Az ICCS-n résztvevo 114 ország és 42 kormányközi és nem kormányszervezet - ugyancsak a riói konferencián elfogadottak értelmében - létrehozta a Kémiai Biztonság Kormányközi Fórumát és az ICCS-t a Fórum elso ülésének minosítette.
(Az ICCS-n a 3123/1994. Korm. határozat értelmében Magyarországot
Dr. Fehér Miklós, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára képviselte; szakértoként Prof. Dr. Ungváry György toxikológus, az orvostudomány doktora vett részt a konferencián.)

A Fórum legközelebb 1997-ben ülésezik. Feladatait az ICCS-n életre hívott és megválasztott Intersessional Group (tovább: ISG) látja el két Fórum-ülés közötti idoszakban.

Az ICCS-n a résztvevo kormányok képviseloi megválasztották a Fórum tisztségviseloit: elnök Svédország, alelnökök Kína, Mali, Mexikó, rapporteur Oroszország. A tisztségviselok hasonló funkciót látnak el az ISG-ben is. Az
ICCS-n a résztvevo kormányok delegátusai a tisztségviselok mellett az ISG tagjául választották meg a Föld különbözo régiójából összesen 26 ország kormányának képviselojét. Magyarország a kelet-európai régióból került az ISG-be.

1995. március 21-23 között került sor az Intersessional Group elso ülésére a belgiumi Bruges-ben. Magyarországot Dr. Lépes Péter helyettes államtitkár és (szakértoként) Prof. Dr. Ungváry György képviselte.

1996. március 3-8 között már az ISG második ülésére került sor, ezúttal Canberrában. Magyarországot ismét Dr. Lépes Péter helyettes államtitkár és Prof. Dr. Ungváry György képviselte.

 

A nemzetközi fórumok, konferenciák, szervezetek javaslatainak lényege

A feladatokat alapvetoen a riói dokumentum határozza meg. Ezeket a stockholmi és brugesi értekezletek már továbbfejlesztették.

A konferenciák, értekezletek hat program-területet jelölnek meg:

1. A kémiai veszélyforrások azonosítása, a kémiai kockázat-becslés, ezek nemzetközi kiterjesztése és felgyorsítása (valamennyi kémiai anyag okozta káros hatás megelozésének elofeltétele).

2. A kémiai anyagok osztályozásának és jelölésének harmonizációja (alapveto, hogy a kémiai anyagokat világszerte egységesen lehessen kezelni).

3. A mérgezo hatású vegyi anyagokról illetoleg a kémiai kockázatokról összegyujtött információk cseréjének biztosítása (megfeleloen informált szakemberek és lakosság nélkül nem lehet a kémiai biztonságot garantálni).

4. A veszélyeket és a kémiai kockázatokat csökkento programok kidolgozása, végrehajtása (ide olyan fontos kérdések tartoznak, hogy hogyan lehet valamely széles körben felhasználásra kerülo vegyi anyag
- pl. peszticidek - össz-tömegét csökkenteni).

5. A vegyi anyagok és az általuk okozott veszélyek, kockázatok kezelésére (csökkentésére) igénybe veheto nemzeti kapacitások, képességek és ezek fejlesztésének ismerete illetoleg szükségessége (itt olyan kérdések kerülnek elotérbe, mint az egyes országokban a vegyi katasztrófák megelozése, felszámolása, a mérgezések ellátása stb).

6. A mérgezo és veszélyes vegyi anyagok (termékek) illegális nemzetközi szállításának megelozése (nagyon fontos pl. a környezet-rombolás, a kábítószer fogyasztás megakadályozása végett).

A kérdések elemzésére, megoldására kivételesen nagyméretu a nemzetközi erofeszítés, ami a fentiek miatt értheto. A tennivalókat a brugesi és a canberrai értekezlet K-európai régióját képviselo országok megfogalmazásában mutatom be. A brugesi ülésnek a megválasztott elnöke, a canberrainak egyik rapporteur-
-je voltam).

 

A Kelet-Európai regionális ülés ajánlásai közül az alábbiakat emeljük ki.

  1. a kémiai biztonságért felelos, tárcaközi koordináló bizottság életre hívása,
    (a canberrai értekezletig a Cseh Köztársaság és Szlovénia a tárcaközi bizottságot megszervezte);

  1. a kémiai biztonságot szabályozó korszeru, átfogó, (esernyo) törvény kidolgozása;

  1. az ország kémiai biztonságának helyzet-elemzése az IFCS ajánlásainak figyelembevételével; részletes national profile elkészítése (határido: 1996 vége);

  1. az ország kémiai biztonsága átfogó politikájának, stratégiájának kialakítása, amely felöleli a kémiai kockázat-becslés és kezelés kérdéseit;

  1. az elozoek figyelembevételével a prioritások meghatározása és a prioritások végrehajthatósága feltételeinek megteremtése;

  1. az információáramlás hatékonnyá tétele az országon belül.

 

 

Végezetül azt emelném ki, amit a brugesi értekezlet megnyitóján a Nemzetközi Kémiai Biztonsági Fórum svéd elnöke hangsúlyozott: a Riói értekezlet kémiai biztonsággal kapcsolatos tennivalóinak végrehajtása elsodlegesen a KORMÁNYok felelossége. A Fórum (és az ennek muködését elosegíto ISG) azért jött létre, hogy a kormányokat támogassa kötelezettségeik teljesítésében. Ez a támogatás azonban csak akkor lesz hatékony, ha az egyes országokban a partner-kapcsolathoz szükséges megfelelo felelosséggel és jogokkal felruházott kémiai biztonsággal foglalkozó bizottság muködik. Ez a bizottság lehet alkalmas arra, hogy a nemzetközi szervezetek, programok, fórumok vitális fontosságú ajánlásait a hazai körülményekre adaptálja és végrehajtsa illetoleg végrehajtassa.


vissza