AKTUÁLIS
HÍREK
TANÁCSKOZÁSOK

Érdekegyeztetés
Képviselői fórum
Rendezvények

JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESET BIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ

Választás
Oktatás, képzés
Működés
Együttműködés

KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
TAPASZTALATCSERE
KAPCSOLATOK
FÜGGELÉK

Legfontosabb hatályos jogszabályok
ILO egyezmények, ajánlások
Európai Szociális Karta

Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: alapitvany@mvkepviselo.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: FŐCZE LAJOS

 

ÉRDEKE-E

A MUNKA-VILÁGÁNAK A KÉMIAI BIZTONSÁG?

 

 

 

 

Előadás

a 2003. évi Európai Munkavédelmi Hét alkalmából

 

 

 

Tartotta:

FŐCZE LAJOS

a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Munkavédelmi Tagozatának

elnöke

 

 

 

 

 

 

- Budapest, 2003. október 20. -

 

Tisztelt Hallgatóság!

Hölgyeim és Uraim!

Kedves Kollégák!

 

A civil szakmai szféra – a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, valamint a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány – nevében köszöntöm az Európai Munkavédelmi Hét résztvevőit; a „Veszélyes anyagok – Óvatosan kezelni!” – jelszó jegyében zajló rendezvényt.

Előadásom címe kissé provokatív: „Érdeke-e a munka-világának a kémiai biztonság?” Az első válasz mi lehet?: igen, érdeke. Bármennyire is egyszerűnek látszik ez az alapkérdés, korántsem könnyű egyértelmű választ adni. Sőt a lehetséges válaszok meglehetősen árnyaltak, esetenként eltérőek. Sok bennük „az igen, de…” szófordulat. Ez a kérdésfeltevés is az érdek számos arcát, megnyilvánulási formáját villantja fel. Gondoljunk csak József Attila szép soraira:

                  „Az érdek, mint a gazda úgy igazgat,

                                    ezt érti rég, de ostobán ki gazdag,

                                    s sejteni kezdi végre sok szegény.”

 

I.

 

Elsőként megkerülhetetlen az alap-fogalmak rögzítése, a legfontosabb szereplők bemutatása, ezzel is segítve az eligazodást napjaink bonyolult kapcsolataiban, fórum- és eljárásrendszerében.

 

1.     A munka-világát lehet szűken és tágan értelmezni.

 

1.1       Az természetes, hogy a munka-világa alapvető színtere a munkahely. Az itteni szereplők egyaránt a tulajdonosok, munkáltatók, menedzserek (azaz vezető állású munkavállalók), másrészt a munkavállalók, illetve általuk a munkahelyen létrehozott érdekeiket képviselő szervezetek, nevezetesen a szakszervezetek, üzemi tanácsok és a munkavédelmi képviselet.

 

1.2       A munka-világát lehet tágabban is értelmezni. Ebben az esetben ide soroljuk

-         a munka-világára közvetlen hatást gyakorló állami szerveket (FMM, ESZCSM, GKM, ÁNTSZ, OMMF, MBH, stb.) és testületeket (OÉT, Munkavédelmi Bizottság, Munkavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság, a Kémiai Biztonság területén működő Tárcaközi Bizottság);

-         A munkáltatók országos, illetve a kémiai biztonság szempontjából legfontosabb ágazati, szakmai érdekszerveit (1.számú melléklet); továbbá

-         a szakszervezeti konföderációkat, illetve témánk szempontjából meghatározó ágazati-iparági szakszervezeteket (2.számú melléklet).

 

Tekintettel arra, hogy a kémiai biztonság kiterjed a vegyi-anyagok teljes életciklusára, a felsorolt legkompetensebb munkáltatói és munkavállalói szervezetek mellett más szakmák szövetségeinek is szerepe van a kémiai biztonság terén (csomagolás, szállítás, stb.).

 

1.3       Még tágabb értelmezést jelent a munka-világa, ha európai szinten vizsgáljuk a szociális párbeszéd e szinten elfogadott intézményeit (3.számú melléklet). Az Európai Unióban a munkáltatókat két, a munkavállalókat egy európai szövetség képviseli.

A magyar munkáltatók országos szervei részben alanyi jogon, illetve a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMNSZ) útján kapcsolódnak az európai szövetségekhez. A magyar munkavállalókat a szakszervezeti konföderációk alanyi jogon képviselik az európai fórumokon és működtetik a Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottságát. Hasonló kapcsolódások jellemzőek mind munkáltatói, mind munkavállalói körben az ágazatok, szakmák területén. Egyre erőteljesebben érvényesülnek a hazai szereplők európai szintű munkavédelmi kapcsolódásai is (Bilbao, TUTB, stb.).

 

1.4       A munka-világának egy másik színtere a munkavédelem, azaz a munkabiztonság és a munkaegészségügy, valamint a munkahelyi kémiai biztonság érdekében tevékenykedő civil, szakmai és tudományos szervezetek (4.számú melléklet). Amióta úgymond a „hivatalos szakma” az egyik oldalon, a „civil szakma” a másik oldalon léteznek és működnek – ha egyáltalán pontosan külön választhatók ezek a területek – viszonyukat az együttműködés és egymásra utaltság mellett mindig természetes feszültségek jellemezték. Az előbbi, ilyen vagy olyan mértékben, mindig elégedetlen volt az utóbbival, az utóbbi pedig rendre arról panaszkodott, hogy észrevételeit, javaslatait nem – vagy nem az általa elképzelt mértékben – fogadják el. Az említett természetes különbséget és a belőlük eredő esetleges feszültségeket oldja, ha a partnerek megtalálják a dialógus megfelelő formáit. Erre jó példa a mai rendezvény, s az elmúlt időszak számos közös megnyilvánulása (Munkavédelmi Vándorgyűlés, MUFOSZ rendezvények, stb.)). Egy tény, a civil, szakmai szervezetek fontos tényezői a munka-világának.

 

1.5       Az ismertetett kapcsolatok lehetőséget adnak mind a munkáltatói, mind a munkavállalói érdekek kifejtésére, továbbá a „hivatalos” illetve „civil” tapasztalatok, elképzelések egyeztetésére, a párbeszédre. Ez igaz munkahelyi, ágazati-iparági, országos és európai szinten egyaránt. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a hazai partnerek – azonnali megállapodások kötelezettsége nélkül – folyamatos kapcsolatban legyenek, s ennek keretében megismerjék, megismerhessék egymás véleményét. Természetesnek kell tekinteni, hogy a munkáltatók elsősorban a versenyképesség, a hatékonyság, a ráfordítások oldaláról közelítenek egy adott kérdéshez. Ugyanakkor az is természetes, ha a munkavállalók képviselői a foglalkoztatást, a jövedelem alakulását, a munkakörülmények változását, fejlesztését szorgalmazzák. Az is rendjén való, ha civil szerveződések a szakmai érdekeket hangsúlyozzák.

 

Mindezek előrebocsátásával, az Európai Unióban kialakult gyakorlatot figyelembe véve indokolt néhány következtetést megszívlelni:

 

-         Hazánkban ma a szociális párbeszéd nem az értékek, hanem a relatívan gyorsan változó érdekek megjelenítője, eszköze. Nem lemondva az utóbbiról, erősíteni kell az értékek folyamatos képviseletét. Például azt, hogy „Veszélyes anyag – Óvatosan kezelni!”

 

-         Folyamatos és érdemi aktív konzultációra van szükség munkáltatók, munkavállalók és civil szakmai képviseletek között a kémiai biztonság aktuális kérdéseiről (Nemzeti Profil korszerűsítése, stb.), együttesen visszaszorítva – e területre is ma még jellemző – „ad-hoc” jellegű találkozások dominanciáját.

 

-         Az országos vagy ágazati-szakmai, illetve területi fórumok ne csupán a verbális véleménynyilvánítás, a szereplés, a meggyőzés terepei legyenek, hanem egyre inkább a szakmai érdekképviseleti műhelyek is.

 

E gondolatok azért is megszívlelendők, mert hosszabb távon – EU-s tagországként – egyetlen egy ország, egyetlen egy intézmény, szervezet sem vonhatja ki magát a közösségi tendenciák figyelembe vétele, nemzeti szintű követése alól, annak veszélye nélkül, hogy az európai szakmai párbeszéd színterén játszott szerepe, súlya ne csökkenne jelentősen.

 

2.     A kémiai biztonságról, a veszélyes anyagokról és veszélyes készítményekről már eddig is szóltak és a következőkben is részletes ismertetésre kerül sor. Most csak azt szeretném emlékezetükbe idézni, hogy a világon 16 millió vegyi anyagot regisztráltak és több mint 100 ezret forgalmaznak, s ezek közül 30 ezret általánosan használnak. Ezek mindegyikével először kizárólag, túlnyomó többségével később is csak a munkavállalók vannak, lehetnek exponálva. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) definíciója értelmében minden egyes vegyi anyag egy önálló kóroki tényező (a víz, a só és más napi használati anyag is!). Ebből következően óriási a vegyi anyagok munkavállalókat fenyegető egészségkárosító veszélye. A vegyi anyagok okozta megbetegedések száma nagyságrendekkel haladja meg a ma ismert valamennyi emberi megbetegedés összes más ismert kóroki tényezőinek számát, beleértve a vírusokat, baktériumokat, fizikai kóroki tényezőket, stb. is. Emellett a katasztrófák (Bhopal, Seveso, stb.), veszélyes anyagok okozta balesetek szintén elsősorban a munkavállalókat fenyegetik. Nyilvánvaló, hogy a munkavállalók elemi érdeke – még ha ez sokszor nem is tudatosul körükben – a kémiai biztonság. A munkáltatóknak pedig gazdasági racionalitásból és humán megfontolásokból egyaránt kiemelten kell törődniük a munkahelyek kémiai biztonságával.

 

 

II.

 

3.     Közismert, hogy hazánk 1997-re elkészítette a Kémiai Biztonság Nemzeti Profilját. 2001. január elsején hatályba lépett a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, s megjelentek a témakört szabályozó végrehajtási rendeletek. Elkezdődött a jogszabályokba foglalt kötelezettségek gyakorlati megvalósítása (kockázatbecslés, szakemberek képzése, továbbképzése, stb.).

A munka-világa szereplői is többet foglalkoznak a kémiai biztonsággal. A munkavédelmi képviselők több ezres csapata rendszeres szemléletformáló és felkészítő előadásokon ismerkedik a témával. Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részvételével megtartott konferenciák, tanácskozások témája a kémiai biztonság. Számos kiadvány segíti az eligazodást e téren. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy súlyosabb érdekkonfliktus e területen nem volt.

 

4.     A kémiai biztonság témakörében napjainkban fontos esemény, hogy a korábban kidolgozott Fehér Könyv alapelveire támaszkodva ez év májusára elkészült az Európai Unió vegyi anyag politikájáról szóló „A vegyi anyagokról első megközelítésben” című szabály-tervezet. Nem véletlen, hogy az EU vegyi anyag politikáját megújítani hivatott törvénytervezetet az EU környezetvédelemért, illetve a vállalkozásokért felelős főbiztosai indították vitára. Ez előre vetítette, hogy a tervezet jelentős érdekütközést fog kiváltani.

 

A tervezetben a fő változást az egységes rendszer bevezetése jelenti. Eszerint a régi és az új anyagokra ugyanaz a követelmény érvényes az igényelt információs és adathalmaz, valamint a hatósági eljárások vonatkozásában egyaránt. 12 év alatt kell az 1 tonna/év fölött gyártott, importált anyagok teljes körű vizsgálatát elvégezni. A vizsgálat milyensége a mennyiségtől függ (bejelentés, kiértékelés, engedélyezés). A rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, endokrin romboló, a perzistens és a bioakkumulatív anyagokkal csak olyan tevékenységet lehet végezni, melyeket engedélyeztek. Az úgynevezett REACH-rendszer (Vegyi anyagok Bejelentése, Értékelése és Engedélyezése; angolul Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) tervezett bevezetése éles viták kereszttüzében formálódik A munkavállalók képviselői és a szakmai civil szervezetek többségében örömmel üdvözölték – számos gyenge pontja ellenére is – az új rendszert.

 

Gyenge pontok: a tervezet lehetővé teszi a legveszélyesebb anyagok alkalmazását még abban az esetben is, ha már létezik kevésbé veszélyesebb helyettesítő anyag. Folytatódik a titkolózás is, mert a munkáltatóknak joguk van a vegyi anyagok előállítására és alkalmazására vonatkozó információk jelentős részét visszatartani. A javaslat nem korlátozza az import cikkekben található teszteletlen anyagok körét, ezzel viszont előre nem látható veszélyeknek teszik ki az európai felhasználókat. A vegyipar képviselői rendkívül élesen reagáltak a tervezetre, megfogalmazva: „Az Európai Unió vegyiparának sorskérdése, hogyan alakul a jövőben az Unió szabályozás-politikája a vegyi anyagokkal kapcsolatban”. „Számháború” folyik a reform potenciális költségeit illetően az Európai Unió által jelzett összeg, valamint a francia vagy a német számítások között. A német munkáltatói szövetség, a BDI által közölt „drámai összeg”, a német gazdaságkutató intézetek (DIW, Ifo) szerint „sem szakmailag, sem metodológiailag nem állja meg helyét.”

 

5.     Miként reagálnak a tervezetre a magyar munkáltatók érdekszervezetei?

Ők is – joggal – hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió iparának – elsősorban vegyiparának – valóban sorskérdése, hogyan alakul a jövőben az Unió szabályozás-politikája a vegyi anyagokkal kapcsolatban. Az EU-s döntéshozók nem kívánják megengedni, hogy az emberi egészség és a környezet áldozatul essen a profitérdekeknek. A védekezést a valós veszélyek ellen úgy képzelik el, hogy az anyag-átalakító folyamatokat, vagyis tulajdonképpen magát a vegyipart megrendszabályozzák. Az talán meglepő, hogy ezzel a józan hazai vegyipari érdekképviseleti rendszer is egyetért. Ugyanakkor vita van a célok megvalósításának módjában, a szabályozás részleteiben.

A szakma képviselői azt mondják, hogy vizsgálni kell a különböző tervezett intézkedések, szigorítások hatásait, beleértve a gazdaságot terhelő költségeket és az elérhető eredményeket. A munkavállalókat is érinthetik az új intézkedések. Csökkenhet az egészségük munkahelyi veszélyeztetettsége. Ugyanakkor kedvezőtlen lehet foglalkoztatásuk. A már említett „drámai” német elemzés három forgatókönyvet rajzol fel: a „felhők” című szerint 150 ezer, a „vihar” szerint 900 ezer, a „hurrikán” alternatíva szerint 2 millió 350 ezer munkahely kerülhet veszélybe. Ezek a számok is vitathatók, túlzóak, de a veszélyes tendencia lehetőségét érzékeltetik.

 

6.     Az Európai Unió küszöbén a munka-világa szereplőinek a nemzetközi döntési pontokon és idehaza is aktívan részt kell venniük az új irányok kialakításában, majd megvalósításában. Ezért támogatjuk a Kémiai Biztonság Nemzeti Profiljának modernizálását és egy 3-5 évre szóló akcióterv kialakítását. Az akciótervben kapjanak prioritást a következők:

 

-         A kémiai biztonság a fenntartható fejlődés stratégiai elemeként kezelendő, ezért biztosítani kell az egyensúlyt a gazdasági fejlődés, valamint az egészség, a munkavédelem, valamint a környezetvédelem között.

-         A kémiai biztonsági politika megvalósítása érdekében a kormányzati szervek, a munka-világa szereplői és a nem kormányzati szervek (NGO) munkájának és erőforrásainak összehangolása.

-         Közreműködés az EU új kémiai stratégiája megvalósításában.

-         A kémiai biztonság információs rendszerének kialakítása és megvalósítása.

-         A kémiai biztonsággal kapcsolatos felügyeleti tevékenység megerősítése.

 

A tennivalókat a Kémiai Biztonság Tárcaközi Bizottsága dolgozza ki és megvalósítását szervezze.

 

Kedves Kollégák!

Mondandóm végéhez érve szívleljük meg Márai Sándor gondolatait:

                  „Amikor egy nép a népek nagy vizsgáján felelni kénytelen

                  a sorsdöntő kérdésre, milyen igénnyel és milyen jogcímmel

                  akarja elfoglalni helyét az új Európában, nem hivatkozhat

                  egyedül csak múltjára.”

 

Ne feledjük, a kulcs a kezünkben van. Tegyünk érte közösen.

 

 

-    X    -

 Mellékletek